Következő mérkőzések 
A Makronóm Intézet elemzője szerint idén éves átlagban várhatóan 5 százalék alatt alakulhat infláció, és így – a friss KSH átlagkereseti adatokat figyelembe véve – akár 7 százalékos reálbérnövekedés is várható 2024 egészében a magyar gazdaságban.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A várakozásoknál gyorsabb ütemben, 13,9 százalékkal nőtt márciusban a bruttó átlagkereset. Ennek oka, hogy a vállalkozások körében a korábban prognosztizáltnál nagyobb mértékű lehetett a béremelés az idei év elején. Az átlagos kereset értéke itt 12,7 százalékkal, 675 ezer forintra nőtt. A béremelkedést elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkavállalói bérigények hajthatták az inflációs időszakot követően.
Eltérés mutatkozik ugyanakkor ágazati szinten a versenyszférában. Az iparban és az építőiparban eltérően alakult a bérdinamika, ez az egyes ágazatok helyzetével magyarázható. A külpiacok, elsősorban Németország gyengébb teljesítménye kedvezőtlenül hat az ipar helyzetére, és ez óvatosságra ösztönözhette a munkáltatókat a bértárgyalások során, miközben a szolgáltató szektorban a belső kereslet élénkülése nyomán kedvezőbb pozícióban lehettek a munkavállalók.
Az átlagkeresetet ugyanakkor ezzel együtt is a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,4 százalékos bővülést regisztrált a KSH, amely a tanárok, illetve az egészségügyi szakdolgozók béremelésének tudható be.
A márciusi kereseti adat kiemelten is fontos, az elmúlt évek gyakorlatai alapján jellemzően ekkorra zárulnak le a bértárgyalások a versenyszférában, így a mostani béremelkedési ütem az egész éves dinamikára jelentős hatással van. Ebből kiindulva a következő hónapokban is a márciusihoz hasonló ütemű emelkedést várunk, az hónapról hónapra csak kisebb mértékben változhat. Ez pedig azt jelenti, hogy
az éves átlagban várhatóan 5 százalék alatt alakuló inflációt is figyelembe véve akár 7 százalékos reálbér-növekedés várható a gazdaságban.
Ez pedig a háztartások jövedelmi helyzetének javításán, valamint az óvatossági motívum további oldásán keresztül érdemi támaszt adhat a fogyasztás élénkülésének, amely a gazdasági növekedés fő motorja lehet az idei évben.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Soós Lajos
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A friss KSH adatok alapján nagyon jól muzsikál az építőipar. Éves alapon 15,6 százalékos volt a növekedés, de a heteken belül induló Otthonfelújítási program még nagyobb lendületet adhat az ágazatnak – értékeli a friss számokat a Makronóm Intézet elemzője.
Idén várhatóan 2,8 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság a Makronóm Intézet elemzőjének várakozásai szerint, jövőre pedig akár a 4 százalék feletti szint is elérhető – derül ki a KSH friss negyedéves GDP-adatok második becsléséhez fűzött kommentárjából. A hangulatindexek alapján a német gazdaság és ipar fokozatosan kilábal a válságból, bár ez a vártnál hosszabb folyamat lehet.
A munkaerőpiaci adatok alapján egyre több nőt foglalkoztatnak a hazai vállalkozások.
A múlt évhez képest 41 ezerrel többen dolgoznak: a 15–74 éves foglalkoztatottak száma kis híján 4,74 millió volt a KSH friss adatai szerint. A Makronóm Intézet elemzője rámutat: ez a bővülés gyakorlatilag teljes mértékben a belföldi elsődleges munkaerőpiachoz kapcsolódik, ami kiváló hír.
A három éve még a magyar másodosztályban sínylődő kiváló csatár elmondta, meglepte-e őket Svájc, min kell változtatni a németek elleni meccsen, és tart-e a házigazdától.
A legnagyobb vesztes a Momentum, ezt bátran kijelenthetjük.
Az olasz kormányfő és a francia elnök a G7-es csúcson találkozott.
