Minden, amit tudni akart az árrésstopról, de eddig nem volt hol megkérdezni!

Mit jelent pontosan az élelmiszer árrésstop?

Az árrésstop célja az elmúlt hónapokban igen jelentős élelmiszerár-infláció (csak januárban nagyjából 2, februárban pedig nagyjából 1 százalékkal növekedett az élelmiszerek átlagos ára) megállítása.  

Az intézkedés értelmében 2025.03.17-től a szabályozás által érintett 30 élelmiszer kiskereskedelmi árrése nem lehet nagyobb, mint 10 százalék, illetve a korábban alkalmazott árrés, amennyiben az már eddig is 10 százalék alatt volt.  

Mit jelent az árrés?  

Az árrés a boltok beszerzési és eladási ára közötti különbség, a beszerzési árra vetítve. Ha például a nagykereskedő 410 forintos áron árulja a tejet, de az adott boltnak 10 forint árengedményt ad, azaz a bolt 400 forintért kapja a tejet, akkor esetében az eladási ár nem lehet több, mint a 400 forintos, kedvezményeket is figyelembe vevő beszerzési ár plusz 10 százalék árrés, ami 440 forintot jelent.  

Ha a bolt ezt a tejet 420 forintos áron értékesíti, akkor az árrése 20 forint (a 420 forintos eladási ár és a 400 forintos beszerzési költség különbsége), mely a beszerzési árra vetítve 20/400 = 5 százalék árrést jelent. Ez alatta van a szabályozásban előírt 10 százaléknak, azaz megfelel a kormányzat elvárásának.  

Voltak olyan termékek, melyeknél az árrés 10 százalék felett volt?  

Igen, nem is kevés. Tojás esetében volt példa 40 százalékos árrésre, csirkecombnál 20 százalékosra, UHT tej esetében 60-80 százalékosra, vaj és tejföl esetében pedig még ennél magasabbra is.

Egy 80 százalékos árrés azt jelenti, hogy az adott boltnak brutális extraprofitja volt?  

Bár egy 80 százalékos árrés valóban soknak tűnik, és számos termék esetében ténylegesen extraprofitot jelentene, tudni kell, hogy egy kisebb értékű termék esetében „néhány forint” felár is könnyen „tízen-százalékos” árrést eredményezhet. Illetve azt is tudni kell, hogy az árrés nem nyereség, ebből fizeti ugyanis a bolt a dolgozóit, a rezsiköltségeit, a bankhiteleit, és egyéb számláit. Az árrés ugyanis csupán az adott termék beszerzési költségét veszi figyelembe, egyéb ráfordítást nem.  

Mi motiválhatta az intézkedést?  

Az élelmiszerárak úgy növekedtek, hogy ezt sem a forint árfolyama (a magyar fizetőeszköz az elmúlt hónapokban lényegében folyamatosan erősödött, így csökkentve az import termékek forintban számított értékét), sem az üzemanyag-árak alakulása (nem meglepő módon a forint erősödésével párhuzamosan ennek ára is csökkenő trendet mutatott az elmúlt hónapokban, ezáltal csökkentve a boltok szállítási költségeit) nem indokolta, sőt, ellenkező irányú folyamatokat kellett volna, hogy indukáljon. Ez a piaci kudarc indokolhatta az NGM beavatkozását.  

Lehet már látni, hogy hatékony-e az intézkedés?  

A hírek szerint számos kiskereskedelmi egységben csökkent egyes a szabályozás által érintett termékek ára, bizonyos esetekben akár 10 százaléknál nagyobb mértékben is. Azaz a hatás iránya megfelel annak, ami az NGM szándéka volt.  

Más országokban is alkalmaztak hasonló korlátozást?

Romániában 2023-ban vezettek be hasonló intézkedést, ahol az alapvető élelmiszerek esetében 20 százalékban maximalizálták a kiskereskedelmi árrést. Magyarország korábban árstopot vezetett be, azaz az árak szintjét rögzítette. Ehhez hasonló intézkedést hozott a görög kormány 2022-ben 51 alapvető élelmiszer tekintetében.  

