A Makronóm Intézet elemzője szerint idén éves átlagban várhatóan 5 százalék alatt alakulhat infláció, és így – a friss KSH átlagkereseti adatokat figyelembe véve – akár 7 százalékos reálbérnövekedés is várható 2024 egészében a magyar gazdaságban.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A várakozásoknál gyorsabb ütemben, 13,9 százalékkal nőtt márciusban a bruttó átlagkereset. Ennek oka, hogy a vállalkozások körében a korábban prognosztizáltnál nagyobb mértékű lehetett a béremelés az idei év elején. Az átlagos kereset értéke itt 12,7 százalékkal, 675 ezer forintra nőtt. A béremelkedést elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkavállalói bérigények hajthatták az inflációs időszakot követően.
Eltérés mutatkozik ugyanakkor ágazati szinten a versenyszférában. Az iparban és az építőiparban eltérően alakult a bérdinamika, ez az egyes ágazatok helyzetével magyarázható. A külpiacok, elsősorban Németország gyengébb teljesítménye kedvezőtlenül hat az ipar helyzetére, és ez óvatosságra ösztönözhette a munkáltatókat a bértárgyalások során, miközben a szolgáltató szektorban a belső kereslet élénkülése nyomán kedvezőbb pozícióban lehettek a munkavállalók.
Az átlagkeresetet ugyanakkor ezzel együtt is a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,4 százalékos bővülést regisztrált a KSH, amely a tanárok, illetve az egészségügyi szakdolgozók béremelésének tudható be.
A márciusi kereseti adat kiemelten is fontos, az elmúlt évek gyakorlatai alapján jellemzően ekkorra zárulnak le a bértárgyalások a versenyszférában, így a mostani béremelkedési ütem az egész éves dinamikára jelentős hatással van. Ebből kiindulva a következő hónapokban is a márciusihoz hasonló ütemű emelkedést várunk, az hónapról hónapra csak kisebb mértékben változhat. Ez pedig azt jelenti, hogy
az éves átlagban várhatóan 5 százalék alatt alakuló inflációt is figyelembe véve akár 7 százalékos reálbér-növekedés várható a gazdaságban.
Ez pedig a háztartások jövedelmi helyzetének javításán, valamint az óvatossági motívum további oldásán keresztül érdemi támaszt adhat a fogyasztás élénkülésének, amely a gazdasági növekedés fő motorja lehet az idei évben.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Soós Lajos
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
