Történelmi pillanathoz érkeztünk: minden kicsúszhat Orbán kezéből, már kidolgozták a haditervet Brüsszelben

Hamar dűlőre vinnék a dolgot.

Az orosz jegybanki eszközök befagyasztás veszélybe sodorhatják az euró és a globális pénzügyi rendszer iránti bizalmat.

Az ukrajnai háború kitörése után az Európai Unió a megszokott kül- és biztonságpolitikai eljárásrend szerint fagyasztotta be az orosz állami vagyont, elsősorban az orosz jegybank mintegy 210 milliárd eurónyi eszközét. Ezeket – ahogy Bóka János Európai uniós ügyekért felelős miniszter fogalmazott – „részben európai bankokban, részben elszámolóházaknál, így például a belga Euroclearnél tartják”. A zárolás ideiglenes intézkedésnek számított, amelyet a tagállamok félévente egyhangúlag hosszabbítottak meg.
Most azonban az Európai Bizottság új jogi mechanizmust javasolt, amely határozatlan időre fagyasztaná be a vagyont, és mindehhez nem a szankciós jogalapot, hanem az EU-szerződés 122. cikkét használná.

Ez a jogalap válsághelyzetekben alkalmazható és minősített többségi döntést ír elő – vagyis a tagállamok vétójoga megszűnne.
A bizottság szerint a vagyon felszabadítása gazdasági krízist idézne elő, mivel Oroszország a pénzből „a háború folytatását és a hibrid hadviselést” finanszírozhatná.
Bóka János szerint azonban a Bizottság érvelése homályos, mert nem nevez meg konkrét gazdasági zavart és így „kiüresíti” a 122-es cikk rendkívüli jellegét. Szerinte a javaslat gyakorlatilag megkerüli a külpolitikai szankciós eljárást, noha annak „speciális jogalapját éppen erre a célra találták ki”.
A miniszter attól tart, hogy ezzel precedens születik, amely jelentősen bővíti a Bizottság hatásköreit, és hosszú távon gyengíti a tagállami vétó intézményét.
A mostani döntés csak a vagyon további befagyasztásáról szól, de Bóka János szerint már előkészítheti az orosz jegybanki tartalék tényleges felhasználását is – ami szerinte „felveti a kisajátítás gyanúját”.
Emellett a jegybanki eszközök sajátos nemzetközi jogi státusza miatt az ilyen lépések veszélybe sodorhatják az euró és a globális pénzügyi rendszer iránti bizalmat. A miniszter történelmi példákkal is érvelt: még a második világháború után sem merült fel, hogy jóvátételi követeléseket jegybanki tartalékokból teljesítsenek.
Bóka szerint ha az uniós intézmények túllépik a hatáskörüket, „az Európai Unió Bíróságához lehet fordulni”, és ezt a lehetőséget Magyarország fenntartja. Úgy véli: a vita már messze nem csak Oroszországról szól, hanem arról is, milyen jogi és hatalmi keretek között működik az Európai Unió a jövőben.
Ezt is ajánljuk a témában

Hamar dűlőre vinnék a dolgot.

Nyitókép: Philippe HUGUEN / AFP
***