Ez az intézkedés érinti a kisebb boltokat is, vagy csak a nagyobb áruházláncokat?

A magyar kormány intézkedése csak azokra a kereskedelmi egységekre vonatkozik, melyek 2023-as nettó árbevétele 1 milliárd forint felett volt. A kisboltok tehát mentesülnek az árrés-stop alól.  

Meddig lesz érvényben az árrés-stop?

Az intézkedést 2025.05.31-ig vezették be. Az árrés-stop hatékonyságát májusban értékeli ki az NGM, és dönt arról, hogy kivezeti, meghosszabbítja, vagy más módon küzd az élelmiszerár-infláció ellen.  

Milyen hatása lesz a boltok kínálatára? Lesznek termékhiányok?

Az árrés-stop szabályozás előnye, hogy minden egyes terméken marad valamekkora haszna a kiskereskedelmi egységnek, még ha a korábbi haszonkulcsnál kisebb nyereség is. Azaz nem érdekeltek a boltok abban, hogy ne tartsanak az intézkedés által érintett termékekből, hiszen minden egyes eladott darab emeli a nyereségüket. Így nem gondolom, hogy az intézkedésnek bármilyen hatása lesz majd a kínálatra.  

Mi történik, ha egy bolt nem tartja be az árrés-korlátozást?

Kisebb kihágás esetén pénzbüntetéssel, súlyos jogsértés esetén az üzlet működésének egy naptól fél évig terjedő felfüggesztésével lehet számolni.  

Az online boltokra is vonatkozik az árrés-stop?

Igen.  

A termelők és beszállítók hogyan érintettek?

Direkt módon őket nem érinti az intézkedés, azonban indirekt hatása lehet. 

Egyes termékek minősége romolhat emiatt?

Nem gondolnám. Egy rosszabb minőségű termék nagykereskedelmi ára is kisebb, és a kisebb nagykereskedelmi árra is érvényes a 10 százalékos árrés. Sokkal racionálisabb lenne a boltok számára jobb minőségű termékeket vásárolni, hiszen ilyen termék drágább, magasabb a beszállítói ára, és egy nagyobb ár esetében a 10 százalékos árrés magasabb forint összeget jelent.  

Lehetséges, hogy a boltok más termékeken próbálják behozni a kiesett hasznot?

Elképzelhető, ám fontos látni, hogy az online árfigyelő miatt is komoly verseny van a kiskereskedelmi egységek között. Még ha emelkedik is egyes termékek ára, az árrés-stop az alacsonyabb jövedelmű családok, a nyugdíjasok számára lehetővé teszi, hogy bevásárlásaik során főleg a mérsékelt nyereségtartalmú termékekből vásároljanak, így alacsonyan tartsák élelmiszer-számláikat.  

Van-e esély arra, hogy ez az intézkedés hosszabb távon is megmarad?

Nem gondolnám. A piac szabályozása mindig többletköltségekkel jár (itt például akár komoly monitorozási költségek is lehetnek), így a kormányzat szempontjából is jobb lenne az, ha a piaci folyamatok és mechanizmusok működnének, és a forint erősödése, valamint az üzemanyag-költségek csökkenése az élelmiszer-árakban is megmutatkozna, nem kellene ezért külön tenniük.  

Miben más az árrésstop, mint a korábbi árstop-rendszer?

Az árrés-stop piac-barátabb módszer, mint az árstop, hiszen a beszállítói árak növekedése az árstop rendszerben akár azt is okozhatja, hogy a boltoknak tényleges veszteségük van egy-egy árucikken, ami akár arra is motiválhatja őket, hogy ne tartsanak ebből a termékből. Ezzel szemben az árrés-stop meghagy egy korlátozott nyereséget a kiskerekedőknek, így az árak csökkentése mellett továbbra is motivál arra, hogy a bolt tartson ilyen árucikkeket.  

Nyitókép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA