Magyar Péter hergeléséhez már Brüsszel sem hajlandó asszisztálni

Magyar Péter ismét félrevezeti követőit, ezúttal az államadósságról és a hiányról osztott meg közösségi oldalán félrevezető tartalmat. A Tisza Párt elnöke arról ír, hogy míg 2020-ban 31 ezer milliárd forint volt az államadósság, addig idén májusban már 62 ezer milliárd forint, és Orbán Viktor miniszterelnök eladósította a „gyerekeink és az unokáink jövőjét”. Szerinte „a kormányzati korrupció és dilettantizmus miatt összeomlott a költségvetés, májusban a tervezett éves hiány 88 százalékán áll az ország”.

Az Eurostat adatai és az elmúlt másfél évtized gazdasági mutatói ugyanakkor egyértelműen lerántják a leplet, és megmutatják, Magyar félrevezeti bejegyzésével a követőit.

Miért és mennyivel nőtt az államadósság?

A magyar államadósság 2020 első negyedévében valóban 31 ezer milliárd forint körül alakult, tavaly év végén pedig 59,8 ezer milliárd forint volt. Ezeknek a számoknak az ismertetése ugyanakkor félrevezető, mert az államadósságot a bruttó hazai termék, azaz a GDP százalékában szokták összehasonlítani:

• 2020 első negyedévében a GDP 65,2 százaléka,
• 2024 utolsó negyedévében pedig a GDP 73,5 százaléka volt a magyar államadósság.

Az államadósság azért nőtt 2020-tól, mert az Európai Unió átmenetileg felfüggesztette a tagállamokra vonatkozó szigorú költségvetési szabályokat annak érdekében, hogy a Covid-19-járvány miatt leállni kényszerült gazdaságnak könnyebb legyen a talpra állás, és a járványidőszakban a védekezésre fordított kiadások rendelkezésre álljanak. Emiatt mind az államadósságot, mind a költségvetési hiányt növelhették a tagállamok – ezzel a lehetőséggel az összes uniós tagország élt.

A Mandiner korábban beszámolt arról, hogy Magyarország jelentős eladósodás nélkül tudott fejlődni az elmúlt másfél évtizedben. Ugyanezen időszak alatt – 2010 óta – Bulgária majdnem megduplázta, Románia több mint megduplázta, Észtország pedig megháromszorozta a GDP-arányos államadósságának a mértékét. A régió több országának fejlődése tehát jelentős eladósodás mellett történt. Ennek az árát pedig a következő évtizedekben fogják megfizetni.

A legmagasabb az államadósság 

• Görögországban (153,6 százalék), 
• Olaszországban (135,3 százalék), 
• Franciaországban (113,1 százalék), 
• Belgiumban (104,7 százalék) és
• Spanyolországban (101,8 százalék). 

Az eladósodottság mértéke ezekben a tagállamokban meghaladja a GDP 100 százalékát, vagyis a kintlévőségük nagyobb mint az ország éves gazdasági teljesítménye.

Hogyan hergel a hiánnyal Magyar Péter?

Magyar Péter bejegyzésében azt is megjegyezte, hogy májusban a költségvetési hiány 88 százalékon állt. Magyar ebben az esetben valótlan adatot közölt, májusban ugyanis a 2025-ös hiány 67,9 százaléka teljesült és a költségvetés sem omlott össze. A Tisza Párt elnöke amellett, hogy hazudott, a bejegyzése félrevezető is, mivel az éves hiány mértéke nem kötődik a naptári évhez, ugyanis nem életszerű, hogy a hiány félévkor kereken 50 százalékon álljon. Éppen ezért az adat – legyen az 88 százalék vagy a valós, 67,9 százalék – önmagában nem értelmezhető.

Az Oeconomus Gazdaságkutató elemzésében rámutat, „a gyorsabb teljesülés mögött számos ok áll: az általános forgalmi adó egy részének a visszatérítése, illetve idén az állampapírok utáni kamatfizetés, amely két esemény az év elején esedékes. Emellett az adóbevételek időarányosnál lassabb teljesülése is közrejátszik, az adónemekre vonatkozó eltérő befizetési határidőknek köszönhetően. Továbbá számos különjuttatást kell a kormányzatnak az év elején folyósítania – 13. havi nyugdíj, 2022-ben a fegyveres erőknél szolgálók számára hathavi fegyverpénz, a jelentős GDP-bővüléssel járó évek utáni évben a nyugdíjprémium folyósítása –, illetve a rezsivédelmi kiadások is az év eleji téli időszakra koncentrálódnak. Ezeken felül a kormányzatok világszerte ütemezik kiadásaik jelentős részét az év elejére, hogy az esztendő második felében rugalmasabban tudják alakítani a fiskális politikát.”

Az adatok és a szakértők elemzése tehát világosan elmagyarázza, hogy Magyar Péter posztjának nem az a célja, hogy a magyar államadósságról és a költségvetési hiányról valós képet alkosson, hanem a kormány és a kormánypárti szavazók elleni újabb uszítás szándéka feltételezhető.

Brüsszel szerint sincs ok az aggodalomra

Az Európai Bizottság június elején adta ki a 2025-ös országspecifikus ajánlását. Magyarország esetében Brüsszel maradéktalanul meggyőződött arról, hogy 

Ezzel az EU is elismerte, hogy az adósság és a hiány csökkenő pályára került, számos más országgal ellentétben pedig a következő években sem kerül veszélybe az uniós költségvetési előírások betartása.

A Tisza Párt EP-képviselői korábban többször is bírálták a rezsitámogatást, és az uniós politikájuk azt vetíti előre, ha Magyar Péterék kormányra kerülnének, maradéktalanul végrehajtanák az Európai Bizottság elvárásait: vagyis a rezsitámogatás eltörlését és minden olyan kedvezmény megszüntetését, amely nem csak a legalacsonyabb jövedelműeknek nyújt támogatást.

Magyar Péter együtt örül Kollár Kingával?

A Tisza Párt elnöke a Facebook-posztban azt is megjegyzi, a kormány „egyre kevesebbet költ a magyarok egészségére és a közlekedés fejlesztésére”. 

A költségvetésen ugyanakkor az egészségügyre mindig több forrás jut, mint a megelőző évben. 

Magyar Péter tehát vélhetően a saját politikai céljait szem előtt tartva nem lobbizik Brüsszelben azért, hogy a magyar egészségügy és a közösségi közlekedés megkapja a befagyasztott fejlesztési pénzeket. Ráadásul az RRF-forrásokat az uniós adósság részeként a következő években Magyarország is kénytelen lesz törleszteni, a többi uniós országhoz hasonlóan.

Nyitókép: AFP