Elfogyott az osztrákok türelme, Brüsszel fellépését várják a magyar szabályozás ellen

Ausztria sürgeti az Európai Bizottságot, hogy mielőbb tegyen lépéseket a magyar kiskereskedelmi különadó megszüntetése érdekében – írja az ORF. Az osztrák közmédia beszámolója szerint Wolfgang Hattmannsdorfer gazdasági miniszter ismét sürgette, hogy Brüsszel lépjen fel a 2022-ben bevezetett különadók miatt. Mint ismert, a magyar kormány 2022-ben, az orosz-ukrán konfliktus kirobbanását követő energiaválság és inflációs nyomás közepette döntött arról, hogy a nagy üzletláncoknak – jelentős éves árbevétel elérése esetén – a bevétel után különadót kelljen fizetniük. Ez a hazai élelmiszer-kereskedelem struktúrája miatt a külföldi üzletláncokat érinti, kiemelten az osztrák Spar-t.

Az osztrákok régóta sürgetik Brüsszelt, hogy lépjen fel a kiskereskedelmet érintő különadókkal szemben, amelyet az Európai Bizottság részben már megtett: 2024-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, idén júniusban pedig a következő szakaszba léptette az eljárást, hivatalos állásfoglalásban felszólítva a kormányt, változtassa meg az adószabályokat.

Ha Brüsszel nem fogadja el a kormány indoklását, akkor az Európai Bíróság elé terjesztheti az ügyet, ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Ausztria vélhetően azért fokozza Brüsszelen a nyomást, hogy az Európai Bizottság minél hamarabb az uniós bíróság elé vigye a kiskereskedelmi különadó ügyét.

Mi az osztrákok problémája a különadóval?

Magyarország egyik legnagyobb élelmiszer-üzletlánca a Spar, amely osztrák tulajdonban van. A multilánc régóta a nagy árbevétel utáni adófizetési kötelezettséggel próbálja alátámasztani a veszteséges magyarországi működést. Ez ugyanakkor aligha megalapozott, amelyre több hazai kutatás is rávilágított, ráadásul a legnagyobb árbevételt elérő boltlánc, a német Lidl a különadó mellett is jelentős profitra tesz szert. A szakértők szerint a Spar Magyarország működési költsége meghaladja a versenytársakét, így a különadó mindössze egy indok arra, hogy a nem hatékony működésből adódó bevételcsökkenést ezzel indokolják. 

Az osztrákok szerint a magyar különadó diszkriminatív, mivel csak a külföldi tulajdonú üzletláncokat érinti, a magyar franchise élelmiszer-kereskedőket pedig nem terheli az adófizetési kötelezettség. Bécs szerint ezzel Magyarország megsérti a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályokat, mivel akadályozza a külföldi befektetéseket. Egy másik indoklásban Ausztria azt állítja, a a különadókkal a magyar kormány tiltott állami támogatást nyújt a hazai boltoknak. A kormány álláspontja ugyanakkor az Európai Bíróság 2010 és 2020 között meghozott ítéleteire hivatkozik és többször világossá tette, 

Az adózás egyébként tagállami hatáskör és a magyarországihoz hasonló különadók sem ütköznek uniós szabályokba, ám a belső piacra torzító hatással bíró adószabályokat csak megalapozott érvekkel alátámasztva lehet bevezetni. Ezeket a nemzeti érdekeket Brüsszel korábban nem ismerte el, így a magyar kormány válasza aligha tántorítja el a testületet attól, hogy az Európai Bíróság elé vigye az ügyet. Brüsszel ráadásul szélesre tárta kapuit a multinacionális vállalatok előtt, általános gyakorlat, hogy a tőkeerős piaci szereplők komoly lobbitevékenységet folytatnak az uniós döntéshozóknál.

Magyar Péter világossá tette, a magyar családok állnák a számlát

Korábban a Tisza Párt több politikusa – köztük Magyar Péter – is nyíltan bírálta a kormányt a különadók miatt, amelyek a kiskereskedelem mellett a bank- és biztosítási szektort, a telekommunikációs vállalkozásokat és az energiaszektort érintik. Ezeken a területeken sokáig monopol helyzetben voltak a külföldi nagyvállalatok, amelyek a korábbi balliberális kormányok kedvezményeinek köszönhetően évi több száz milliárd forintos árbevételt realizálnak, miközben lényegében felosztották egymás közt a hazai élelmiszer-kereskedelmet.

Magyar Péter és a Tisza Párt több politikusa, legutóbb Kármán András, az ellenzéki párt gazdaságpolitikusa – aki évekig az egyik külföldi banknál dolgozott, vezető pozícióban – tette világossá, ha nyernek jövőre, eltörlik a különadókat. Ez az ígéret egyébként egybecseng Brüsszel elvárásával is, az uniós bizottság minden országspecifikus ajánlásában kifogásolja a magyarországi különadókat és ezek kivezetésére szólít. Ezzel együtt a széles körben elérhető családtámogatások és a mindenki számára elérhető rezsicsökkentés kivezetését is el akarják érni.

A különadók eltörlése több, mint ezermilliárd forintos rést ütne a magyar költségvetésben, ami jelentős tétel, egy ilyen lépés magyarázatot adna arra, miért akar Magyar Péter és pártja adót emelni, megszüntetni az adókedvezményeket és a gyermekesek adómentességét.

Nem először vezetett be különadókat a kormány

A magas árbevételt elérő nagyvállalatok által fizetendő különadót 2010-ben vezette be a második Orbán-kormány. Részben a bankok, a boltláncok és az energiaszektor különadójának köszönhető, hogy Magyarország rövid idő alatt megszabadult az IMF-kölcsöntől, stabilizálta a gazdaságot és gyorsabban állította talpra a gazdaságot, mint a hasonló helyzetben lévő Görögország, ahol még most is az egyik legmagasabb a munkanélküliség az uniós államok közül.

A nagy külföldi üzletek már ekkor panasszal éltek az uniós szervezeteknél, végül az Európai Bíróság döntött: akkor jogszerűnek találta a progresszív, árbevételhez kapcsolódó különadó-rendszert és megállapították, hogy a szabályozás a magyar tulajdonú boltokat is érintené, de az élelmiszer-kiskereskedelemben betöltött súlyuk és a működési modelljük miatt rájuk nem vonatkozik az extraprofit-adó.

Nyitókép: MTVA/Róka László

***