Az orosz olajról és gázról való leválás ma még nem reális, de közben a megújulók térnyerése, az energiatárolás fejlesztése és a nukleáris reneszánsz kulcsfontosságúvá vált – mondja Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszterrel az energiapolitika aktualitásairól, az aszályhelyzetről és az e-közigazgatásról beszélgettünk.
1962-ben született Hódmezővásárhelyen. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdaságtant és szociológiát hallgatott, 1986- ban diplomázott. Számos pénzintézetnél töltött be vezető pozíciót, irányította a Creditanstaltot, a CA-IB-ot, vezérigazgató-helyettese volt az OTP-nek. 1990 és 2002 között a Budapesti Értéktőzsde tőzsdetanácsának tagja volt. 2009 óta a MET Holding elnökeként energetikával foglalkozik. 2021 és 2023 között a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumának tagja volt, 2022 decembere óta energiaügyi miniszter.
Már nagyhatalmi szinten tárgyalják az orosz energiahordozóktól való függőségünk kérdését. Reális alternatíva hazánk számára a leválás?
A jelenlegi körülmények között egyszerű a válasz: nem. Ma két kőolajszállító csövünk van; ha a Barátság leáll,
az Adria nem alkalmas arra, hogy Magyarországot és a pozsonyi finomítót ellássa.
A horvát fél azt állítja, a magyar olajvállalat hazudik…
Erről annyit, hogy az ukrajnai háború kezdete óta sokszorosára emelkedett a horvát tranzitdíj, amit nem tudnak megindokolni költségalapon. A legutóbb szeptemberben végzett tesztek is bizonyítják, hogy a vezeték nem alkalmas a régiós energiabiztonság garantálására. Ha csupán egy-két órán át képes teljes kapacitáson működni, és utána leáll, az nem azt igazolja, hogy tartósan számíthatnánk önmagában az Adriára.
Mi lesz, ha leáll a Barátság?
Ha nem lenne a Barátság vezeték, az egész Közép-Európában ellátási zavart és áremelkedést okozna. Nincs alternatíva, még az elméletben is sokkal drágább dunai vagy vasúti szállítás sem az, hiszen jelenleg nincsenek meg hozzá sem a tartálykocsik, sem az uszályok. Földgázból a zavartalan ellátáshoz szükséges mennyiség jelentős részét a Török Áramlaton kapjuk. Ha az orosz szállítás leállna, akkor nagymértékben megdrágulna a gáz. Ráadásul nekünk semmilyen biztosítékot nem adtak arra, hogy egy kereskedelempolitikai intézkedésként átvert uniós szankció esetén megmarad az energiabiztonságunk – magyarán, hogy a hazánkba érkező többi csövön folyamatosan és nem drasztikusan drágábban érkezne a gáz. Arról nem is beszélve, hogy egy 2036-ig érvényes szerződésből nem lehet következmény nélkül kilépni. Ezeket a következményeket nem hajlandó vállalni az Európai Unió, jóllehet, ha bekövetkezik a tiltás, a döntést az EU többsége hozza meg. Be kellene látni, hogy tengerparttól elzárt országként földrajzi, fizikai korlátai vannak az orosz import kiváltásának. Abban bízunk, hogy ezt sikerül megértetni, és elkerüljük azt, hogy a józan ésszel szembemenő teljes tilalom a tervezett ütemezésben életbe lépjen. A most zajló nemzeti konzultáció egyik fontos kérdése is ez.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Mutatjuk, mennyibe fog kerülni hamarosan a benzin.
Az olajárat nem az dönti el, hogy mennyi kőolaj van a föld alatt, hanem az, hogy válság idején mennyi jut el biztonságosan a finomítókig, majd a kutakra.
Az elemzők szerint az is világos, Orbán Viktor hogyan nyerheti meg ezt a játszmát.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
Akár 11,5 lejre, csaknem 1000 forintra nőhet a gázolaj literje, sürgős intézkedéseket sürgetnek a szomszédban.
Összesen 23 piros lapot osztott ki a játékvezető. Évtizedek óta nem volt ekkora botrány brazil mérkőzésen.
