A háború és a szankciók okozta energiaár-emelkedés a költségvetés számára is rendkívüli kiadásokat okoz. 2023-ban Magyarország a háború és a szankciók miatt 3 674 milliárd forintot veszít. A Makronóm Intézet a német IW Gazdaságkutató Intézet által Németország vonatkozásában kidolgozott módszertan alapján számszerűsítette a háború és a szankció hazánkra vonatkozó hatásait.
A Makronóm Intézet elemzése
2023-ban Magyarország a háború és a szankciók miatt 3 674 milliárd forintot veszít, azaz a GDP volumene ezek nélkül ennyivel lenne magasabb. A Makronóm Intézet a német IW Gazdaságkutató Intézet által
A Makronóm számítása rávilágít arra is, hogy a kormányzati programok (mint például az Energiaintenzív KKV támogatási program, a Gyármentő Program, a megújult Széchenyi Kártya Program és a 2023-ban induló Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram) 2022-ben 0,5, míg 2023-ban 1,5 százalékponttal járulhatnak hozzá a GDP várt bővüléséhez, vagyis ezek nélkül 2022-ben mindössze 4,0 százalékkal emelkedett volna a gazdasági teljesítmény, az idei évben pedig stagnálás következne be. A háború és a szankciók több szálon befolyásolják negatív irányba a gazdasági teljesítményt: magasabb alapanyag- és energiaárak, nagyobb kormányzati kiadások, illetve ehhez kapcsolódóan beruházások elhalasztása, alacsonyabb külső kereslet – hogy csak a legfontosabbakat említsük.
nem áll rendelkezésünkre olyan mennyiségű kitermelhető földgáz vagy kőolaj, amely ki tudná elégíteni a hazai keresletet. További hátrányt jelent, hogy tengeri kikötő hiányában az ellátás diverzifikációja is nehézségekbe ütközik, ami miatt a magyar gazdaság kénytelen a csővezetékes szállításra támaszkodni, rövid távon ennek nincs alternatívája. Ennek következménye, hogy Magyarország kiszolgáltatott a világpiaci folyamatoknak, az emelkedő energiaárakat a hazai fogyasztóknak is meg kell fizetniük és beépíteni az árakba. Az energia ára pedig 2021 vége óta érdemben megemelkedett, amelyet eleinte ellátási nehézségek, majd az orosz-ukrán háború kitörését követően a piaci bizonytalanság és az elhibázott szankciók hajtottak fel. Erre válaszul pedig az orosz fél, az EU korábbi legnagyobb beszállítója, csökkentette a szállítási mennyiségeket, ezzel még inkább felhajtva a piaci árakat, valamint tovább növelve a piaci volatilitást.
A háború és a szankciók okozta energiaár-emelkedés nemcsak a háztartások és a vállalatok számára jelent terhet, hanem a költségvetés számára is rendkívüli kiadásokat okoz. Csak a háztartások számára a hatósági energiaár átlagfogyasztásig történő fenntartása 2022-ben 2 246 milliárd forint többletkiadást eredményezett.
A háború és a szankciók hatásai azonban nemcsak hazánkat érintik kedvezőtlenül. Magyarország nyitott gazdaság, így külkereskedelmi partnereink gazdasági teljesítménye az exportkeresleten keresztül nagyban befolyásolja a hazai GDP-t is. Ezen belül is különösen fontos Németország, ahova 2022 első tíz hónapjában termékexportunk 25,2 százaléka áramlott.
A német gazdaságra gyakorolt hatást számszerűsítette a német IW Gazdaságkutató Intézet. Ehhez a háborús konfliktust és a szankciókat megelőző gazdasági előrejelzéseket használták alappályának, ami képet ad arról, milyen növekedési pályán lett volna a gazdaság, ha egyik fenti esemény sem következett volna be. Ezt vetették össze az aktuális előrejelzésekkel, ami alapján arra az eredményre jutottak, hogy Németországnak az Ukrajnában folyó háború és a szankciók 2023-ban 175 milliárd euró nagyságrendű veszteséget okoznak, ami a GDP 4,5 százalékának felel meg, egy főre vetítve pedig 2 ezer eurós nagyságrendet képvisel.
