Németország rántja mélybe Magyarországot, a svédeket és íreket előzzük, de minden Ukrajnán múlik

A vártnál picivel kisebb mértékben, de így is növekedni tudott 2025 utolsó negyedévében Magyarország gazdasága: a bruttó hazai termék volumene a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakát, míg a harmadik negyedévhez képest 0,2 százalékkal bővült.

2025 egészében így a GDP 0,3 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – közölte péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).  

Magyarország a békére vár

Bár a magyar gazdaság teljesítménye nem ad sok büszkeségre okot, elmondható, hogy az Eurostat adatai szerint eddig két ország szolgáltatot adatot 2025 negyedik negyedévéről hazánk mellett, Írországban a GDP mínusz 0,6 százalék, Svédországban pedig 0,2 százalék volt, 

Ráadásul idén már valóban felpattanás jöhet. 

A KSH mostani adata még csak gyorsjelentés, így részleteket nem tudni, de azt elárulták, hogy a bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a kereskedelem ágak, valamint az építőipar teljesítménye járult hozzá. A legnagyobb mértékben az ipar visszaesése fékezte a gazdaság teljesítményét.

Ezen felül elmondható, hogy Németország gazdaságának szenvedése továbbra is erős hatással van Magyarországra, mint ahogy 

Idén jobb számok jöhetnek

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint a szolgáltatások esetében a fogyasztás szerepét kell kiemelni, az emelkedő reálbérek, illetőleg a családtámogatások bővülése (családi adókedvezmény, háromgyermekes édesanyák szja-mentessége) hatása a negyedik negyedévben is pozitív hozzájárulást eredményezhetett. Az építőipar éves bővülését az ágazati adatok is jelzik, az állami, elsősorban útépítési kereslet, illetve fokozatosan a lakásépítések hatása is megjelenhetett az év végén. Visszafogta ezzel szemben a növekedést az ipar teljesítménye. 

„Emögött továbbra is a külső kereslet gyengélkedése, elsősorban a német gazdaság elhúzódó válsága jelenik meg, amely negatívan hat az exportorientált hazai ipari termelésre, miközben a jelentős szabad kapacitások és a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság a vállalatok beruházási hajlandóságát is mérsékelte. A GDP-adat arra utal, hogy a negyedik negyedévben sem állt meg a beruházások zsugorodása” – tette hozzá a szakértő. 

Rámutatott: a negyedik negyedéves adat az áthúzódó hatások miatt kiemelten fontos, mivel nagymértékben befolyásolja az idei növekedést is. 

A növekedés motorja idén is várhatóan a fogyasztás lesz, a családtámogatások folytatódó bővülése, a gyorsuló béremelkedési ütem és a lassuló infláció eredőjeként magasabb reálbér-dinamika egyaránt stabil alapot biztosít a háztartások jövedelmi helyzetének javulásához.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is a német gazdaság alacsony növekedésének szerepét rótta fel az ipar gyenge teljesítményénél, de szerinte a belső tényezőket sem szabad elfelejteni, amelyek például 

• a magas energiaárak, 
• vagy az itt lévő autógyárak termékei iránti alacsony igény. 

„Ez persze azért is probléma, mert a gazdaságpolitika célkitűzések középpontjában az ipar állt, áll, és az ágazat a jelentős támogatások ellenére sem tud bővülni” – mondta. 

Regős Gábor megjegyezte, az egész éves magyar GDP elmarad a régiós országokétól. Ennek több oka is van szerinte: a mezőgazdaság nehézségei (a száj- és körömfájás pl. minket érintett), az ipar régiót is alulmúló teljesítménye (járműgyártás nagyobb szerepe, nálunk jelen lévő márkák gyengébb teljesítménye), a gazdaság nagyobb nyitottsága és függősége vagy éppen a magas államadósságból következő nagyobb finanszírozási költségek.

– fogalmazott

Fűrészfogas teljesítmény

Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője szerint habár legalább stagnálás helyett már némi növekedés mutatkozott újfent, de így is elmondható, hogy folytatódott a gazdaság fűrészfogazása: egy jobb negyedévet egy rosszabb követ és fordítva. Hozzátette: a negyedik negyedéves adat fényében az ING Bank lefelé módosítja a 2026. évi növekedési előrejelzését. A vártnál lassabb negyedik negyedévi növekedés miatt az áthúzódó hatás is gyengébb lesz idénre, ami mindösszesen 0,3 százalék. 

– húzta alá. 

Az elemző megjegyezte: az idei évben a fogyasztás lehet a húzóerő, elsősorban az új költségvetési impulzusok hatására, bár ezek eddig nem tudták magasabb fokozatba kapcsolni a gazdasági növekedést. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy a többletjövedelem mekkora része kerül be aktívan a gazdaságba és hogy a bővülő fogyasztás mekkora arányban generál importot, részben semlegesítve a fogyasztásból származó pozitív hatást. 

„A beruházások esetében nem számítunk komolyabb fordulatra. Kedvező esetben megáll a visszaesés és talán egy 0-1 százalék között növekedés mutatkozhat akár. Eközben a nettó export esetében a fogyasztás és a beruházások erős importigénye és a külső kereslet gyengélkedése nem kecsegtet komolyabb pozitív változással, így az idei év egészében ez a tétel inkább visszafoghatja a gazdasági növekedést” – tette hozzá.

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt