„Az eredmények nem azt jelzik, hogy minden le lett rohasztva” – parázsló viták tarkítják a Közgazdász-vándorgyűlést

A magyar gazdaság helyzete, az MNB-ügy és az uniós források befagyasztása is központi témája volt az idén Veszprémben megrendezett Közgazdász-vándorgyűlés első, csütörtöki napján. A találkozó első napján részt vett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály , az MNB elnöke és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke.

– hangsúlyozta beszédében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

4 + 2 pontban határoztuk meg a kormányzati célokat, amelyek közül kiemelte 

• az otthonteremtést, 
• az adócsökkentést 
• és a reálbérek növekedését.

Felidézte, mindig is az adócsökkentésben hitt a kormány, aminek az alapja a család. Az adóék Magyarországon jelenleg 41 százalék, ami alacsonyabb az uniós átlagnál. Az adómentesség kiterjesztésével viszont 30 százalék alá kerülünk, ezzel a lengyelekkel kerülünk egy kalapba. Jelezte, hogy 

„Iszonyú pénzeket költünk a családok szja-mentességére és a családi adókedvezmény megduplázására, amely 400-500 milliárdot tesz ki, de megéri” – tette hozzá Nagy Márton.

„Nem igaz, hogy Magyarország mindent elrontott”

Windisch előadásában felidézte, eluralkodott Magyarországon a minden „rosszizmus” szemlélete, amely nem is csoda, mivel – ahogy fogalmazott – 

A számvevőszék elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a mindent rossz színben feltüntető hírek determinálják a gazdaságot is, miközben kiemelten fontos a bizalom és a hangulat. Az ÁSZ-elnök ezért külön kitért azokra az eredményekre, amelyekre büszke lehet Magyarország az elmúlt 15 évben:

• Az EU átlagánál kétszer nagyobb volt a GDP-bővülés, 
• 40 százalékos reálgazdaság-bővülés volt Magyarországon.
• A foglalkoztatás is az uniós átlagnál kétszer jobban nőtt. 
• Emellett 40 százalékkal nőttek a reálkeresetek – utalt vissza Nagy Márton előadására. 

„Ha ezeket megnézzük, nem azt jelzi, hogy minden le lett rohasztva, hogy minden rossz. A sokat szidott egészségügyről azt látjuk, hogy reálértéken húsz százalékkal többet tud költeni, ami 488 milliárd forintnyi többletráfordítást jelent” – említette példaként Windisch László, aki az uniós források ügyére is kitért. Szerinte 

MNB-ügy: kontrollálatlanság és szabadság, érdemi felügyelet nélkül

Windisch László nyíltan kimondta, 

A számvitelileg el nem számolt veszteség meghaladhatja a 150 milliárd forintot, viszont ezer- és hatszázmilliárd forintról szó sincs – ezt az ÁSZ-jelentés alapján nem lehet megállapítani – jelezte az ÁSZ-elnök. Az Index összefoglalója szerint kitért arra, hogy minden érintett társaságot testületet vizsgáltak a hatóságok.

Ilyenkor szerinte érdekes módon mindig csak egy ember a felelős, a többiek hallgatnak – jegyezte meg az ÁSZ vezetője. 

Csodát tett a forinttal a jegybank új vezetése

„A magas infláció a legkárosabb jelenség, ami egy gazdaságot érinthet, mivel lassítja a gazdaság felzárkózását és lassabb növekedést eredményez” – mondta Varga Mihály. A Magyar Nemzeti Bank elnöke kitért rá, a jegybank józan gazdasági racionalitás miatt törekszik az infláció letörésére.

Varga Mihály egy rendkívül fontos bejelentést is tett, ahogy fogalmazott,

Az elmúlt éveket két szakaszra lehet osztani a forint szempontjából:

• 2020 őszén a forint alulteljesítő lett a régiós devizákhoz képest,
• ez a tendencia megfordult, köszönhetően az utóbbi fél évnek.

Hangsúlyozta, ez nem öncél, arra törekszenek, hogy fokozatosan beépüljön az árakba a forint erősödése. Hozzátette: a mostani helyzetben a jegybank számára felértékelődik a stabilitás megőrzése, a nemzeti bank ennek szellemében kommunikál a jövőben is.

Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás