Nincs alternatíva: ha nem lenne a Barátság vezeték, az egész Közép-Európában ellátási zavart és áremelkedést okozna – Lantos Csaba a Mandinernek

2025. október 12. 18:00

Az orosz olajról és gázról való leválás ma még nem reális, de közben a megújulók térnyerése, az energiatárolás fejlesztése és a nukleáris reneszánsz kulcsfontosságúvá vált – mondja Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszterrel az energiapolitika aktualitásairól, az aszályhelyzetről és az e-közigazgatásról beszélgettünk.

2025. október 12. 18:00
null
Kovács András
Kovács András

Lantos Csaba

1962-ben született Hódmezővásárhelyen. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdaságtant és szociológiát hallgatott, 1986- ban diplomázott. Számos pénzintézetnél töltött be vezető pozíciót, irányította a Creditanstaltot, a CA-IB-ot, vezérigazgató-helyettese volt az OTP-nek. 1990 és 2002 között a Budapesti Értéktőzsde tőzsdetanácsának tagja volt. 2009 óta a MET Holding elnökeként energetikával foglalkozik. 2021 és 2023 között a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumának tagja volt, 2022 decembere óta energiaügyi miniszter.

Már nagyhatalmi szinten tárgyalják az orosz energiahordozóktól való függőségünk kérdését. Reális alternatíva hazánk számára a leválás?
A jelenlegi körülmények között egyszerű a válasz: nem. Ma két kőolajszállító csövünk van; ha a Barátság leáll,

 az Adria nem alkalmas arra, hogy Magyarországot és a pozsonyi finomítót ellássa.

A horvát fél azt állítja, a magyar olajvállalat hazudik…
Erről annyit, hogy az ukrajnai háború kezdete óta sokszorosára emelkedett a horvát tranzitdíj, amit nem tudnak megindokolni költségalapon. A legutóbb szeptemberben végzett tesztek is bizonyítják, hogy a vezeték nem alkalmas a régiós energiabiztonság garantálására. Ha csupán egy-két órán át képes teljes kapacitáson működni, és utána leáll, az nem azt igazolja, hogy tartósan számíthatnánk önmagában az Adriára.

Forrás: Földházi Árpád / Mandiner

Mi lesz, ha leáll a Barátság?
Ha nem lenne a Barátság vezeték, az egész Közép-Európában ellátási zavart és áremelkedést okozna. Nincs alternatíva, még az elméletben is sokkal drágább dunai vagy vasúti szállítás sem az, hiszen jelenleg nincsenek meg hozzá sem a tartálykocsik, sem az uszályok. Földgázból a zavartalan ellátáshoz szükséges mennyiség jelentős részét a Török Áramlaton kapjuk. Ha az orosz szállítás leállna, akkor nagymértékben megdrágulna a gáz. Ráadásul nekünk semmilyen biztosítékot nem adtak arra, hogy egy kereskedelempolitikai intézkedésként átvert uniós szankció esetén megmarad az energiabiztonságunk – magyarán, hogy a hazánkba érkező többi csövön folyamatosan és nem drasztikusan drágábban érkezne a gáz. Arról nem is beszélve, hogy egy 2036-ig érvényes szerződésből nem lehet következmény nélkül kilépni. Ezeket a következményeket nem hajlandó vállalni az Európai Unió, jóllehet, ha bekövetkezik a tiltás, a döntést az EU többsége hozza meg. Be kellene látni, hogy tengerparttól elzárt országként földrajzi, fizikai korlátai vannak az orosz import kiváltásának. Abban bízunk, hogy ezt sikerül megértetni, és elkerüljük azt, hogy a józan ésszel szembemenő teljes tilalom a tervezett ütemezésben életbe lépjen. A most zajló nemzeti konzultáció egyik fontos kérdése is ez.

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 40 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
polárüveg
2025. október 13. 01:05
Az aktuálisan berobban t eseményről: A szerbiai finomító orosz tulajdonrészét a MOL keresztvásárlásokkal szerezhetné meg, leállítva az USA szankció aktiválását a szerbek felé. Ez többszörös gazdasági és politikai előnyökkel járhatna...
Válasz erre
1
0
polárüveg
2025. október 13. 00:54
Szeretnék a téma kapcsán gondolatokat megosztani: 1./ Az import önállósága és diverzifikációja mellett mi az, amit nem befolyásolhatnak, csorbítva a szuverenitásunkat? Ami határon belül van. Napsütés, szél, - nem állandó. Biogáz, geotermia, szénvagyon, uránérc, működő és újra aktivált olaj és földgázkutak, melléktermék energiahordozók, - ezek állandók. Amíg olcsó és korlát nélkül volt energiahordozó, addig nem kellett rendszerben gondolkodni. Mit nevezhetünk rendszernek e területen? Ahol az energiaforrások felhasználási portfóliója, mixe úgy kerül beállításra, hogy az egymás kiváltható energiafajták kiváltása, helyettesítése, beugró helyettesítése, kiegészítése, tartaléka, és biztonsági tartaléka egységesen kerül kezelésre. Folyt.
Válasz erre
0
0
polárüveg
2025. október 13. 00:54
II. Az EU aknamunkája járult hozzá, hogy a 200 évre elegendő szénvagyonunkat csak korlátozottan használjuk, pedig szinte minden területen bevethető lenne. Áram- és hőtermelésre, fűtésre, városi gáz termelésre - főzésre, fűtésre, közlekedésre (!); műbenzin - és műdízelgyártásra. A nagy hőfogyasztók átállíthatók szénalapú működésre, és a felszabaduló földgáz a közlekedésre fordítható. Ugyanez igaz a biogázra: a hazai potenciálja a közlekedésre is befordítható. Mindezek addig, amíg az áramtermelés és áramalapú közlekedés fel nem fejlődik. A fűtés földgáz-, olajigényét pedig a mély + sekély geotermia válthatja ki nagyrészt, először a jelenlegi távfűtött ingatlantömegnél. A 900 körüli mélyfúrt kutunk energiatermelési lehetősége is óriási potenciál. A megtakarított importkiadásból pedig folytatódhat az épületszigetelések további támogatása. A vidéki épületek nagy része pedig a nem importföldgázzal készült megújuló nád, kender, szalma, stb. szigeteléssel folytatható. Folyt.
Válasz erre
0
0
polárüveg
2025. október 13. 00:53
III. A hőszivattyúk, klímák elterjedése további áramigényt generál. A magyar geotermiai forró pontokra telepített zárt hőcserélős rendszerrel paksi méretű áramtermelés biztosítható egyenként, márpedig egy ilyen gyorsítva akár 1 év alatt létrejöhet min. két helyen is, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében épp iparcentrumok közelében. 2./ A diverzifikálásról: A kialakult helyzet meggondolásra késztet: érdemes-e a szerbiai kőolajvezetéket a montenegrói tengerpartig végigvinni megfelelő kapacitással? Az elmaradt szlovén gázösszeköttetés ügyében is érdemes lehet újratárgyalni. A szerbeknek felajánlható lehetne a Csongrád megyei geotermiai forrópontra telepített áramtermelésben való részesedés szerzését. (Jelzem, a horvátok Harkánytól délre a határ mellett építettek egy ilyen közepes erőművet.)
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!