Ez akkor kerülhető el, ha a törvényhozás minden évben felülvizsgálja a sávok mértékét, ez viszont megint csak túlbonyolítja a helyzetet.
Jóval egyszerűbb a magyar rendszer
Korábban egyébként Magyarországon volt olyan időszak is, amikor összesen hét (!) adókulcs volt érvényben. Ez csökkent le a kétezres évek elejére végül két kulcsra és maradt is ennyi egészen a 2010-es kormányváltásig. A Fidesz-KDNP az első döntései között – miután kampányígéret is volt – törölte el a 32, illetve 17 százalékos adókulcsokat és vezette be 2011 januárjával egységesen a 16 százalékos személyi jövedelemadót. Ezt aztán öt évvel később csökkentették le a jelenlegi 15 százalékos szinre.
A sávos adózás egyébként többletterhet jelent az államnak is, hiszen a hivataloknak is több adattal kell dolgozniuk. Nem beszélve arról, hogy minél egyszerűbb az adórendszer, annál nagyobb lesz a hajlandóság a befizetésre is.
De nem csak ebben segít az egykulcsos adórendszer, amiben igazán verhetetlen, az a versenyképesség. Mivel a magasabb fizetés nem jár „büntetéssel”, azaz magasabb adóteherrel, így a munkáltatókat is arra ösztönözheti, hogy az igazán jó munkaerőt nagyobb bérrel tartsák maguknál, ezzel ismerjék el a jó teljesítményt. Ha több pénz marad a dolgozóknál, az ráadásul a fogyasztást is élénkíti, ezzel pedig a gazdasági növekedéshez is hozzájárulhat.
Bizonyos nézőpontból egyébként – mutatott rá az Oeconomus – Magyarországon jelenleg is kétkulcsos adórendszer van, hiszen olyan széles tömegeket érintenek az szja-mentességek (25 év alatti fiatalok, hamarosan a kettő és többgyermekes édesanyák, illetve jövőre a 30 alatti édesanyák), hogy most is tekinthetjük úgy, hogy itthon a két adókulcs a nulla és a 15 százalék.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt/MTI