Most már tudjuk, merre tart tovább Magyarország, fontos információ látott napvilágot

Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 harmadik negyedévében a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit – jelentette csütörtökön első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye stagnált. Az adat egybecseng azzal, amit a Mandinernek nyilatkoztak egy nappal korábban az elemzők. 

Jövőre nagyot gyorsulhat Magyarország

Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 

• 0,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 
• 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. 

A bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. Az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaság teljesítményét. Ugyanakkor már az iparban is látszódik a kedvező fordulat. 

Békére van szükség

A KSH adataival kapcsolatban a nemzetgazdasági minisztérium is megszólalt. Mint írták: 

„Amíg ez nem változik, addig ez a növekedési ütem a reális, a gazdasági növekedés gyorsulásához és az európai konjunktúrához békére van szükség! A kormány határozottan kiáll a béke mellett, de addig sem vár ölbe tett kézzel, Brüsszel nyomásgyakorlása ellenére Magyarország forrásait Ukrajna és a háború finanszírozása helyett a családok, a nyugdíjasok és a hazai kkv-k támogatására fordítja, miközben folyamatosan azon dolgozik, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el. Ezt rövid távon a fogyasztásvezérelt, míg hosszú távon a beruházásvezérelt növekedésre alapozza. Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil, így a kormány – a kedvezőtlen külső gazdasági környezet ellenére is – képes minden szükséges forrást előteremteni az olyan családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat és vállalkozásokat támogató programokhoz, mint például: a fix 3 százalékos Otthon Start Program, a fix 3 százalékos kkv hitel, a családi adókedvezmény megduplázása, a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége, a nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszerutalványa vagy a Demján Sándor Program” – fogalmaztak. 

Negatív meglepetés

A friss adatok Molnár Dániel szerint negatív meglepetést hoztak, negyedéves alapon stagnált a gazdasági teljesítmény, azonban az éves bővülési ütem, még ezzel együtt is kismértékben gyorsulni tudott a bázishatások miatt 0,6 százalékra.

A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője rámutatott: a gazdaságot a szolgáltatások, azon belül is az információ, kommunikáció húzta felfelé, amely nem jelent meglepetést, az ágazat az első fél évben is kedvezőbb teljesítményt nyújtott, emellett a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az ingatlanügyletek ágazatok is bővülhettek a kiskereskedelem, a turizmus, illetve az ingatlanpiac élénkülése nyomán. Visszafogta ezzel szemben a növekedést a mezőgazdaság és az ipar teljesítménye. 

Az ipar esetében is lehetett számítani a gyengébb teljesítményre, a július-augusztusi ágazati adatok alapján a járműgyártás ágazat érdemben visszaesett, és a szeptemberi termék-külkereskedelmi forgalom alapján a 9. hónapban sem következett be a helyreállás. A problémát továbbra is a külső kereslet gyengélkedése jelenti, a német ipar továbbra sem tud magára találni, a magas energiaárak, a versenyképesség romlása egyaránt tartós visszaesést hoz, amely a magyar gazdaságba is begyűrűzik.

„A negyedik negyedéves adat nagymértékben már nem tudja befolyásolni az idei éves bővülés ütemét, egy jelentősebb, 0,8 százalékos negyedéves bővülés mellett is csupán 0,4 százalékot tenne ki. Ugyanakkor még ezzel együtt is fontos lenne az utolsó három hónap kedvezőbb teljesítménye, mivel az az áthúzódó hatások miatt jelentősen befolyásolja majd a jövő év egészének növekedését is. 

A kilátásokat és a jövő évi növekedést viszont még így is a külső kereslet határozza majd meg. A külpiacaink, elsősorban a német gazdaság gyengélkedése, továbbra is visszafogja az exportdinamikát, miközben a vállalatok beruházási hajlandóságát is rontja. Az orosz-ukrán háború lezárása és annak nyomán az energiaárak mérséklődése, kiegészülve a német fiskális lazítás hatásával, jövőre kedvezőbb külső makrokörnyezetet eredményezhet, amely, kiegészülve a családtámogatások folytatódó bővülésével és a reálbérek emelkedésével, akár 3 százalék közeli növekedést is hozhat” – foglalta össze az elemző.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is negatívumokról beszélt, miután az első három negyedévben a növekedés mindössze 0,3 százalék volt a nyers és 0,2 százalék a kiigazított adatok szerint. Ebből az is következik, hogy az idei növekedési várakozásokat ismét csökkenteni kell, vélhetően már a 0,5 százalékos növekedés sem érhető el, azaz a magyar gazdaság ismét egy olyan évet zár majd, amikor nem tudott érdemben előrelépni. A mai kedvezőtlen adat az áthúzódó hatás miatt persze a jövő évre is kihatással lesz, a jövő évi növekedés is kisebb lehet a várt 2,8 százaléknál – erről pontosabb előrejelzés majd a részletes adatok alapján lesz adható. 

illetve arra is, hogy a gazdaságot érintő támogatások hatékonyabban, kevésbé 1-2 ágazatra koncentrálva kerüljenek elköltésre, hiszen az 1-2 ágazat beindulása késik, ez pedig nyomot hagy a gazdasági teljesítményen is. A gyenge GDP-adatok a korábbinál is nagyobb fiskális fegyelmet igényelnének, hiszen a kisebb GDP nyomot hagy a költségvetésen is, még ha a fogyasztás és a bérek növekedése miatt nem is ekkorát. A stagnáló gazdaság és a laza fiskális politika együttese ugyanis kockázatot jelentene a hitelminősítések szempontjából is.

Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője is csalódásról beszél, de hozzáteszi, hogy az adatközlés előtt rendelkezésre álló információk alapján az is benne volt a pakliban, hogy negatív lesz a mutató, úgyhogy a legrosszabbat sikerült elkerülni. A teljesítmény azonban aligha biztató. A friss adat egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság továbbra is képtelen kitörni az évek óta tartó stagnálásból. Egy jobb periódust egy rosszabb követ, vagyis megy az oldalazás.

„Az év hátralévő részében a fogyasztás lehet a húzóerő, elsősorban az új költségvetési impulzusok hatására. A legnagyobb kérdés ugyanakkor, hogy az ebből származó többletjövedelem mekkora része találja meg az utat a tényleges fogyasztáshoz és mekkora rész gyarapítja a megtakarításokat. A beruházások esetében nem számítunk komolyabb fordulatra, így az év egészében ez a tétel biztosan erős negatív hozzájáruló lesz, miközben a nettó export esetében a fogyasztás erős importigénye és a külső kereslet általános gyengesége nem kecsegtet komolyabb pozitív változással már az év végéig” – írta. 

A harmadik negyedéves adat fényében az ING Bank ismét lefelé módosítja a 2025. évi növekedési előrejelzését. Szerintük a legnagyobb valószínűséggel valahol 0,5 százalék körül, inkább valamivel az alatt teljesíthet az idei év egészében a magyar gazdaság. 

Nyitókép: Lakatos Péter/MTI/MTVA