Brutális csődhullám Németországban: több mint 17 ezer vállalat húzta le a rolót

„2025-ben több mint 17 ezer német vállalat ment csődbe, erre húsz éve nem volt példa” – világított rá Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője az Oeconomus csütörtöki sajtóreggelijén – számolt be az Index. 

A szóvivő megállapításait alátámasztja a Leibniz Gazdaságkutató Intézet (IWH) friss elemzése is, amelyben húsz éve nem látott csődhullámról írnak. A számok azt mutatják, tavaly 17 604 cég jelentett csődöt Németországban, mindezt úgy, hogy ebben a gazdaságilag fajsúlyosabb cégeket vizsgálták, így az elemzés nem tartalmazza a kisebb mikrovállalkozásokat, egyéni vállalkozásokat.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója megerősítette, a német gazdaság teljesítménye nagy mértékben meghatározza a magyar GDP-t, hiszen a legnagyobb kereskedelmi partnerünk. 

Palóc André külön kitért a német autóipar kínai piacvesztésére. Mint mondta, miközben a német autógyártók pozíciót veszítenek Kínában, a kínai gyártók egyre nagyobb teret nyernek.

A szóvivő egy friss hírt is megosztott, miszerint a Ford a kínai BYD-től vásárol akkumulátort. És csak itt hagyom önöknek a kérdést nyitva: hol üzemel BYD-gyár nemsokára? – tette fel a költői kérdést, utalva a Magyarországon hamarosan induló termelésre – írta a lap.

Hozzátette, a kormány azon dolgozik, hogy ne csak a német járműipar hatása érje a magyar gazdaságot, hanem „a keleti járműipar fellendülésében is részt tudjunk venni”.

A fogyasztás húzza a gazdaságot

A nehéz külső környezetben felértékelődik a belső kereslet szerepe – írja a lap. Ezzel kapcsolatban Palóc André elmondta, 2026 első félévében főleg a fogyasztás húzhatja a gazdaságot, a második félévtől pedig a beruházások kapcsolódhatnak be.

Az OECD 1,9, az Európai Bizottság 2,3, a Fitch szintén 2,3 százalékos növekedést vár, míg a kormányzat 3 százalék felettivel számol. Az Oeconomus 2-3 százalékos bővülést prognosztizál 2026-ra.

 – tette hozzá Pásztor Szabolcs.

Szóvivő: a legalacsonyabb jövedelmek nőttek a legnagyobb mértékben

A reálkeresetekkel kapcsolatban a Palóc André elmondta, az inflációs időszakban bekövetkezett vásárlóerő-csökkenést kötelességük volt orvosolni.

„A reálbérek több mint két éve folyamatosan emelkednek, uniós összevetésben is Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben” – fogalmazott, majd cáfolta azt az ellenzéki kritikát, amely szerint a kormány a gazdagoknak kedvez: a lakosságot tíz jövedelmi csoportra osztva ugyanis 

Erdélyi Dóra, az Oeconomus kutatási igazgatóhelyettese hozzátette, régiós összevetésben 2025 harmadik negyedévében Magyarországon 5, Csehországban 4,5, Lengyelországban 4,3 százalékkal nőttek a reálbérek, míg Romániában a magas infláció miatt 4,2 százalékkal csökkentek.

A kormány felkészült a demográfiai kihívásokra

Erdélyi Dóra a munkaerőpiaci trendekről is beszélt: a munkanélküliségi ráta 4,3-4,5 százalék között mozgott tavaly, ami az uniós átlagnál kedvezőbb.

Elmondta, a Magyar Nemzeti Bank 2026-ra kismértékű foglalkoztatáscsökkenést vár, de ez „nem jelent tömeges elbocsátásokat”‚ csupán a munkaerőpiaci feszesség további enyhülését. Hosszabb távon komoly kihívásokkal kell szembenézni: a KSH előrejelzése szerint 2050-re 8,5 millió, 2070-re 7,5-8 millió közé csökkenhet a magyar népesség.

Az igazgatóhelyettes leszögezte, erre már készül a kormány, ezért „egyre inkább bevonják a munkaerőpiac peremén lévő csoportokat: a diákokat, a nyugdíjasokat és a gyed mellett dolgozó édesanyákat”– írta az Index.

Nyitókép: JENS SCHLUETER / AFP