A Portfolio a szakmaiság hiánya vagy más okból nem érti az Otthon Start Program lényegét?

„A Portfolio a szakmaiság hiánya vagy más okból nem érti az Otthon Start Program lényegét?

A Portfolio tegnap izzadságszagú, a tudományosság és szakmaiság mázával leöntött cikkel igyekezett bizonygatni, hogy a fix 3%-os hitel bizony nem valós segítség a fiatalok lakhatási helyzetének megoldására. Ennél nagyobbat nem is tévedhetne a cikk szerzője, ezt a tévedést pedig vagy a szakmaiság hiányának, vagy valamilyen más nem ismert oknak vagyunk kénytelenek betudni.

De mi a baj Süle-Szigeti Bulcsú cikkével?

A cikk szerzője rengeteg adattal próbálja igazát – miszerint a program nem valós segítség – alátámasztani. De ezek több sebből véreznek:
- az általa használt adatok nem az első lakásvásárlók ingatlanviszonyaira vonatkoznak;
- az általa használt adatok nem az első lakásszerzők valós jövedelmi viszonyaira vonatkoznak;
- hibás a vizsgált ingatlanok köre;
- hibásak a területi alapú jövedelmi és ingatlanár összehasonlítások.

Ezzel összhangban pedig teljesen hibásak a következtetések is. Azon pedig már meg se vagyunk lepődve, hogy a fix 3%-os hitellel kapcsolatban alapvető tényeket hallgat el a szerző. Nyilván azok nem illeszkedtek a cikk negatív hangvételű, téves végkövetkeztetésének keretrendszerébe…
De nézzük tételesen mi a baj Süle-Szigeti Bulcsú cikkével:

Hibás ingatlanméret-számítás: A szerző úgy beszél átlagos lakásméretről, hogy nem tesz különbséget több fős családok (szülők + 2 vagy akár több gyermek) és egy egyedülálló első tulajdonának ingatlanméretre vonatkozó eltérő igényei között. A szerző szerint Otthon Start esetén az a normális kiindulási pont, hogy egy fiatal átlagos méretű, nem pedig kisebb ingatlant keres első tulajdonként. A cikkben például a budapesti lakások átlagos alapterületét 57 négyzetméterben állapítja meg, a szerző ennek az ingatlannak az elérésére lő, holott egy tipikus fiatal életkezdő számára az első lépés – főleg Budapest estében egy 35-40, esetleg 45-50 nm2-es (1-1,5 szobás) lakás.  A cikk feltételezése életszerűtlen és torz, mert 20-30%-kal nagyobb ingatlanméretekhez méri az elsőlakás-vásárlókat, mint amit az élet diktál…

Hibás a vizsgált ingatlanok köre: A cikkben szereplő, településenként eltérő átlagos négyzetméterárakban benne vannak az Otthon Start feltételrendszereinek nem megfelelő ingatlanok, így a luxusingatlanok átlagos négyzetméterárai is. Tehát a szerző olyan ingatlanok árait is bevonja a vizsgálatába (mintegy 30-40 ezer ilyen ingatlant), amelyek kiesnek a programból, így a szerző sokkal magasabb négyzetméterárakkal számol, mint a valóság.  Ez szintén súlyosan torzítja a cikk megállapításait. Nagyobb alapméret és magasabb négyzetméterárak, eddig. 

Hibás korcsoportvizsgálat. A cikk szerzője által vizsgált 20-29 éves korcsoport több szempontból sem tekinthető tipikus korcsoportnak: az elsőlakás-vásárlók általában a 20-as évek végi és 30-as évek eleji korosztályból kerülnek ki historikusan, tehát a korrekt megközelítéssel a 20-40 éves korosztály átlagkeresetét lenne célszerű alapul venni. A cikk szerzője nem ezt teszi, és ezért az ő általa vizsgálat sokaságban a 21 éves keresőt teszi a 29 éves mellé, nem a 27 és a 33 éves mellé. Emiatt kisebb átlagkeresettel számol, mint ami a valós helyzete az elsőlakás-vásárlónak.

Adóstárs lehetőségének elhallgatása: A szerző e ponton elhallgatja, hogy hogy a kölcsönt felvevő fiatal „mögé” adóstársként valamelyik szülő is be tud állni, az Otthon Start Program szabályai ezt megengedik, ez pedig tipikus, természetes élethelyzet. A jövedelmi viszonyok az adóstárs belépésével radikálisan megerősödnek, magasabb hitelek érhetőek el emiatt, nagyobb lakásokkal. Érdemes volna itt megint az életszagúságra törekedni, nem pedig elhallgatni azt.

Hibás a megyei kereseti adatok használata városok vonatkozásában. A cikk a megyei átlagkeresetek adataihoz rendeli hozzá a megyei jogú városok átlagnégyzetméter adatait, ami megint csak hibás módszertan. Egy balmazújvárosi vagy berettyóújfalui keresetből súlyos szakmai hiba debreceni négyzetmétereket számolgatni… Egy debreceni ingatlanvásárlás esetén nem a megyei kereseti, hanem a városi kereseti adatokból kell kiindulni, ami bizony 15-20%-kos eltérést is jelenthet a kereseti viszonyokban. Még egy torzítás.

Fontos tények elhallgatása. A szerző nagyvonalúan átsiklott azon tény felett, hogy az Otthon Start Program keretein belül a maximálisan igényelhető 50 millió Ft esetén közel 150 ezer Ft-tal kevesebb a havi törlesztőrészlet, mint egy piaci hitel esetén. Ennek következtében 25 év alatt akár 40-45 millió Ft-tal fizethet kevesebbet vissza egy elsőlakás-vásárló. Ez pontosan egy olyan kisebb lakásnak az összege, mint ami miatt a cikk szerzője kesereg, hogy elérhetetlen a fiatalok számára.  A fix 3%-os hitel kedvező konstrukciója révén 30-35%-kal magasabb hitelösszeg elérhető, mint piaci kamatok esetén. Bruttó 450 ezer Ft-os kereset esetén 20 millió Ft helyett már 30 millió Ft, ami bizony óriási segítség az ingatlanok hozzáférhetőségének javításában. Több és nagyobb ingatlanok érhetőek el ugyanazzal a keresettel!

A cikk tehát összefoglalva, rossz alapterülettel, rossz négyzetméterárakkal, kétszeresen rossz kereseti adatokkal dolgozik, miközben elhallgatja a program által nyújtott fontos kedvezményeket és tényeket – az adóstárs bevonásának lehetőségét, a nagyobb hitelösszeg elérhetőségét –, amivel jelentősen feljavult az első lakásvásárlók hozzáférése az ingatlanokhoz.

Javasoljuk ezért, hogy a Portfolio a jövőben igyekezzen visszahelyezkedni a szakmaiság talajára, valós és észszerű adatokra alapozva közelítsen olyan fontos társadalompolitikai kérdésekhez, aminek a kezelése közös – nem csak kormányzati – felelősség és ezért az túlmutat a kattintásvadász és szenzációhajhász cikkek megírásának és megjelentetésének világán. Bízunk benne, hogy a cikk szerzője is ennek a szellemében viszonyul a kortársainak lakhatását nagymértékben segítő és több tízezer fiatal számára az első otthon megszerzését elősegítő programhoz!”

Nyitókép: Mandiner / Mátrai Dávid