Így roppantaná össze a magyar gazdaságot Magyar Péter megszorítócsomagja

A teljes magyar gazdaság megszenvedné a Tisza Párt által tervezett megszorítócsomag végrehajtását. Mint ismert, bár Magyar Péterék megpróbálták eltitkolni, de Tarr Zoltán alelnök vallomásából, valamint egy augusztus végén kiszivárgott belső dokumentumból kiderült, brutális adóemelést tervez az ellenzéki párt, ha nyer a 2026-os választásokon. A kiszivárgott belső tervezet, továbbá a párt és a Tisza-szigetek munkáját segítő baloldali közgazdászok, szakértők nyilatkozatából kiderül: nem csak adóemelésre készülnek, de a jelenlegi, jelentős adókedvezmények döntő többségét is megszüntetnék. Ezért cserébe az adóemelést elszenvedők szűk köre részesülne alig érzékelhető kompenzációban némi adójóváírás és egy jelentősen leszűkített áfacsökkentés keretében.

Ezért okozna súlyos válságot Magyar Péter megszorítócsomagja

Az egész Magyar Péter-féle megszorítócsomag kapcsán arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy Magyarország a Tax Foundation nemzetközi adó-versenyképességi indexében 2024-ben a 7. helyet foglalta el a 38 OECD-ország közül, 2023-ban pedig a 11. helyen állt. Hazánk egyébként nálánál sokkal gazdagabb országokat előzött meg ezen a listán, így Hollandiát, Ausztriát, Izraelt és Ausztráliát is! 

Részletek a 2024-es adatok alapján:

• Általános helyezés: a 7. helyen végzett a vizsgált országok között. 
• Összehasonlító statisztikák: a 2024-es adatok alapján Magyarország a nemzetközi adózási környezetben a 3., a társasági adókulcsban a 4., a magánszemélyek adózása terén pedig az 5. helyet szerezte meg a rangsorban. 
• Előző évek: 2023-ban Magyarország a 11. helyen szerepelt az indexben, ami 2022-ben is hasonlóan alakult. 

Magyarország tehát a világ élvonalában van az adózást tekintve. Nyugodtan ki lehet tehát jelenteni, hogy az adópolitika az elmúlt 15 éves magyar gazdaságpolitika egyik legsikeresebb eleme. Ennek ellenére a Tisza Párt napvilágra került gazdaságpolitikai tervei, valamint a vezető gazdaságpolitikusainak megszólalásai alapján alapvetően változtatnák meg. A megismert elemek alapján pedig nem előrébb, hanem jóval hátrébb kerülnénk az adó versenyképességi listán. 

Nagyon sikeresek voltak az egykulcsos rendszerrel

Mindezek után érdemes kicsit megnézni, hogyan teljesítettek az egykulcsos adórendszerrel rendelkező gazdaságok a mögöttünk hagyott évtizedekben. Az elmúlt években nagyon sokféle vélemény jelent meg az egykulcsos adó hatásairól, sikerességéről. Először a rendszer egyszerűségét, gazdaságösztönző és adóbevétel-növelő jellegét emelték ki – főként a 2001-es orosz adóreform látványos sikerei alapján. Később újabb érveket nyertek az egykulcsos adó hívei, miután az orosz adóreformmal kapcsolatos kutatások néhány meglepő eredményt is hoztak – írta még 2008-ban a portfolio.hu.  Akkor úgy tűnt, az orosz egykulcsos adó inkább tekinthető fiskális sikernek, mintsem gazdasági csodaszernek. Akkor egyébként Magyarország volt az egyetlen a régióban, amelyik kimarad a egykulcsos rendszer bevezetéséből. 

Az alábbi ábrán az látható, hogy mekkora volt a gazdasági növekedés Magyarországon, Ukrajnában, Szlovákiában, Grúziában, Romániában, Csehországban 2004-2009 között a Világbank adatai alapján. Magyarországot leszámítva mindenhol egykulcsos adórendszer volt, így érdemes megnézni a növekedési adatokat. 

2009-et leszámítva szinte minden évben a kék vonallal jelölt Magyarországon volt a legkisebb a növekedés a térségben. Egyébként 2005-ben az ukrán gazdasági növekedés is csak egy picivel volt gyengébb mint a magyar. Ezek az adatok egyrészt nagyon sokat elmondanak az akkori baloldali kormányzás (Medgyessy-, és Gyurcsány kormányok) minőségéről, de az is egyértelműen látszik, hogy az egykulcsos adót alkalmazó államok sokkal gyorsabban nőttek, mint a magyar gazdaság. A  2009-es évet nem érdemes teljes mértékben figyelembe venni, mert a világgazdasági válság minden térségbeli országot különféleképpen érintett. 

Fordulat Magyarországon

Magyarországon jelentős adóreform lépett életbe 2011 január 1-jén – minderről már Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője beszélt. A szakértő közölte a korábbi progresszív, többkulcsos személyi jövedelemadót egy egységes, 16 százalékos adókulcs váltotta fel. A második Orbán-kormány célja ezzel az volt, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá tegye az adórendszert, valamint olyan ösztönzőket teremtsen, amelyek a munkavállalás és a vállalkozás felé mozdítják a gazdasági szereplőket – hangsúlyozta az elemző. Az intézkedéstől azt is várták, hogy mérséklődik a jövedelmek eltitkolása és sikerül visszaszorítani a feketegazdaságot.

Az egykulcsos adó bevezetésének egyik leglátványosabb eredménye a munkaerőpiac élénkülése volt. 

Mindezek alapján érdemes megnézni, mi történt az előbb elemzett gazdaságokban a 2010-2024-es időszakban. A lenti táblázatból a több mint három éve háborúban álló Ukrajnát kivettem. 

A növekedési adatokat látva világosan kirajzolódik, hogy Magyarország felfelé mozdult többek között az egykulcsos adórendszernek köszönhetően, míg az egykulcsos adórendszert feladó országok szépen lassan veszítettek a lendületekből. 

Bizonyos nézőpontból egyébként – mutatott rá az Oeconomus – Magyarországon jelenleg is kétkulcsos adórendszer van, hiszen olyan széles tömegeket érintenek az szja-mentességek (25 év alatti fiatalok, hamarosan a kettő és többgyermekes édesanyák, illetve jövőre a 30 alatti édesanyák), hogy most is tekinthetjük úgy, hogy itthon a két adókulcs a nulla és a 15 százalék. 

Nyitókép: Purger Tamás