Miközben Európa stagnál, a magyar gazdaság 2026-ra olyat lép, amire senki nem számított.
Miközben Európa nyugati fele továbbra is a gazdasági stagnálás mocsarában küzd, Magyarországon a 2026-os év a régen várt áttörés és a beérő beruházások esztendeje lehet. A Kontextus Cash Talk Extra adásában Szalai Piroska és Kohán Mátyás Hoppál Hunorral beszélgettek arról, hogyan szakadhat el a magyar gazdaság a német recessziótól, és miért hozhat a béke azonnali enyhülést a piacoknak.
A magyar gazdaság kilátásait hosszú ideje árnyékolja be a szomszédunkban dúló háború és az Európai Unió lassú, sok helyütt negatív növekedése. A Cash Talk Extra adása azonban rávilágított: 2026 nem csupán egy újabb év a naptárban, hanem egy olyan lélektani és gazdasági határkő, ahol a magyar kormányzat következetes beruházásösztönző politikája végre termőre fordulhat.
Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, munkaerőpiaci szakértő a beszélgetés elején tisztázta a helyzetet: bár tankönyvi értelemben Európa is és hazánk is stagnál, hiszen a GDP volumene nem, vagy csak alig mutat növekedést, de ha forint értéken vizsgáljuk, akkor az első három negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a hazai GDP. A szakértő kiemelte, hogy a korábban, még 2025 körül várt nagyberuházások termelése mostanra kezd igazán beindulni.
„Ez egy felfutó rendszer. Nem úgy működik, hogy hétfőn átvágják a szalagot, kedden pedig már száz százalékon pörög a termelés” – magyarázta Szalai Piroska.
A 2026-os év kulcsa éppen ebben rejlik: a gyárak, amelyekbe az elmúlt években fektetett be az ország, mostanra érik el azt a kapacitást, amely már a GDP-adatokban is látványos ugrást eredményez.
Ez a folyamat nem tolódhat tovább; a beruházások ideje lejárt, most a megtérülés korszaka következik.
A műsor egyik legfontosabb kérdése a geopolitikai helyzet rendeződése volt. Kohán Mátyás, a Mandiner rovatvezető-helyettese rámutatott: az orosz-ukrán háború lezárása, vagy legalább egy tűzszünet elérése 2026-ban elemi érdeke a régiónak. Míg Finnország példája is mutatja, milyen drasztikus visszaesést okoz a keleti kapcsolatok teljes megszakítása, addig
a béke visszatérése azonnal stabilizálná a befektetői kedvet.
Szalai Piroska szerint a háború vége két pozitív sokkot is hozna: egyrészt megszűnne a bizonytalanság, amely eddig visszafogta a tőkét, másrészt az energiaárak normalizálódása – akár a venezuelai olaj megjelenésével a világpiacon – tovább csökkentené az inflációs nyomást. Ez a forgatókönyv Európa keleti felének kedvezne leginkább, amely a legmélyebben szenvedte meg a szankciós politika következményeit.
A makrogazdasági mutatók mellett a magyar családok számára legfontosabb kérdés a reálbérek alakulása. A szakértők cáfolták a borúlátó hangokat: a statisztikák egyértelműen bizonyítják, hogy a magyar keresetek vásárlóereje folyamatosan nő. Szalai Piroska emlékeztetett: míg 2010 körül a magyar átlagkereset vásárlóereje az uniós átlag felét sem érte el, mára ez az arány drasztikusan javult, a nettó átlagkereset és reálkereset növekedése is kiemelkedő uniós szinten is.
2016 és 2024 között mindössze két olyan év volt, amikor nem tartoztunk az öt legjobb ország közé. A legutóbbi, 2024-es évben a harmadik legnagyobb reálkereset-javulást értük el. Az Európai Unió a teljes munkaidőben dolgozó, gyermektelen, egyedülálló, kedvezmények nélküli munkavállalók nettó jövedelmét vizsgálja, és ebben a mutatóban szerepeltünk ilyen előkelő helyen. Az OECD pedig a 2021–2025 közötti, viharos öt év alapján is azt mutatta ki, hogy nálunk volt a második legnagyobb reálkereset-javulás.
Bár egyes termékek – mint a kávé vagy a kakaó – ára globális okok miatt emelkedett (amit persze a Tisza erősen eltúloz a szakmaiság teljes hiánya miatt)
a teljes fogyasztói kosarat nézve a magyar emberek többet tudnak vásárolni a fizetésükből, mint egy évvel ezelőtt.
2026-ra a várakozások szerint ez a trend nemcsak folytatódik, hanem a csökkenő inflációval párosulva érezhető jóléti növekedést hozhat.
A Cash Talk konklúziója világos: bár a német gazdaság gyengélkedése visszahúzó erő, Magyarország a saját útját járva, a beruházásokra és a békepárti politikára alapozva képes lehet leválni a nyugati stagnálásról, és 2026-ban a régió növekedési motorjává válni.
Ezt is ajánljuk a témában
Hatalmasat égett Magyar Péter gazdasági csapata: sikerült összehasonlítaniuk a 70 grammos kakaópor árát az egykilós kiszereléssel, és ebből kihozták az évszázad inflációját.
Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP
Az sem maradt sokáig rejtély, miért „ijedhettek meg egy ágy képétől” a baloldalon.
„Ezek a mondatok olyan emberektől származnak, akik életükben nem nézték meg normálisan a számokat” – fogalmazott élesen a szakértő azokra a kritikákra reagálva, amelyek még mindig „mélyszegénységről” és „népnyomorról” beszélnek.
Az Orlen kijelentette, nem tapasztal a Barátság kőolajvezeték leállásából adódó ellátási problémákat a magyarországi töltőállomásain.
„Az átlagos magyar munkavállalót arra kérik, hogy éves fizetésének 43–67 százalékát fizesse Ukrajna újjáépítésére” – figyelmeztetett a Magyar Külügyi Intézet szakértője.
A kettős mérce minősített esete.
Nem fogadjuk el, hogy a Brüsszel–Kijev tengellyel összefogva a Tisza és a DK ránk próbálja erőltetni Ukrajna EU-tagságát.
A szakértő elárulta, Ukrajnában tudják, hogy a Tisza Párt manipulált közvélemény-kutatásokkal igyekszik elfedni a valós népszerűségét.
Vicces fiú.
A Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője is megerősítette azt, amit más vezető tiszásoktól is hallhattunk.
