Lebukott az Erste: óriásit kaszált az orosz–ukrán háborún az osztrák pénzintézet

Miközben az európai lakosság megemelkedett energiaárakon és megélhetési költségeken keresztül az orosz–ukrán háború gazdasági következményeit szenvedte el, az Erste Bank soha nem látott profitra tett szert – idézte az osztrák pénzintézet éves jelentéseit a Világgazdaság.

– húzták alá.

A lap az összeállításában emlékeztetett, mindennek különös súlyt ad Orbán Viktor miniszterelnök 27. évértékelőjén elmondott beszéde, amely a szokottnál is keményebb volt. Mint ismert, a kormányfő hosszan bírálta a Tisza Párt, Brüsszel és a nemzetközi nagytőke hazánkban is jelen lévő szereplőit, mivel meglátása szerint háborús szövetséget alkotva próbálnak hatalomra kerülni az áprilisi országgyűlési választáson. 

A miniszterelnök név szerint is említette a Shellt, illetve az Erste Bankot, amelyek szerinte nyerészkedtek az elmúlt évek háborús pusztításán. Úgy fogalmazott,

Az Erste Bankról a kormányfő egyenesen azt állította: nem érdekli őket, hogy évente 400 ezer ember hal meg vagy rokkan meg, „csak pörögjön a kassza, jöjjön a lóvé”.

A Telex már az év értékelő napján megkereste az osztrák hitelintézetet, amely válaszában közölte: az Erste Bank Hungary Zrt. semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban, és a rá vonatkozó jogszabályokat maradéktalanul betartja. Hozzátették továbbá, hogy a bank alapelveivel összhangban elutasít minden háborút és erőszakot.

Abszolút rekorddal kecsegtet a 2025-ös év

A pénzintézet érvelésének azonban ellentmondanak éves jelentéseik:

• míg 2021-ben 1,9 milliárd euró volt a nettó eredményük, 
• 2024-ben már 3,1 milliárd euró, azaz a háborús periódus alatt 1,2 milliárd euróval gyarapodott a hasznuk. 

A gazdasági portál szerint a bank folytatólagos tevékenységéből származó, adózás előtti eredménye még ennél is látványosabban, közel 3 milliárdról 5 milliárd euróra nőtt. A legnagyobb ugrást 2023-ban érték, amikor egyik évről a másikra 37,8 százalékkal nőtt a profitjuk.

Bár a bank a profitnövekedést elsősorban az emelkedő kamatbevételekkel magyarázza, valójában az csak következménye volt az orosz–ukrán háború nyomán elszálló energiaáraknak, és magas inflációra adott monetáris politikai válaszoknak – mutattak rá.

Pénzemberek és menedzserek sorjáznak a Tiszában

Érdemes felidézni, hogy 

Tavaly például Kármán András tűnt fel a párt gazdasági vezetőjeként, aki 2010 és 2011 között még a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt, ám később több ponton vitatta a kormány intézkedéseit (például ellenezte a bankadót és az IMF hazaküldését), majd az Erste Banknál töltött be vezető pozíciókat.

Kármán ugyanakkor az utóbbi időben háttérbe szorult, és helyét Kapitány István vette át a párt gazdasági és energetikai területeinek élén. Kapitány 37 évig dolgozott annál a globális óriásnak számító Shellnél, amely az orosz–ukrán háború egyik legnagyobb nyertese: a vállalat 2022 és 2024 között soha nem látott extraprofitot realizált a háború és az energiaválság közepette – hívta fel a figyelmet a lap.

Nyitókép illusztráció. Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP