A Makronóm Intézet elemzője szerint „még mindig a kilábalás időszakában vagyunk”.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
„Magyarország kis, nyitott gazdaságként a gyenge külső kereslet mellett jelenleg nem képes a 2010-es évek második felében tapasztalt, négy százalék körüli ütemben bővülni. Ezen növekedési ütem eléréséhez mindenképpen szükség lenne a külpiacainkon is a kereslet élénkülésére” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Molnár megjegyezte, szerinte a magyar gazdaság még mindig a kilábalás időszakában van.
Az elemző azzal folytatta, hogy bár a gyors bérdinamika és az infláció letörése nyomán a reálbérek tavaly szeptember óta emelkednek,
a külső kereslet továbbra is gyenge, ami a beruházási hajlandóságot is rontja.
Molnár emiatt úgy látja, a magyar gazdaságban fenntarthatóan csak az idénre várt 2,5-3 százalékos bővülés reális, a 4 százalék feletti növekedés csak akkor érhető el, ha a külső környezet is támogató lesz.
Ezt is ajánljuk a témában
A Makronóm Intézet elemzője szerint idén éves átlagban várhatóan 5 százalék alatt alakulhat infláció, és így – a friss KSH átlagkereseti adatokat figyelembe véve – akár 7 százalékos reálbérnövekedés is várható 2024 egészében a magyar gazdaságban.
Az elemző úgy véli, a külső kereslet problémái jelentős mértékben kapcsolódnak a háborús konfliktushoz, mivel a legfontosabb külpiacaink szintén európai uniós országok.
Molnár Dániel a problémát elsősorban abban látja, hogy a háború kitörése nyomán
döntés született az olcsó orosz energiáról való leválásról, ami jócskán visszavetette az energiaintenzív iparágak versenyképességét.
Közben a fő versenytársak, mint Kína vagy akár India is, kihasználták a felmerülő lehetőségeket, az USA pedig támaszkodhatott a saját nyersanyagkészletére – magyarázta.
Hozzáfűzte, a gazdaság teljesítményének visszaesése a költségvetési mozgásteret is beszűkítette, „ez, kiegészülve a szigorú fiskális szabályokkal, korlátozta a gazdaságpolitika lehetőségeit a gazdaság ösztönzésére és a versenyképesség javítására.
Mindeközben pedig a magas kamatok és a bizonytalanság az uniós vállalatoknál is visszafogják a beruházási hajlandóságot”
Ez pedig mind-mind meghatározza a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit” – jegyezte meg az elemző.
Majd felidézte, idén márciusban jött az a pillanat, amikor „a magyar kormány is kénytelen volt beismerni, hogy ilyen feltételek mellett nem realitás a 4 százalékos növekedés”.
Ezt is ajánljuk a témában
A friss statisztikai adatok azt jelzik, hogy a múlt év utolsó három hónapjában már negyedéves alapon nőttek a beruházások, és 2024 egészében is folytatódhat az élénkülés – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ugyanakkor a német gazdaság problémái már 2023 végén begyűrűztek, és a belső kereslet sem állt még helyre az inflációs sokk után. Viszont a beérkező uniós források, a jegybanki kamatcsökkentések, és az állami kamattámogatott hitelprogramok is ösztönzik idén a beruházásokat.
A lap megszólaltatta Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetőjét is, aki ugyanakkor úgy látja,
a külső kereslet jelenlegi gyengesége már csak mérsékelten vezethető vissza a konfliktusra.
Legfeljebb annyiban, hogy a német gazdaság a háború miatt átállt egy másik, drágább energiabeszerzési forrásra, ami értelemszerűen rontotta iparának versenyképességét.
Árokszállási arra is rávilágított, hogy „a német ipar problémái már korábban sem csak a drága energiára voltak visszavezethetők, mivel
vezető vállalatai láthatóan lemaradtak az amerikai, és különösen az ázsiai cégekkel való versenyben.
Legújabban pedig a vártnál lassabban felfutó elektromos autózás okozza az ipar problémáit, amiben az is szerepet játszik, hogy a közelmúltban lelassult az elektromos autók kereslete, ami különösen Európában szembetűnő a világ más részeihez – például Kínához – képest. Ennek azonban nem nagyon van már köze a szomszédban dúló háborúhoz” – jelentette ki az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője.
A Világgazdaság összeállításában emlékeztetett, a GDP-adatokban is jól kimutatható a háború gazdaságra gyakorolt eddigi hatása. Míg Németország 2010 első és 2019 utolsó három hónapja között negyedévről negyedévre átlagosan 0,47 százalékkal tudott növekedni, Magyarország pedig 0,73 százalékkal.
Míg a háború kitörése óta eltelt két évben mindkét országban jóval kisebb számokat látunk: Németországban már csak 0,1 százalék, Magyarországon pedig 0,21 százalék a növekedés átlagosan, azaz a GDP-bővülés a korábbi negyedére, illetve harmadára olvadt.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
Így kell gondolkodnunk az új európai politikáról. Nagy Ervin írása.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
A munka nem áll meg a bérmegállapodással, jelentette ki a miniszterelnök.