A szankciók és a háború sokrétű hatását jól szemlélteti a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlása, mivel abban egyrészről megjelenik a kisebb külső kereslet hatása, másrészről pedig az importárak (elsősorban az energia) növekedése, a cserearány romlásán keresztül. Ennek megfelelően a folyó fizetési mérleg hiány a 2021-es 4,2 százalékos GDP-arányos értékről akár meg is duplázódhatott 2022-ben. Látható, hogy Magyarország esetében is számtalan olyan csatorna adódik, amelyen keresztül a háború és a szankciók rontják a gazdasági teljesítményt, ezért hazánk esetében is célszerű az összképet nézni, makrogazdasági szinten becsülni a hatásokat. Természetesen egy ilyen becslés sosem lesz forintra pontos, de a hatások nagyságrendjét jól érzékelteti. Ennek megfelelően elvégeztük az IW Gazdaságkutató Intézet számításait Magyarország vonatkozásában is. Az alappályát, vagyis a háború és szankciók hatásától szűrt pályát a 2022-es költségvetési törvényben foglalt, 2021 májusában készült előrejelzés adta, ezt hasonlítottuk össze az aktuális, 2023 januárjában publikált előrejelzéssel, hogy becslést adjunk a gazdasági károk nagyságára vonatkozóan.
A fentiek alapján tehát a háború és a szankciók hatásának számszerűsítéséhez a növekedési előrejelzések romlását, illetőleg az árak emelkedését vettük figyelembe. A 2022. évi költségvetési törvény 2022-re 5,2, 2023-ra pedig 4,1 százalékos GDP-növekedést valószínűsített, ami a legújabb 2023. januári előrejelzésben rendre 4,5 és 1,5 százalékra mérséklődött, vagyis a magyar gazdaság várható növekedési üteme jelentősen lassult a háborút és az elhibázott szankciók bevezetését megelőzően várthoz képest. A gazdasági bővülés lassulása mellett az áremelkedési ütemek is jelentősen gyorsultak: míg 2021 májusában a tavalyi évre vonatkozóan 3,8, az idei évre pedig 3,7 százalékos árváltozást feltételeztek a magyar gazdaságban, addigra a 2023. januári előrejelzés már 15,7 és 14,9 százalékkal számol.
A várható gazdasági hatások számszerűsítése során ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy
Mivel a háború és a szankciók nélkül ezen beavatkozásokra nem lett volna szükség, így ezek ráfordításaival korrigálni szükséges a fentebbi számítást, ezen programok nélkül a gazdasági visszaesés még nagyobb lett volna. A figyelembe vett programok között szerepel például az Energiaintenzív KKV támogatási program, a Gyármentő Program és a megújult Széchenyi Kártya Program is. Ezen kormányzati beavatkozások várható gazdasági hatásainak számszerűsítéséhez az MNB hitelprogramjainak (NHP) tapasztalatait vettük alapul. Az adatok alapján pedig az látszik, hogy nagyságrendileg 1 egység kihelyezett, új hitelből körülbelül 0,2 egység hozzáadott érték keletkezik a magyar gazdaságban a megvalósuló beruházásokon, valamint a növekvő fogyasztáson keresztül. 2022-ben a megújult Széchenyi Kártya Program, továbbá a fejlesztési bankok kihelyezett forrásai közel 2 100 milliárd forint új forrást jelentettek, amely tehát 420 milliárd forint gazdasági teljesítményt indukálhat, azaz nagyságrendileg fél százalékpontos többletnövekedést. Idén a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, az új tőkealapok felállítása, valamint az Egyedi Kormánydöntéseken (EKD) keresztül megvalósuló új beruházások a tavalyinál is nagyobb, akár a GDP 1,5 százalékát elérő többletnövekedést generálhatnak.
