A háború és a szankciók hatása a magyar GDP-re

2023-ban Magyarország a háború és a szankciók miatt 3 674 milliárd forintot veszít, azaz a GDP volumene ezek nélkül ennyivel lenne magasabb. A Makronóm Intézet a német IW Gazdaságkutató Intézet által

A Makronóm számítása rávilágít arra is, hogy a kormányzati programok (mint például az Energiaintenzív KKV támogatási program, a Gyármentő Program, a megújult Széchenyi Kártya Program és a 2023-ban induló Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram) 2022-ben 0,5, míg 2023-ban 1,5 százalékponttal járulhatnak hozzá a GDP várt bővüléséhez, vagyis ezek nélkül 2022-ben mindössze 4,0 százalékkal emelkedett volna a gazdasági teljesítmény, az idei évben pedig stagnálás következne be. A háború és a szankciók több szálon befolyásolják negatív irányba a gazdasági teljesítményt: magasabb alapanyag- és energiaárak, nagyobb kormányzati kiadások, illetve ehhez kapcsolódóan beruházások elhalasztása, alacsonyabb külső kereslet – hogy csak a legfontosabbakat említsük.

nem áll rendelkezésünkre olyan mennyiségű kitermelhető földgáz vagy kőolaj, amely ki tudná elégíteni a hazai keresletet. További hátrányt jelent, hogy tengeri kikötő hiányában az ellátás diverzifikációja is nehézségekbe ütközik, ami miatt a magyar gazdaság kénytelen a csővezetékes szállításra támaszkodni, rövid távon ennek nincs alternatívája. Ennek következménye, hogy Magyarország kiszolgáltatott a világpiaci folyamatoknak, az emelkedő energiaárakat a hazai fogyasztóknak is meg kell fizetniük és beépíteni az árakba. Az energia ára pedig 2021 vége óta érdemben megemelkedett, amelyet eleinte ellátási nehézségek, majd az orosz-ukrán háború kitörését követően a piaci bizonytalanság és az elhibázott szankciók hajtottak fel. Erre válaszul pedig az orosz fél, az EU korábbi legnagyobb beszállítója, csökkentette a szállítási mennyiségeket, ezzel még inkább felhajtva a piaci árakat, valamint tovább növelve a piaci volatilitást.

A háború és a szankciók okozta energiaár-emelkedés nemcsak a háztartások és a vállalatok számára jelent terhet, hanem a költségvetés számára is rendkívüli kiadásokat okoz. Csak a háztartások számára a hatósági energiaár átlagfogyasztásig történő fenntartása 2022-ben 2 246 milliárd forint többletkiadást eredményezett. 

A háború és a szankciók hatásai azonban nemcsak hazánkat érintik kedvezőtlenül. Magyarország nyitott gazdaság, így külkereskedelmi partnereink gazdasági teljesítménye az exportkeresleten keresztül nagyban befolyásolja a hazai GDP-t is. Ezen belül is különösen fontos Németország, ahova 2022 első tíz hónapjában termékexportunk 25,2 százaléka áramlott. 

A német gazdaságra gyakorolt hatást számszerűsítette a német IW Gazdaságkutató Intézet. Ehhez a háborús konfliktust és a szankciókat megelőző gazdasági előrejelzéseket használták alappályának, ami képet ad arról, milyen növekedési pályán lett volna a gazdaság, ha egyik fenti esemény sem következett volna be. Ezt vetették össze az aktuális előrejelzésekkel, ami alapján arra az eredményre jutottak, hogy Németországnak az Ukrajnában folyó háború és a szankciók 2023-ban 175 milliárd euró nagyságrendű veszteséget okoznak, ami a GDP 4,5 százalékának felel meg, egy főre vetítve pedig 2 ezer eurós nagyságrendet képvisel.

A szankciók és a háború sokrétű hatását jól szemlélteti a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlása, mivel abban egyrészről megjelenik a kisebb külső kereslet hatása, másrészről pedig az importárak (elsősorban az energia) növekedése, a cserearány romlásán keresztül. Ennek megfelelően a folyó fizetési mérleg hiány a 2021-es 4,2 százalékos GDP-arányos értékről akár meg is duplázódhatott 2022-ben. Látható, hogy Magyarország esetében is számtalan olyan csatorna adódik, amelyen keresztül a háború és a szankciók rontják a gazdasági teljesítményt, ezért hazánk esetében is célszerű az összképet nézni, makrogazdasági szinten becsülni a hatásokat. Természetesen egy ilyen becslés sosem lesz forintra pontos, de a hatások nagyságrendjét jól érzékelteti. Ennek megfelelően elvégeztük az IW Gazdaságkutató Intézet számításait Magyarország vonatkozásában is. Az alappályát, vagyis a háború és szankciók hatásától szűrt pályát a 2022-es költségvetési törvényben foglalt, 2021 májusában készült előrejelzés adta, ezt hasonlítottuk össze az aktuális, 2023 januárjában publikált előrejelzéssel, hogy becslést adjunk a gazdasági károk nagyságára vonatkozóan.

