A bankszektor különadójának emelésével teremti meg a fedezetet a kormány többek közt a 14. havi nyugdíj bevezetésére. A hazai hitelintézetek tavalyi profitja rekordösszegűre, közel 2000 milliárd forintra nőtt, ami európai összevetésben is kimagasló.
A kormány megduplázza a bankok extraprofitadóját, emellett jelentős tartalékot is zárol a 2026-os költségvetésben. A büdzsé hiánya azonban nem emelkedik, a tavalyihoz és az ideihez hasonlóan 5 százalék marad. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy teljes mértékben kihasználják a költségvetés mozgásterét, anélkül hogy megkockáztatnák a magasabb hiányt és ezzel együtt azt, hogy az ország visszakerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alá.
A bankszektor különadójából jövőre közel 400 milliárd forint bevétellel számol a kormányzat. A befolyó összegből egyebek mellett már jövőre elkezdődik a 14. havi nyugdíj bevezetése, az első évben negyedhavi pluszjuttatást kapnak az idősek. A bankok nyeresége alapján számolt különadó nyújt fedezetet arra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által javasolt 11 pontos csomagra is, amely jelentősen csökkenti a mikro-, kis- és középvállalkozások adóterheit, és az adminisztráció egyszerűsítéséhez is hozzájárul.
A Magyar Bankszövetséget meglepte a döntés, álláspontja szerint a különadó emelése „a teljes magyar gazdaságot sújtja, tovább fékezi a magyar gazdaság növekedését, és rontja hazánk megítélését”. Az érdekképviseleti szervezet amiatt is aggódik, hogy a határokon átnyúló szolgáltatást nyújtó külföldi bankok, mint a Revolut, versenyelőnybe kerülnek.
Szakértők szerint végső soron az ügyfelek fizetik majd meg a bankadó emelését, a pénzintézetek ugyanis áthárítják az extra terhet. Ám a nemzetgazdasági tárca már jelezte, hogy folyamatos utánkövetés lesz majd a kormányzat részéről.
A magyar bankszektor 2024-ben rekordprofitot ért el,
közel 2000 milliárd forintot termelt úgy, hogy a kormány 2022-ben vezette be ismét a bankszektorra, a biztosítókra, az energiaágazatra és a kiskereskedelmi láncokra a jelentős árbevétel után fizetendő adónemet. A hazai hitelintézetek tavalyi haszna nemcsak azért kirívó, mert néhány év alatt a duplájára nőtt, hanem európai összevetésben is kimagasló. Az ágazat egyik legfontosabb mutatója, a sajáttőke-arányos megtérülés (return on equity – ROE) 18 százalék körül alakult 2024-ben a hazai pénzintézeteknél, az európai átlag 10 százalék körül volt. A ROE azt mutatja meg, hogy a piaci szereplő saját tőkéjére vetítve mennyire termel hatékonyan profitot, azaz egy forintból mekkora nyereséget képes előállítani. A mutató és a profit növekedése Magyarországon együtt mozgott, ami alátámasztja, hogy a bankrendszer stabil és hatékony.
A hazai pénzintézetek a rekordprofitot részben a magas kamatkörnyezetnek, részben a díjak inflációkövető emelésének köszönhetik – derül ki a Magyar Nemzeti Bank részletes jelentéséből. A dokumentum arra is rámutat, hogy a tíz legnagyobb bank és bankcsoport adta a közel 2000 milliárd forintos nyereség 90 százalékát. Ez tehát azt jelenti, hogy nagyrészt a banki költségek emelésének, vagyis az ügyfelek befizetéseinek köszönheti a magyar bankrendszer, hogy a profitja a különadó, a bankadó és a tranzakciós illeték, valamint a kamatstop mellett is csúcsot döntött a múlt évben. A tavalyi eredmény azért fontos, mert az extraprofitadó szabályai szerint a 2026-os adó alapja a 2024-es eredmény.
