Az Európai Unió és több magyar politikai szereplő nyilatkozatai időről időre felvetik a lehetőségét annak, hogy Magyarország aktívabban részt vehetne az orosz–ukrán konfliktusban. De mit jelentene ez a mindennapokban? Hogyan változtatná meg a gazdaságot, a munkahelyeket, a jövedelmünket és a gazdasági jövőnket? Sebestyén Géza írása.
Képzeljük el, hogy a harcok átterjednek Magyarországra. Ez nemcsak katonai eseményeket jelentene. Gyárak, utak, vasutak válnának az eszkaláció áldozatául. A befektetők elmenekülnének. A GDP akár 15–45 százalékot is zuhanhatna a nemzetközi szakirodalom alapján.
A történelem és a Világbank adatai szerint az ilyen helyzetből felállni évtizedekbe telik. A békeidős fejlődési pályához képest akár harminc százalékos tartós visszaesés is bekövetkezhet.
Ezt is ajánljuk a témában
A háború és a szankciók okozta energiaár-emelkedés a költségvetés számára is rendkívüli kiadásokat okoz. 2023-ban Magyarország a háború és a szankciók miatt 3 674 milliárd forintot veszít. A Makronóm Intézet a német IW Gazdaságkutató Intézet által Németország vonatkozásában kidolgozott módszertan alapján számszerűsítette a háború és a szankció hazánkra vonatkozó hatásait.
Már most is érezzük a szomszédos háború következményeit. 2022 óta a magyar gazdaság növekedése a harmadára lassult.
Ha a harcok hozzánk is átterjednének, a helyzet ennél is sokkal súlyosabb lenne. A férfiak jelentős részét besoroznák, sok család menekülni kényszerülne, az üres munkahelyeket pedig nem lenne, aki betöltse. A munkanélküliség nőne, miközben a formális gazdaság zsugorodna.
A háború bizonytalansága elriasztaná a befektetőket is. A külföldi tőke kivonulna, a vállalatok beruházásai leállnának.
És a megtakarításaink sem maradnának biztonságban. Az infláció elszabadulna, a fizetések értéke pedig drámaian csökkenne. A élet egyik napról a másikra sokkal nehezebbé válna.
A második forgatókönyv szerint a harcok nem érnék el Magyarországot, de katonákat és fegyvereket küldenénk a frontra.
Ez a gazdaság szempontjából még mindig súlyos terhet jelentene. A katonai kiadásokat meg kellene emelni, a pénzt viszont valahonnan el kellene vonni. Az oktatás, az egészségügy vagy a közlekedés látná ennek a kárát.
Ezt is ajánljuk a témában
A Makronóm Intézet elemzője szerint „még mindig a kilábalás időszakában vagyunk”.
A közgazdászok szerint egy ilyen típusú részvétel az első két évben akár 5–10 százalékkal is visszavetheti a gazdaságot. A befektetők ugyanis nem szeretik a bizonytalanságot, így elhalasztják a beruházásaikat, ami visszafogja a növekedésünket.
Az IMF becslése szerint a külföldi befektetések akár 30–40 százalékkal is visszaeshetnek. Ezt a negatív hatást növelné a hadsereg munkaerő-elszívása is.
Az állam eladósodna, az infláció gyorsulna, és a mindennapi megélhetés egyre drágábbá válna.
A harmadik lehetőség a „legenyhébb” beavatkozás, amikor csupán fegyvereket szállítanánk Ukrajnának. Ez kisebb gazdasági sokkot jelentene, de még így is érezhető következményekkel járna. A nemzetközi piacok kockázatosabbnak látnák Magyarországot, emiatt lassulna a beruházások üteme. A GDP pedig akár 1–3 százalékkal is visszaeshetne.
Bár ebben az esetben nincsen szükség tömeges mozgósításra, ám az exportpiacokra termelő cégeknek így is gondot okoznának az esetleges szankciók és a megnövekvő bizonytalanság. A külföldi működőtőke beáramlása pedig akár 10–30 százalékkal is csökkenhet, ami kevesebb új munkahelyet és lassabb fejlődést hozna.
A forint gyengülne, az importált élelmiszerek és az energia drágulna, a bérek reálértéke pedig csökkenne, amit minden család megérezne az életminőségének csökkenésén keresztül.
A háborúnak tehát nem csak az anyagi és emberi, de a gazdasági pusztítása is jelentős. Minél mélyebben sodródunk bele, annál nagyobb árat fizetünk érte pénzben, életminőségben és biztonságban.
A cikk szerzője az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője és a BCE docense.
Nyitókép: Florent VERGNES / AFP
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
A magyar katona erejét nem csupán a fegyvere adja, hanem a hite, a bajtársi összetartás, a hazaszeretet.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Nem véletlen az sem, hogy mely miniszterek kísérték el a miniszterelnököt első külföldi útjára.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
A tilalom magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
Ha a tízmilliós határt mégis átlépnék, a svájci hatóságoknak akár az Európai Unióval kötött szabad mozgásról szóló megállapodások felmondását is mérlegelniük kellene.
Átvilágítás és szakmai alapú építkezés a Külügyminisztériumban, határozott vörös vonalak Kijevvel és Pozsonnyal szemben, három hónap az uniós pénzekért, újjáépített szövetségi rendszerek.
