A milliárdos üzletember úgy tűnik, egy jól felépített terv szerint halad előre, amelynek végén az áll, hogy emberek költözhetnek a Marsra.
Első pillantásra Elon Musk könnyen tűnhet egy futurisztikus regényből kilépett excentrikus milliárdosnak: kaotikus döntései, váratlan nyilatkozatai és mémekbe illő megmozdulásai gyakran elvonják a figyelmet arról, hogy valójában mit is csinál. Mi visz rá valakit, hogy egyszerre építsen rakétákat, elektromos autókat, mesterséges intelligenciát, alagutakat, agy-számítógép interfészeket és humanoid robotokat?
Ezt is ajánljuk a témában
Az USA elnöke és a világ leggazdagabb embere egymásra talált, aztán minden átfordult egy a világgazdaság és az űrhajózás jövőjét is befolyásoló, személyeskedő háborúba. Rajcsányi Gellért írása.
De lépjünk egy lépést hátra. Nézzünk rá minderre nem a jelenkor, hanem egy jövőbeli történész szemszögéből. Talán, ami ma szétszórtságnak tűnik, valójában egy koherens stratégia része – az emberi faj túlélésének terve egy bizonytalan jövőben.
A terv középpontjában egy egyszerre megrázó és inspiráló gondolat áll: az emberi civilizáció túlélése csak akkor biztosított, ha több bolygón is jelen vagyunk. Ez nem hódítási vágyból fakad. Nem is technológiai hiúságból. Hanem abból a felismerésből, hogy egyetlen bolygóra bízni egy egész fajt: végzetes kockázat.
A Mars a maga kietlenségével – fagyos hőmérsékleteivel, légkör nélküli sivárságával, pusztító sugárzásával – ellenséges világ. De egyben lehetőség is. Nincsenek szűkös városok, nincs ingatlanpiaci spekuláció, nincsenek mesterséges korlátok. Csak por, sziklák – és egy üres lap, amelyre új civilizációt lehet írni.
A kolonizálás azonban nem pusztán rakétákon múlik. Egy teljes technológiai ökoszisztémára van szükség – és úgy tűnik, Musk vállalatai éppen ezt építik.
Miért épít alagutakat a The Boring Company? Mert a Mars felszíne lakhatatlan. A sugárzás miatt minden városnak a felszín alatt kell megszületnie. Az alagútépítés itt nem opció – hanem a túlélés feltétele.
Ezt is ajánljuk a témában
Elon Musk csökkenthetné a metróvonalak fejlesztésének költségeit, de inkább a saját malmára hajtaná a vizet, és autóknak tervez alagutakat.
És ki fogja felépíteni ezeket a városokat? Nem az első űrhajósok. Hanem azok a humanoid robotok, amelyeket a Tesla fejleszt. Ezek az autonóm gépek képesek napenergiás mezőket telepíteni, moduláris lakóhelyeket építeni, és előkészíteni a marsi környezetet az ember számára – anélkül, hogy levegőre, élelemre vagy pihenésre lenne szükségük.
Miért van szükség egy xAI-hoz hasonló mesterséges intelligencia-laborra? Mert egy önfenntartó marsi kolónia működtetése gépi intelligencia nélkül elképzelhetetlen. Az életterek szabályozása, a termelés, az erőforrás-gazdálkodás és a bonyolult döntések mind olyan feladatok, amelyek decentralizált, gyors és megbízható algoritmusokat kívánnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Félrement a fejlesztés.
És miért kulcsfontosságú a Tesla? Mert a Marson nincs olaj, nincs szén, nincs földgáz. Az elektromos meghajtás és a napenergia nemcsak praktikus, hanem az egyetlen életképes alternatíva.
Ez nem véletlenek sorozata. Hanem egy nagyszabású, hosszú távú stratégia. Az alagutak, a robotok, az űrhajók, az intelligens rendszerek, az akkumulátorok és az elektromos járművek mind egy olyan jövő építőelemei, ahol az ember többé nem egyetlen bolygó foglya.
Musk terve nem arról szól, hogy elmeneküljünk a Földről. Hanem arról, hogy készen álljunk arra a napra, amikor a Föld már nem biztosítja a túlélést. Ez lehet egy ökológiai katasztrófa, egy globális háború, vagy egy kiszámíthatatlan kozmikus esemény. A kérdés nem az, hogy megtörténik-e. Hanem az, hogy mikor.
Ami tegnap még csupán sci-fi volt, az ma már mérnöki tervezés. Miközben mi a reggeli dugóban araszolunk, e-maileket írunk és a napi híreken bosszankodunk, a háttérben elkezdődött egy új fejezet az emberiség történetében: az átmenet a földfelszíni létezésből a csillagközi korszakba.
Legközelebb, amikor táncoló robotokat látsz, vagy egy felrobbanó rakéta hírét hallod, ne legyints. Talán épp most vagyunk tanúi annak a történetnek, amelyet egyszer gyerekeink történelemkönyvei írnak majd.
Lehet, hogy egy sci-fi világban élünk. De először a történelem során mi magunk írjuk a forgatókönyvet.
A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője és a BCE docense.
Nyitókép: STR / AFP
Facebook-oldalán reagált az ukrán elnök.
Ha emlékeim nem csalnak, 3.5 év alatt ez csupán a 3. támadás Kárpátalja ellen, azaz ez a régió a legvédettebb egész Ukrajnában, de a védettség nem 100%.
Nem akarják, hogy a magyar MVM megvegye a romániai E.ON-t.
Szerda éjjel orosz légitámadás érte a város egyik vállalkozásának területét. A fekete, gomolygó füstfelhőt Beregszászból is látni lehet.
Bárcsak a két ország közötti tartós barátság inspirációt adna minden patriótának, hogy kiálljon a szabadság védelmében – fogalmazott Marco Rubio.
Ha minden menetrendszerűen halad, 2035-re a világ minden országa közül Magyarországnak lesz a legjobb a közúti infrastruktúrája.
Az osztrák szurkolók éltetik a magyar bajnokot, a magyarok nem annyira.
Mire fel ünneplik István királyt, miközben köpnek az örökségére?
