Megérkezett a háború Oroszországba: rárúgta az ajtót a hátországra

Megfordult a helyzet az orosz–ukrán háború menetében, noha még mindig több ezer kilométeres frontvonalon dúlnak harcok, és továbbra sem képes egyik fél sem felülmúlni a másikat. Ukrajna a folyamatos védekezésből átment támadásba, legalábbis a drónháborúban – a frontokon sem ember-, sem eszközállományban nem áll olyan szinten, hogy áttörést érhessen el –, és tűz alatt tartja Oroszország energetikai infrastruktúráját, sorra robbantja fel a nagy olajfinomítókat, akár több ezer kilométerre a közös határtól. A rendkívüli károkat okozó támadásokra egyelőre nincs ellenszere Moszkvának. A kulcsfontosságú létesítmények megsemmisüléséről videók és fotók járták be a világot. A megdöbbentő mértékű pusztítás egyre nagyobb bosszúságot okoz Vlagyimir Putyin orosz államfőnek is. 

Az ukrajnai háború több mint négy éven keresztül a legtöbb orosz számára valamilyen távoli kellemetlenség volt csupán, májusban viszont tömegekre rúgta rá az ajtót. Országszerte üzemanyaghiányról érkeztek jelentések a legnagyobb olajfinomítók lebombázása után. Az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigeten vészhelyzetet hirdettek, miután elfogyott az üzemanyag-tartalék, a turizmus pedig, amely eddig éltette a régiót, összeomlott az állandó dróntámadások miatt. A helyzet olyannyira kritikussá vált, hogy az elnök június végére válságstábot hívott össze. A testület javaslatára mostantól nem közlik hivatalosan a hazai üzemanyagárakat. A Krímben emellett megtiltották az üzemanyag lakossági értékesítését. 

A moszkvai kilátásokat tovább rontja, hogy Ukrajna az utóbbi évek nehézségei után kezd magára találni, nemcsak a harctéren, de a gazdasági színtéren is. A Nemzetközi Valutalap (IMF) előrejelzése szerint az ukrán gazdaság ha nem is kiugró mértékben, de idén is tud bővülni, nagyjából 1-2 százalékkal, ezzel 225 milliárd dollár környékére nőhet majd a GDP. Az ukrán jegybank ennél kissé borúlátóbb, de ő is 1 százalék feletti növekedésre számít. Ebben persze jelentős szerepet játszik a külföldiek, elsősorban az Európai Unió által nyújtott támogatás, amely nélkül akár már tavasszal fizetésképtelenné válhatott volna Kijev, mivel az iráni háború és az azzal járó energiaválság súlyosan érintette a hadban álló országot. 

Oroszországban a bruttó hazai össztermék növekedése jó esetben is csak 0,5 százalék körül lehet. Könnyen lehet, hogy a nagy súlyú hadiipar nélkül recesszió lenne. Igaz, nominálisan az orosz gazdaság több mint tízszer nagyobb, mint az ukrán, a GDP meghaladja a 2,5 billió dollárt. 

A számok mögötti valóságot egyre több orosz érzi a bőrén. Több olyan videó kering az orosz közösségi médiában, amelyben egymásnak esnek sofőrök a töltőállomásokon. A Reuters szerint akkora a gond, hogy India, amely a legnagyobb felvásárlója az orosz nyersolajnak, felajánlotta, hogy visszaértékesít finomított olajat. 

Az üzemanyagárak emelkedése magával húzza az egyébként sem alacsony orosz inflációt. Bár tavaly tavasz óta jelentősen mérséklődött az áremelkedés üteme, csak 5-6 százalékra csökkent a 10 százalék körüli szintről. És akkor még ott van a kamatszint: hiába kezdett kamatcsökkentésbe tavaly májusban a jegybank, az alapkamat még mindig 14,25 százalékon van, és már számos nagyvállalat vezetője és több gazdag üzletember kérte, hogy markánsabban vágják vissza. 

amelyek már így is súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek a több mint négy éve tartó háború és az emberveszteségek miatt. A legsúlyosabb helyzet a mezőgazdaságban léphet fel, ahol a gépek üzemeléséhez elengedhetetlen lenne a gázolaj, csak abból hiány van éppen. A befektetések volumene így drasztikusan zuhant az első fél évben. A jegybank viszont joggal tarthat attól, hogy a háborús költségvetés miatti jelentős kiadások mellett egy hirtelen kamatvágás után elszabadulhat az infláció. De akár a büdzsé is borulhat, ha nem sikerül magasan tartani az olajexportból származó bevételeket. Márpedig az olaj világpiaci ára esik, így egyre nagyobb szelet tűnik el a bevételből. Ennek sara a legfelsőbb szintekre is felcsaphat. Nem csoda, hogy a napokban Alekszandr Novak kormányfőhelyettes is – miközben bejelentette a dízelolaj teljes exporttilalmát – sietett le­szögezni, hogy teljesen irányításuk alatt tartják a gazdasági helyzetet, és minden a legnagyobb rendben. Szavait nem igazán támasztja alá az állampolgárok viselkedése. 

Az emberek érzik a bajt, nagy ütemben kezdtek felhalmozni készpénzt, kivéve a bankokból a megtakarításokat, annak ellenére, hogy a magas kamat miatt magas hozamokat is elérhettek volna. Sokan gondolják úgy, hogy csak idő kérdése a krach, és biztonságosabbnak érzik otthon tartani a pénzüket. Júniusban több felmérés is megjelent, amely szerint a bizalmi index süllyedni kezdett, akárcsak Vlagyimir Putyin népszerűsége. A Gallup felmérése alapján 2006 óta nem volt ilyen magas azok aránya, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok. Az emberek több mint fele ítéli meg úgy, hogy a közeljövőben várhatóan romlik az életszínvonala. 

Az orosz gazdaság tehát súlyos nehézségekkel küzd – még ha messze van is az összeomlást vizionálók reményeitől –, és egyelőre nem is látni, milyen megoldások lennének a problémákra, amelyeket Ukrajna kegyetlenül kihasznál. Amit az európai szankciók nem voltak képesek elhozni évek alatt, azt néhány jól irányzott drón megoldotta pár hét alatt. 

Amíg az ukránok fokozzák a nyomást, addig folyamatosan nőhet az elégedetlenség a hátországban, amire már Putyinnak is lépnie kell valamit. Kérdés, hogy mit.

Nyitókép: Olajfinomító lángol Moszkvában egy ukrán dróntámadás után
Fotó: AFP