Az elemző úgy véli, a külső kereslet problémái jelentős mértékben kapcsolódnak a háborús konfliktushoz, mivel a legfontosabb külpiacaink szintén európai uniós országok.
Molnár Dániel a problémát elsősorban abban látja, hogy a háború kitörése nyomán
döntés született az olcsó orosz energiáról való leválásról, ami jócskán visszavetette az energiaintenzív iparágak versenyképességét.
Közben a fő versenytársak, mint Kína vagy akár India is, kihasználták a felmerülő lehetőségeket, az USA pedig támaszkodhatott a saját nyersanyagkészletére – magyarázta.
Hozzáfűzte, a gazdaság teljesítményének visszaesése a költségvetési mozgásteret is beszűkítette, „ez, kiegészülve a szigorú fiskális szabályokkal, korlátozta a gazdaságpolitika lehetőségeit a gazdaság ösztönzésére és a versenyképesség javítására.
Mindeközben pedig a magas kamatok és a bizonytalanság az uniós vállalatoknál is visszafogják a beruházási hajlandóságot”
Ez pedig mind-mind meghatározza a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit” – jegyezte meg az elemző.
Majd felidézte, idén márciusban jött az a pillanat, amikor „a magyar kormány is kénytelen volt beismerni, hogy ilyen feltételek mellett nem realitás a 4 százalékos növekedés”.