A milliárdos üzletember úgy tűnik, egy jól felépített terv szerint halad előre, amelynek végén az áll, hogy emberek költözhetnek a Marsra.
Első pillantásra Elon Musk könnyen tűnhet egy futurisztikus regényből kilépett excentrikus milliárdosnak: kaotikus döntései, váratlan nyilatkozatai és mémekbe illő megmozdulásai gyakran elvonják a figyelmet arról, hogy valójában mit is csinál. Mi visz rá valakit, hogy egyszerre építsen rakétákat, elektromos autókat, mesterséges intelligenciát, alagutakat, agy-számítógép interfészeket és humanoid robotokat?
Ezt is ajánljuk a témában
Az USA elnöke és a világ leggazdagabb embere egymásra talált, aztán minden átfordult egy a világgazdaság és az űrhajózás jövőjét is befolyásoló, személyeskedő háborúba. Rajcsányi Gellért írása.
De lépjünk egy lépést hátra. Nézzünk rá minderre nem a jelenkor, hanem egy jövőbeli történész szemszögéből. Talán, ami ma szétszórtságnak tűnik, valójában egy koherens stratégia része – az emberi faj túlélésének terve egy bizonytalan jövőben.
A terv középpontjában egy egyszerre megrázó és inspiráló gondolat áll: az emberi civilizáció túlélése csak akkor biztosított, ha több bolygón is jelen vagyunk. Ez nem hódítási vágyból fakad. Nem is technológiai hiúságból. Hanem abból a felismerésből, hogy egyetlen bolygóra bízni egy egész fajt: végzetes kockázat.
A Mars a maga kietlenségével – fagyos hőmérsékleteivel, légkör nélküli sivárságával, pusztító sugárzásával – ellenséges világ. De egyben lehetőség is. Nincsenek szűkös városok, nincs ingatlanpiaci spekuláció, nincsenek mesterséges korlátok. Csak por, sziklák – és egy üres lap, amelyre új civilizációt lehet írni.
A kolonizálás azonban nem pusztán rakétákon múlik. Egy teljes technológiai ökoszisztémára van szükség – és úgy tűnik, Musk vállalatai éppen ezt építik.
Miért épít alagutakat a The Boring Company? Mert a Mars felszíne lakhatatlan. A sugárzás miatt minden városnak a felszín alatt kell megszületnie. Az alagútépítés itt nem opció – hanem a túlélés feltétele.
Ezt is ajánljuk a témában
Elon Musk csökkenthetné a metróvonalak fejlesztésének költségeit, de inkább a saját malmára hajtaná a vizet, és autóknak tervez alagutakat.
És ki fogja felépíteni ezeket a városokat? Nem az első űrhajósok. Hanem azok a humanoid robotok, amelyeket a Tesla fejleszt. Ezek az autonóm gépek képesek napenergiás mezőket telepíteni, moduláris lakóhelyeket építeni, és előkészíteni a marsi környezetet az ember számára – anélkül, hogy levegőre, élelemre vagy pihenésre lenne szükségük.
Miért van szükség egy xAI-hoz hasonló mesterséges intelligencia-laborra? Mert egy önfenntartó marsi kolónia működtetése gépi intelligencia nélkül elképzelhetetlen. Az életterek szabályozása, a termelés, az erőforrás-gazdálkodás és a bonyolult döntések mind olyan feladatok, amelyek decentralizált, gyors és megbízható algoritmusokat kívánnak.
Ezt is ajánljuk a témában
És miért kulcsfontosságú a Tesla? Mert a Marson nincs olaj, nincs szén, nincs földgáz. Az elektromos meghajtás és a napenergia nemcsak praktikus, hanem az egyetlen életképes alternatíva.
Ez nem véletlenek sorozata. Hanem egy nagyszabású, hosszú távú stratégia. Az alagutak, a robotok, az űrhajók, az intelligens rendszerek, az akkumulátorok és az elektromos járművek mind egy olyan jövő építőelemei, ahol az ember többé nem egyetlen bolygó foglya.
Musk terve nem arról szól, hogy elmeneküljünk a Földről. Hanem arról, hogy készen álljunk arra a napra, amikor a Föld már nem biztosítja a túlélést. Ez lehet egy ökológiai katasztrófa, egy globális háború, vagy egy kiszámíthatatlan kozmikus esemény. A kérdés nem az, hogy megtörténik-e. Hanem az, hogy mikor.
Ami tegnap még csupán sci-fi volt, az ma már mérnöki tervezés. Miközben mi a reggeli dugóban araszolunk, e-maileket írunk és a napi híreken bosszankodunk, a háttérben elkezdődött egy új fejezet az emberiség történetében: az átmenet a földfelszíni létezésből a csillagközi korszakba.
Legközelebb, amikor táncoló robotokat látsz, vagy egy felrobbanó rakéta hírét hallod, ne legyints. Talán épp most vagyunk tanúi annak a történetnek, amelyet egyszer gyerekeink történelemkönyvei írnak majd.
Lehet, hogy egy sci-fi világban élünk. De először a történelem során mi magunk írjuk a forgatókönyvet.
A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője és a BCE docense.
Nyitókép: STR / AFP
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
A fegyver alkalmazása komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, mivel a rendszer nukleáris robbanófejek hordozására is alkalmas.
A nyugati civilizáció alapjai a középkori európai intézmények, a kereszténység és az európai népek hagyományai – Szilvay Gergely könyvajánlója.
Zelenszkij a valóságra válaszul „antiballisztikus koalíciót” alakít, jelentsen ez bármit.
Putyin szerint az új Szarmat komplexum által szállított harci töltetek összhatóereje több mint négyszerese bármely jelenleg létező, legerősebb nyugati megfelelő hatóerejének.
Világszinten is a 20. század egyik legnagyobb hatású tudósa volt, Amerika erejének a szimbóluma, szórakozott professzor, született zseni, akiért rajongtak a tanítványai.
Madridban jártam, ahol a világ vezető digitális egészségügyi technológiáiról és azok jelenlegi, jövőbeli hatásairól tanácskoztunk.
Fiatalon prostituáltak szolgálatait vette igénybe, a kártyaszenvedélye pedig anyagi romlással fenyegette. Így nézett szembe bűneivel a fejedelem!
Egyelőre nincsen hivatalos ferencvárosi bejelentés...