A fentiek alapján tehát a háború és a szankciók hatásának számszerűsítéséhez a növekedési előrejelzések romlását, illetőleg az árak emelkedését vettük figyelembe. A 2022. évi költségvetési törvény 2022-re 5,2, 2023-ra pedig 4,1 százalékos GDP-növekedést valószínűsített, ami a legújabb 2023. januári előrejelzésben rendre 4,5 és 1,5 százalékra mérséklődött, vagyis a magyar gazdaság várható növekedési üteme jelentősen lassult a háborút és az elhibázott szankciók bevezetését megelőzően várthoz képest. A gazdasági bővülés lassulása mellett az áremelkedési ütemek is jelentősen gyorsultak: míg 2021 májusában a tavalyi évre vonatkozóan 3,8, az idei évre pedig 3,7 százalékos árváltozást feltételeztek a magyar gazdaságban, addigra a 2023. januári előrejelzés már 15,7 és 14,9 százalékkal számol.

A várható gazdasági hatások számszerűsítése során ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy

Mivel a háború és a szankciók nélkül ezen beavatkozásokra nem lett volna szükség, így ezek ráfordításaival korrigálni szükséges a fentebbi számítást, ezen programok nélkül a gazdasági visszaesés még nagyobb lett volna. A figyelembe vett programok között szerepel például az Energiaintenzív KKV támogatási program, a Gyármentő Program és a megújult Széchenyi Kártya Program is. Ezen kormányzati beavatkozások várható gazdasági hatásainak számszerűsítéséhez az MNB hitelprogramjainak (NHP) tapasztalatait vettük alapul. Az adatok alapján pedig az látszik, hogy nagyságrendileg 1 egység kihelyezett, új hitelből körülbelül 0,2 egység hozzáadott érték keletkezik a magyar gazdaságban a megvalósuló beruházásokon, valamint a növekvő fogyasztáson keresztül. 2022-ben a megújult Széchenyi Kártya Program, továbbá a fejlesztési bankok kihelyezett forrásai közel 2 100 milliárd forint új forrást jelentettek, amely tehát 420 milliárd forint gazdasági teljesítményt indukálhat, azaz nagyságrendileg fél százalékpontos többletnövekedést. Idén a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, az új tőkealapok felállítása, valamint az Egyedi Kormánydöntéseken (EKD) keresztül megvalósuló új beruházások a tavalyinál is nagyobb, akár a GDP 1,5 százalékát elérő többletnövekedést generálhatnak.

Ezen becslések alapján tehát a kormányzati beavatkozások 2022-ben 0,5, míg 2023-ban 1,5 százalékponttal járulhatnak hozzá a GDP várt bővüléséhez, vagyis ezek nélkül 2022-ben mindössze 4,0 százalékkal emelkedett volna a gazdasági teljesítmény, az idei évben pedig stagnálás következne be. A számítás kiindulása a 2021-es 55 126 milliárd forintos GDP-adat. Ezt felhasználva számítjuk ki a növekedést két különböző pálya mentén. Fontos hangsúlyozni, hogy a hatás kiszámításánál ki kell szűrnünk az árváltozás hatását, azaz tisztán a volumenváltozásra koncentrálunk. Az alappálya tehát nem az a GDP, amelyet a régi költségvetési előrejelzés alapján számítanánk, hiszen ahhoz képest érvényesül egy árhatás (magasabb infláció) és egy volumenhatás (alacsonyabb növekedés). Mindkét hatás negatív a gazdaság szempontjából, de mi most a GDP volumenének változására vagyunk kíváncsiak, azaz arra, hogy volumenét tekintve mennyivel kevesebb terméket és szolgáltatást tudott a magyar gazdaság előállítani a háború és a szankciók eredményeként.

Az aktuális GDP-deflátorral számított GDP-re az eredetileg várt növekedési adatok mellett 2023-ra 80 256 milliárd forint adódik. Ebben az esetben tehát 2022-re 5,2, 2023-ra pedig 4,1 százalékos bővülést vettünk figyelembe. Az alternatív pályán 2022-re 4,0, míg 2023-ra 0 százalékos növekedést valószínűsítettünk szintén a most aktuális GDP-deflátorokat alkalmazva. Itt tehát egy olyan szcenáriót számszerűsítettünk, ahol a kormányzat nem hajt végre beavatkozást, nem indítja el a fent részletezett hitelprogramokat, a gazdasági teljesítmény ezek nélkül alakul. A 2023-as GDP-re így – szintén figyelembe véve a bázis eltérő alakulását – 76 582 milliárd forint adódik, a kettő eltérése pedig a már említett 3 674 milliárd forint. Ezt összevetve a 76 582 milliárd forinttal adódik a 4,8 százalékos eltérés.

Látható tehát, hogy az orosz-ukrán háború következményei, az elhibázott szankciók nyomán emelkedő energiaárak a magyar gazdaságot kedvezőtlenül érintik. Ezek a folyamatok alapjaiban írták át a korábbi gazdasági előrejelzéseket, tették nehézzé a gazdasági tervezést és az árak emelése révén csökkentették a vásárlóerőt. Magyarország földrajzi adottságai miatt kiemelten is kitett a háború és a szankciók hatásainak. 

(Címlapkép: 123rf)