A hazai bankok magas díjai miatt egyre többen választják a platformalapú, nagyrészt ingyenes szolgáltatásokat nyújtó neobankokat. A Revolutnak már kétmillió magyar ügyfele van, ráadásul hamarosan megnyílik a vállalat fióktelepe hazánkban, ezzel pedig a felhasználóknak magyarországi számlaszámuk is lehet.
Hiába az uniós összevetésben közel kétszer hatékonyabban nyereséget termelő működés, több hazai pénzintézet is az Alkotmánybírósághoz fordult a kormány és a lakosság által elvárt kötelezettségek miatt. Az érdekképviselet egyrészt a kamatstop alaptörvény-ellenességét hangsúlyozza, másrészt aggályosnak tartja, hogy a legnagyobb pénzintézeteknek a kistelepülések mindegyikén kötelező bankautomatát telepíteniük.
A kamatstopot 2021-ben vezette be a kormány a változó kamatozású hitelekre, eleinte a covidjárvány, majd az orosz–ukrán háború gazdasági következményeinek enyhítésére. Az érintett jelzáloghitelek kamata jelenleg 2 százalék körül van, a bankszövetség pedig arra hivatkozik, hogy az ügyfeleknek megvolt a lehetőségük arra, hogy öt-tíz éves periódusra rögzítsék a kamatot. A kormány ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a piaci kamatok jelentős megugrása veszélybe sodornák ezeknek a kölcsönöknek a törlesztését.
A bankautomaták kötelező telepítése ellen pedig azzal érvelnek a bankok, hogy a költséges beruházásokra nincs igény. A kormány álláspontja szerint azonban nem elfogadható, hogy a kistelepüléseken, falvakban élőknek akár több tíz kilométert kelljen utazniuk azért, hogy készpénzhez juthassanak.
A bankokat és más, több száz- vagy ezermilliárd forintos árbevételű vállalatokat érintő extraprofitadóval a lakossági megszorításokat kerüli el a kormányzat. A gyakorlat egyszer már bevált: a 2010-es kormányváltás után évekig a jelentős árbevételt és nyereséget elérő, zömében külföldi tulajdonú piaci szereplők befizetései stabilizálták a balliberális kormányok elhibázott gazdaságpolitikája és a 2008-as válság miatt csőd szélére sodródott gazdaságot.
A 2022-ben ismét bevezetett különadók a költségvetésnek több mint 1000 milliárd forintos bevételt jelentenek, ám az intézkedés a kormány álláspontja szerint is átmeneti: ha véget ér az ukrajnai háború, és így erőre kap a magyar gazdaság, fokozatosan kivezetik.
A Tisza Párt megszüntetné a bankadót – jelentette be Kármán András,
az ellenzéki erő gazdasági szakértője, aki nem mellesleg évekig az Erste Bank egyik vezetője volt.
Magyar Péter pártelnök pedig a nemzetközi sajtóban tette világossá, hogy piacpárti fordulatot hozna a Tisza-kabinet, noha a piacpárti politika a 2010-es kormányváltás előtt megbukott. A bukáshoz nagyban hozzájárult a bankszektor, elsősorban a sokakat kilátástalanságba taszító devizahitelezéssel.
Nyitókép: Elkerülnék a bankautomaták kötelező telepítését a hazai pénzintézetek, pedig van miből beruházni
Fotó: MTI/Jászai Csaba
„Mi azt valljuk, hogy a gazdaságot fejleszteni, a béreket emelni, az adókat csökkenteni kell. Soha rosszabb évkezdetet!” – fogalmazott a miniszterelnök.
Évek óta nem volt ennyire erős a magyar deviza.
Politikai okok állnak a döntés hátterében.
Október óta új lendületben a magyar deviza, amely hétfő reggel közel kétéves csúcsot ütött meg az euróval szemben.
„Ha nincs kamatstop, Magyarországon is megjelentek volna a tömeges kilakoltatások” – fogalmazott Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Így megy ez.
Mi már csak egy kávét kérünk.
13 nap telt el a kiszivárgás óta, mire Felcsuti hirtelen kijelentette: semmit nem írt. Csakhogy korábban maga beszélt egy „adómódosítási programról”.
