Időről időre riogatnak bennünket azzal, hogy rövidesen fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszerünk
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/2OIYXvyY45eV6o_0Ko9l_5xonzZzCIAZNa1tpDSMMIY/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzQxNGFmMzdiNDVjYjRkZGY4NzRhMGJlMTA1ZWRmYWJj.jpg)
A demográfusok sajnos csupán a népesség strukturális összetételét vizsgálják.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/2OIYXvyY45eV6o_0Ko9l_5xonzZzCIAZNa1tpDSMMIY/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzQxNGFmMzdiNDVjYjRkZGY4NzRhMGJlMTA1ZWRmYWJj.jpg)
A Makronóm Intézet elemzője szerint idén éves átlagban várhatóan 5 százalék alatt alakulhat infláció, és így – a friss KSH átlagkereseti adatokat figyelembe véve – akár 7 százalékos reálbérnövekedés is várható 2024 egészében a magyar gazdaságban.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A várakozásoknál gyorsabb ütemben, 13,9 százalékkal nőtt márciusban a bruttó átlagkereset. Ennek oka, hogy a vállalkozások körében a korábban prognosztizáltnál nagyobb mértékű lehetett a béremelés az idei év elején. Az átlagos kereset értéke itt 12,7 százalékkal, 675 ezer forintra nőtt. A béremelkedést elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkavállalói bérigények hajthatták az inflációs időszakot követően.
Eltérés mutatkozik ugyanakkor ágazati szinten a versenyszférában. Az iparban és az építőiparban eltérően alakult a bérdinamika, ez az egyes ágazatok helyzetével magyarázható. A külpiacok, elsősorban Németország gyengébb teljesítménye kedvezőtlenül hat az ipar helyzetére, és ez óvatosságra ösztönözhette a munkáltatókat a bértárgyalások során, miközben a szolgáltató szektorban a belső kereslet élénkülése nyomán kedvezőbb pozícióban lehettek a munkavállalók.
Az átlagkeresetet ugyanakkor ezzel együtt is a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,4 százalékos bővülést regisztrált a KSH, amely a tanárok, illetve az egészségügyi szakdolgozók béremelésének tudható be.
A márciusi kereseti adat kiemelten is fontos, az elmúlt évek gyakorlatai alapján jellemzően ekkorra zárulnak le a bértárgyalások a versenyszférában, így a mostani béremelkedési ütem az egész éves dinamikára jelentős hatással van. Ebből kiindulva a következő hónapokban is a márciusihoz hasonló ütemű emelkedést várunk, az hónapról hónapra csak kisebb mértékben változhat. Ez pedig azt jelenti, hogy
az éves átlagban várhatóan 5 százalék alatt alakuló inflációt is figyelembe véve akár 7 százalékos reálbér-növekedés várható a gazdaságban.
Ez pedig a háztartások jövedelmi helyzetének javításán, valamint az óvatossági motívum további oldásán keresztül érdemi támaszt adhat a fogyasztás élénkülésének, amely a gazdasági növekedés fő motorja lehet az idei évben.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Soós Lajos
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.