Riasztó számok: a háború teljesen szétverte az ukrán oktatást, a tanárok kétségbeestek

Mint már beszámoltunk róla, az ukrán közoktatás válságának első jelei már a diáklétszám drámai visszaesésében is láthatók voltak. Szerhij Babak, az ukrán parlament oktatási, tudományos és innovációs bizottságának elnöke szerint 

Különösen súlyos figyelmeztetés, hogy az elsősök száma tavalyhoz képest 314 ezerről 252 ezerre esett vissza, ami egyetlen év alatt 62 ezer fős csökkenést jelent.

A visszaesés mögött egyszerre áll a születésszám tartós zuhanása és az, hogy a teljes körű orosz invázió kezdete óta több millió ukrán család hagyta el az országot. A háború következményei az oktatás szerkezetében is megjelennek: 

Mindezt súlyos tanárhiány kíséri, az ellenőrzött iskolák több mint felében betöltetlen pedagógusállások vannak, és csak az intézmények 40 százalékában tanít minden tanár a saját szakképzettségének megfelelő tantárgyat.

A tanárok szerint a motivációvesztés a legnagyobb gond

Az ukrán oktatási rendszerben a demográfiai visszaesés mellett egyre látványosabbá válik a tanulmányi teljesítmény romlása is – írta meg a KISZó. A Rakuten Viber és az EdEra tanév végén készített felmérése szerint az ukrán tanárok 91 százaléka úgy látja, hogy 

Bár ez az arány valamivel alacsonyabb a 2024-es hasonló felmérés 95 százalékánál, továbbra is azt mutatja, hogy a pedagógusok elsöprő többsége tartós és széles körű tanulási veszteséget érzékel az iskolákban.

A felmérés szerint következtetéseiket saját tanórai tapasztalataikra, a kollégákkal folytatott megbeszélésekre, a diákok jegyeinek visszaesésére és a diagnosztikai mérések eredményeire alapozzák. A leggyakrabban említett ok a tanulás iránti motiváció elvesztése volt, amelyet a válaszadók 71 százaléka nevezett meg. 

A pedagógusok szerint az oktatási veszteségek pótlása nem hárítható kizárólag az iskolákra, mert a lemaradás már olyan mértékű, hogy a diákok, a szülők és a tanárok együttműködésére lenne szükség. 

A válaszadók 79,4 százaléka úgy véli, hogy elsősorban maguknak a tanulóknak kell felelősséget vállalniuk a hiányosságok ledolgozásáért, 73,9 százalék a szülők szerepét is kiemelte, 69,2 százalék pedig a pedagógusokat is az érintettek közé sorolta. 

A tanárok jelentős része ugyanakkor már most igyekszik a mindennapi oktatásba beépíteni a felzárkóztatást. A pedagógusok 86 százaléka kiegészítő jelleggel ismétli át a tananyagot a diákokkal, 43 százalék pluszfeladatokat vagy szakirodalmat ajánl, 38 százalék pedig külön foglalkozásokat tart.

A felmérésben részt vevő oktatók a tanulmányi eredmények javítására olyan megoldásokat is megneveztek, amelyek már túlmutatnak az egyes pedagógusok lehetőségein. 

További 37 százalék szerint a tanórák számának növelése is segíthetne a lemaradások csökkentésében. Az ukrán közoktatás előtt így egyszerre áll a feladat, hogy kevesebb diákkal, kevesebb tanárral, háborús környezetben és romló tanulmányi mutatók mellett próbálja fenntartani a működőképességét.

Nyitókép: Hiroto Sekiguchi / AFP