Kiterítette a lapjait a kormány: kiderült, mik lesznek a prioritások 2026-ban

Nem véletlenül fontosak a magyar vállalkozások.

Újabb előrejelzés támasztja alá, hogy idén érdemben elmozdul a stagnálásról Magyarország gazdasága. Az Oeconomus – hasonlóan a kormányhoz, a jegybankhoz és Brüsszelhez – 2-3 százalék körül várja a magyar gazdaság növekedését 2026-ra, aminek egyik fő hajtóereje a bérek további emelkedése lesz.

Elmozdul az évek óta tartó stagnálás közeli helyzetből 2026-ban magyar gazdaság, a GDP várhatóan 2-3 százalékkal nő – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet friss előrejelzéséből. Ez a várakozás összhangban van a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Bizottság előrejelzéseivel.


Ezt is ajánljuk a témában

Nem véletlenül fontosak a magyar vállalkozások.

Az Oeconomus szakértői, valamint Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője az előrejelzés bemutatásakor egyetértettek abban, hogy
a magyar gazdaság annak ellenére nő az uniós átlagot meghaladó mértékben 2026-ban, hogy a növekedést továbbra is fékezi az orosz-ukrán háború és a német gazdaság 2023 óta tartó recessziója.
A hazai növekedést ugyanakkor jelentősen élénkíti a kormány új gazdaságpolitikája, amely nem a megszorításokra épül.
A 2-3 százalékos GDP-növekedést az év első felében még a fogyasztás fűti, a második félévtől pedig a beruházások hajtják – állapították meg a szakértők.
A reálbérek, vagyis a fizetések vásárlóereje idén 4-6 százalékkal nő 2026-ban,
köszönhetően a kormány kétpilléres gazdaságpolitikájának. Ezek
Palóc André felidézte, a kormány európai összevetésben is rekordmérték adócsökkentést indított, de a kedvező, 3 százalékos lakossági és vállalkozói kölcsönök is jelentősen hozzájárulnak a növekedéshez.
A családok pénzügyi helyzetét javítja, ezáltal pedig a fogyasztást élénkíti
A családok jövedelmi helyzetének javulásához érdemben hozzájárul az infláció eredményes visszaszorítása. Erdélyi Dóra, az Oeconomus kutatási igazgatója kiemelte, az év első felében a fogyasztói árak emelkedése a 3 százalék alá is lassulhat.
A reálbérek jelentős emelkedését a nominális bruttó keresetek várható, 8-10 százalékos növekedése segíti. A béremelkedés ütemét pedig a minimálbér 11 százalékos és a garantált bérminimum 7 százalékos emelése ösztönzi, emellett a közszférában a célzott bérrendezés és a hathavi fegyverpénz összességében átlagosan 15 százalékos béremelést jelent. Palóc André arra is felhívta a figyelmet, hogy
2010 óta 75 százalékkal emelkedtek a reálbérek, ráadásul a legalacsonyabb keresetek nőttek a legnagyobb mértékben,
így nem igaz, hogy a kormány a gazdagoknak kedvezne.
A lakosság jövedelmi helyzetének javítása mellett a kormány a hazai kis- és középvállalkozások támogatását is kulcsterületnek tekinti. Idén is a magyar vállalati szektort erősíti
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója megjegyezte, hogy a fogyasztói bizalmi index – még a kormánykritikus GKI szerint is – mind a lakosság, mind a vállalkozások körében javult az elmúlt időszakban, ami azt jelzi, a kormányzati lépések a valós igényekre reagálnak.
Ezt is ajánljuk a témában

A vállalkozásokat támogató, 80-90 milliárd forintos adó- és bürokráciacsökkentésben állapodott meg a kormány és a kamara.

Magyarország gazdasági teljesítményét érdemben befolyásolja a német gazdaság, amely továbbra is visszafogott teljesítményt produkálhat 2026-ban. Kedvező ugyanakkor, hogy a 2023 óta tartó recessziónak várhatóan vége és a német gazdaság idén már 1 százalék körül növekedhet. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint ugyanakkor ez a várakozás rendkívül sok bizonytalansággal terhelt. A beruházások csökkenését és a jelentősen visszaeső exportot a lakossági fogyasztás élénkülése ellensúlyozhatja, valamint a közberuházások, amelyeket a német adósságszabályok fellazítása tesz lehetővé. Emiatt a hiány és az államadósság is növekszik, miközben Berlin még nem talált megoldást a demográfiai kihívásokra: a német lakosság elöregedése a következő években jelentősen emeli az állami szolgáltatások árát. A brüsszeli jelentés arra is rámutat, a német gazdaság teljesítménye jelentősen elmarad a Covid-19 járvány óta a hasonló fejlettségű gazdaságok teljesítményétől.
Nyitókép: MTI/Oláh Tibor