Elszabadulhat a pokol: Irán kivégzett egy svéd állampolgárt – a külügyminisztérium tombol

Az Iran International beszámolója szerint Irán kivégzett egy svéd–iráni állampolgárt, akit azzal vádoltak, hogy Izraelnek kémkedett. A Kourosh Keyvani néven azonosított férfin március 18-án hajnalban hajtották végre a halálos ítéletet, miután a legfelsőbb bíróság helybenhagyta a döntést.

Bizonyítékok nélkül

Az iráni igazságszolgáltatáshoz köthető Mizan hírügynökség szerint Keyvani

A hatóságok közlése szerint a férfit még 2025 júniusában, a 12 napos háború negyedik napján tartóztatták le.

A hivatalos beszámolók szerint az ügy végigment a szabályos jogi eljárásokon, ugyanakkor a férfi bűnössége mellett szóló objektív bizonyítékokat nem hoztak nyilvánosságra. Egy másik, félhivatalos iráni forrás azt állította, hogy a férfit a Forradalmi Gárda hírszerzése fogta el, és

• készpénzt,
• járműveket, valamint
• fejlett kommunikációs eszközöket találtak nála,

ezek az állítások azonban szintén nem ellenőrizhetők.

Stockholm tiltakozik

A svéd külügyminiszter, Maria Malmer Stenergard megerősítette, hogy az ország egyik állampolgárát végezték ki Iránban, és a Politico beszámolója szerint élesen bírálta a perzsa állam eljárását.

– fogalmazott, hozzátette: Svédország többször is kereste az együttműködés lehetőségét az iráni hatóságokkal, és elvárta volna a tisztességes jogi procedúrát, ám ezek a törekvések nem vezettek eredményre. A svéd diplomácia még az utolsó pillanatban is megpróbált kapcsolatba lépni Teheránnal, sikertelenül.

Egyre szaporodó halálos ítéletek

Keyvani esete nem egyedi. Az Iran International szerint a júniusi háború kitörése óta

Az ország már korábban is a világ egyik legmagasabb kivégzési rátájával bírt, és a nemzetbiztonsági ügyekben – különösen kémkedési vádaknál – rendszeresen alkalmazta a halálbüntetést. Jogvédő szervezetek szerint

Nőhet a diplomáciai feszültség

Az ügy újabb feszültséget hozhat az Európai Unió és Irán kapcsolatában. Svédország – az EU-val együtt – következetesen elítéli a halálbüntetés alkalmazását, különösen olyan esetekben, ahol a tisztességes jogi eljárás feltételei nem biztosítottak.

A kivégzés időzítése sem véletlen: a közel-keleti konfliktus eszkalációja közepette Irán egyre keményebb fellépést mutat a feltételezett külföldi ügynököknek bélyegzett, vagy a kémgyanús személyekkel szemben. A mostani eset sokak szerint nemcsak jogi, hanem politikai üzenetet is hordoz.

***

Fotó: Kourosh Keyvani / X