Ezen becslések alapján tehát a kormányzati beavatkozások 2022-ben 0,5, míg 2023-ban 1,5 százalékponttal járulhatnak hozzá a GDP várt bővüléséhez, vagyis ezek nélkül 2022-ben mindössze 4,0 százalékkal emelkedett volna a gazdasági teljesítmény, az idei évben pedig stagnálás következne be. A számítás kiindulása a 2021-es 55 126 milliárd forintos GDP-adat. Ezt felhasználva számítjuk ki a növekedést két különböző pálya mentén. Fontos hangsúlyozni, hogy a hatás kiszámításánál ki kell szűrnünk az árváltozás hatását, azaz tisztán a volumenváltozásra koncentrálunk. Az alappálya tehát nem az a GDP, amelyet a régi költségvetési előrejelzés alapján számítanánk, hiszen ahhoz képest érvényesül egy árhatás (magasabb infláció) és egy volumenhatás (alacsonyabb növekedés). Mindkét hatás negatív a gazdaság szempontjából, de mi most a GDP volumenének változására vagyunk kíváncsiak, azaz arra, hogy volumenét tekintve mennyivel kevesebb terméket és szolgáltatást tudott a magyar gazdaság előállítani a háború és a szankciók eredményeként.
Az aktuális GDP-deflátorral számított GDP-re az eredetileg várt növekedési adatok mellett 2023-ra 80 256 milliárd forint adódik. Ebben az esetben tehát 2022-re 5,2, 2023-ra pedig 4,1 százalékos bővülést vettünk figyelembe. Az alternatív pályán 2022-re 4,0, míg 2023-ra 0 százalékos növekedést valószínűsítettünk szintén a most aktuális GDP-deflátorokat alkalmazva. Itt tehát egy olyan szcenáriót számszerűsítettünk, ahol a kormányzat nem hajt végre beavatkozást, nem indítja el a fent részletezett hitelprogramokat, a gazdasági teljesítmény ezek nélkül alakul. A 2023-as GDP-re így – szintén figyelembe véve a bázis eltérő alakulását – 76 582 milliárd forint adódik, a kettő eltérése pedig a már említett 3 674 milliárd forint. Ezt összevetve a 76 582 milliárd forinttal adódik a 4,8 százalékos eltérés.
Látható tehát, hogy az orosz-ukrán háború következményei, az elhibázott szankciók nyomán emelkedő energiaárak a magyar gazdaságot kedvezőtlenül érintik. Ezek a folyamatok alapjaiban írták át a korábbi gazdasági előrejelzéseket, tették nehézzé a gazdasági tervezést és az árak emelése révén csökkentették a vásárlóerőt. Magyarország földrajzi adottságai miatt kiemelten is kitett a háború és a szankciók hatásainak.
(Címlapkép: 123rf)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A 23 éves orvostanhallgató elleni erőszak tönkreteheti a karrierjét.
Merz már a részleteket ismertette.
Egy német képviselő tette ezt, most nem a Pfizer-botrány miatt, hanem azért, mert a Bizottság elnöke nem adott teljes tájékoztatást a fegyveripari szereplőkkel való találkozóiról.
Az AfD-nek minden eddiginél komolyabb politikai szerep juthat.
Trump, Putyin és Kína éppen most rajzolják át a globális érdekszférákat. Washington és Moszkva alkujában Ukrajna és Zelenszkij sorsa talán már el is dőlt.
Lesz itt elnökválasztás, de még népszavazás is.
Teljesen kiakadt az amerikai alelnök.
Szombaton nagyszabású politikai eseményre készül a kormányoldal: Budapesten tartják a Fidesz–KDNP kongresszusát, amely a várakozások szerint a 2026-os választási felkészülés egyik legfontosabb állomása lesz.
