Az elmúlt másfél évtizedben elért fehérítési törekvések gyakorlatilag rögtön lenullázódnának a Tisza kiszivárgott tervével. A magasabb szja csak minimálisan hozna nagyobb bevételt, ilyen mértékű sarcnál durván beindulna a feketézés.
Csak a töredéke érkezne be annak a bevételnek, amelyet a megemelt személyi jövedelemadókból remélne a Tisza-kormány. A kiszivárgott dokumentum szerinti emelések ugyanis sokkal inkább a feketézést segítenék, mintsem az államkasszát erősítenék. Ismét jöhetnének a jövedelemeltitkolások, a számlaeltüntetések és az ügyeskedések, amelyek a 2010 előtti éveket jellemezték.
A 2025-ös költségvetési törvény szerint az idei évre előirányzott személyi jövedelemadó-bevétel 4905 milliárd forintot tesz ki. A Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb, júliusi adatai szerint eddig több mint 2860 milliárd forint folyt be. Ez arányaiban megfelel az előző évinek, hiszen akkor 4500 milliárd volt az szja-bevétel, júliusig pedig 2600 milliárd érkezett be az államkasszába.
Még a 2026-os évben úgy is jelentős, több mint 4800 milliárd forintos szja-bevétellel számol a kormány, hogy közben soha nem látott rétegeknek biztosít januártól teljes szja-mentességet. Januártól ugyanis már a kettő, illetve többgyermekes édesanyáknak, a 25 év alatti fiataloknak és a 30 év alatti édesanyáknak sem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ezzel több százmilliárd forint marad az érintettek zsebében, jelentősen javítva anyagi helyzetüket.
Papíron a Tisza terveivel, azaz a megemelt szja-kkal és a tervezett kedvezmények szűkítésével – ahogyan az a kiszivárgott dokumentumban szerepel – nagyságrendileg a negyedével több adóbevétel folyna be az államkasszába, tehát körülbelül 1200-1300 milliárddal több bevétel lenne. Ennyit venne el a családoktól.
Ezt is ajánljuk a témában
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közösségi oldalán mutatta be, mit hozna a Tisza Párt új adózási rendszere. Egy foglalkoztatottra vetítve átlagosan éves szinten 276 ezer forint elvonást jelenthet, ami mindenki számára komoly érvágás
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy mindez csak papíron lenne így!
Valójában épp az egykulcsos adónak azt a jótékony hatását végezné ki Magyar Péterék ötlete, amely az elmúlt másfél évtizedben jellemző volt a gazdaságra, azaz a kifehérítést.
A három kulcsos adó ugyanis azt érné el, hogy a munkavállalók vagy be sem vallanák bevételük egy bizonyos részét, vagy eleve olyan feltételekkel dolgoznának, hogy egy részét „borítékban” kapnák. A vállalkozói körökben még inkább jellemző lenne, hogy a magasabb jövedelmet egyszerűen eltitkolják. De ugyanez lenne igaz például a másodállást vállalókra, vagy azokra is, akik például ingatlant adnak bérbe.
Jelenleg ugyanis ezek szabályozása kifejezetten egyszerű és nem is kell túl sok adót fizetni utána. Viszont azt már senki sem merné megkockáztatni, hogy például egy lakás bérleti díja miatt rögtön a legmagasabb, 33 százalékos szja-kategóriába kerüljön át. Azaz ismét beindulna a feketézés, amivel több százmilliárd forintot veszítene az állam.
Az így kieső, de papíron tervezett bevételt pedig kénytelenek lennének mással pótolni, esetleg további, más területekre kirótt adókból.
Nyitókép: Balaton József/MTI
Ez nem politizálás, nem kormányra készülés, ez valami egészen más műfaj.
Öltözéke buktatta le a csalót.
A minimálbért keresők körében, ha most szimpatikusnak is tűnhet a magasabb keresetűek adóztatása, nem árt belegondolniuk, hogy alig pár év múlva már ők is fizethetik az emelt Tisza-adót. A minimálbéresek terhei is drasztikusan emelkedhetnek.
A történelem a jelek szerint megismétli önmagát.
Tseber Rolandot kémkedés miatt tavaly utasítottak ki Magyarországról. A Volodimir Zelenszkijjel jó kapcsolatot ápoló Tseber korábban baloldali magyar politikusokhoz keresett és talált kapcsolatot, 2024-ben már Magyar Péternek szervezett 24 óra alatt ukrajnai utat, idén tavasszal Tisza-szigetet alapított Kárpátalján.
Hoppál Hunor kollégánk is megosztotta gondolatait a Rosinec Mária és családjának szervezett gyűjtéssel kapcsolatban.
Nehéz vele nem egyet érteni.
A többkulcsos adórendszer egyértelműen fékezi a béremelést, amelynek a jelenleginél kisebb hányada kerül ténylegesen a dolgozóhoz.
