Varga Mihály fontos bejelentést tett: kiderült, meddig maradhat velünk az infláció

Borúlátóbb előrejelzést közölt a magyar gazdaságról a jegybank, de a jó hír az, hogy már látszik valódi fordulat.

Jövőre akár 3 százalék feletti növekedés is jöhet, de ez nem csak rajtunk múlik.
Idén 1 százalék körüli, jövő évtől viszont már 3 százalékos gazdasági növekedéssel számol az ING Bank. Virovácz Péter, a bank vezető elemzője szerdán ismertette a bank rövidtávú gazdasági előrejelzését. Az elemzői várakozás nagyjából egybecseng a Magyar Nemzeti Bank várakozásaival, bár az idei, legfeljebb 1 százalékos növekedési kilátásával a piaci előrejelzés ezúttal optimistább, mivel a jegybank 0,8 százalékos GDP-bővülést valószínűsít 2025-re.
Ezt is ajánljuk a témában
Borúlátóbb előrejelzést közölt a magyar gazdaságról a jegybank, de a jó hír az, hogy már látszik valódi fordulat.
Virovácz Péter rámutatott, hogy a magyar gazdaság idei teljesítménye elmarad a korábbi várakozásoktól. A rövidtávú növekedést több hazai kockázat és nagyrészt kedvezőtlen nemzetközi hatás fékezi. Részben ezeknek az eredménye, hogy az iparban egyelőre nem tapasztalható a kilábalás és a beruházások is hiányoznak. E két összetevő ugyanakkor elengedhetetlen lenne a fenntartható gazdasági növekedéshez. Szintén fékezi a növekedést a vállalati szektort jellemző általános bizonytalanság, valamint az uniós források hiánya. Virovácz szerint
a magyar gazdaság növekedési potenciálja jelentős, ám ennek felszabadításához nélkülözhetetlen a nemzetközi sokkhatások mérséklődése, a bizalmi környezet javulása és a hazai fogyasztás élénkülése. Jó hír azonban, hogy 2026-ban és 2027-ben Magyarország már visszatérhet a 3 százalék körüli növekedési pályára.
Sőt, ha Németország és az egész Európai Unió végrehajtja a tervezett védelmi és gazdaságösztönző programokat, abból a magyar gazdaság is sokat profitálhat, és a vártnál akár még magasabb GDP-bővülés is elképzelhető.
A vezető elemző arra emlékeztetett, hogy a magyar gazdaság 2022 közepe óta gyakorlatilag stagnál. Az ING ugyanakkor óvatos optimizmussal tekint a következő időszakra: a német költségvetési fordulat jelentősen javíthatja a külső keresletet, emellett az Európai Unió védelmi iparának komoly fejlesztése, valamint a termelékenység javítását célzó törekvések is lendületet jelenthetnek a következő években. Sőt,
az Egyesült Államok problémáinak felerősödése ismét felértékelheti az Európai Uniót, ami egy újabb aranykort hozhat el a térség számára, amiből Magyarország is sokat profitálhat akár már a következő két-három, de leginkább öt-tíz évben
– hangsúlyozta a szakértő. Az ING úgy látja, a magyar gazdaságban már most is megvan a potenciál a jobb teljesítményre, de ennek kiaknázását jelenleg a tartósan alacsony fogyasztói és üzleti bizalom, valamint a külső és belső kihívások együttesen hátráltatják.
Az elmúlt időszakban az áremelkedés ütemének alakulása rendkívül változékony volt, miközben az inflációs várakozások továbbra is magasak, ami komoly fejfájást okozhat a gazdasági szereplőknek. Az ING 2025-re 4,5 százalékos éves inflációval számol.
Számos tényező befolyásolja az inflációs pályát beleértve az árfolyam- és olajár-volatilitást, valamint egyes átmeneti kormányzati intézkedéseket, például az élelmiszerek és egyes fogyasztási cikkek körében bevezetett árrés-szabályokat.
„Ezek az állami beavatkozások rövid távon mérsékelhetik az inflációt, de a mélyebb folyamatokat nem feltétlenül” – hangsúlyozta Virovácz. Szerinte a most lehűtött inflációs nyomás a későbbiekben, 2026-2027 során erősebben térhet vissza. Ezt figyelembe véve a következő két évben átlagosan 4 százalék körülire becsüli a hazai áremelkedési ütemet. Kiemelte:
elvileg ilyen GDP-növekedési mutató mellett azt kellene látnunk, hogy az gyengébb inflációs nyomást generál a gazdaságban, de pont nem ez történik.
Ez a várakozás némileg kedvezőbb, mint Varga Mihály jegybankelnök kedden ismertetett előrejelzése: az MNB azzal számol, hogy jövőre már a toleranciasávon belül marad az infláció, vagyis 4 százalék alatt, 2027-től pedig tartósan a célsávon belül, azaz 3 százalék alatt marad a fogyasztói árak emelkedése.
Virovácz Péter úgy látja, rövidtávon továbbra is a lakosság kezében van a magyar gazdaság sorsa: kulcskérdés marad, hogyan alakul a belső kereslet, vagyis a fogyasztás volumene.
Magyarországon a lakossági fogyasztás bő 7 százalékkal lenne élénkebb, ha elkerültük volna az elmúlt évek válságait,
azaz a Covid-19-járványt és az orosz-ukrán konfliktust, valamint a 2020 óta tapasztalható egyéb külső kríziseket.
Ennek a jelenségnek a rendkívül alacsony fogyasztói bizalom és így az erős megtakarítási hajlandóság az elsődleges okozója. Az alacsony fogyasztói és üzleti bizalom általános gazdasági fékezőerőként hat, így késleltetve a beruházási és fogyasztási döntéseket
– emelte ki Virovácz Péter. Megjegyezte, hogy a munkaerőpiac is alkalmazkodni kezdett a jelenlegi környezethez. Az államháztartási hiányról szólva a vezető elemző hozzátette: „alapvetően nincs itt probléma. Az EU-ban is lazább fiskális politikát látni. A legfontosabb, hogy tudjuk magunkat finanszírozni. Vannak költségei ennek természetesen, de alapvetően egyelőre azért ez nem egy vállalhatatlan történet”.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza Párt elnöke ezúttal az államadósságról és a hiányról közölt félrevezető információkat.
Nyitókép: CLEMENT MAHOUDEAU / AFP