Itt vannak a részletek: Nagy Márton elárulta, mikortól találkozhatunk a kisebb árakkal a boltokban

Jövő hétfőtől, azaz március 17-től lép életbe az Orbán Viktor miniszterelnök által kedd reggel bejelentett árrés-szabályozás a harminc alapvető élelmiszerre. A kormány az elmúlt hetekben folyamatosan figyelemmel kísérte az élelmiszerek drágulását, első körben önkéntes árcsökkenést kértek a kereskedelmi láncoktól, elsősorban a multiktól, ám tőlük nem kaptak megfelelő választ.

Kedd reggel aztán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lesújtó inflációs adatokat publikált, a fogyasztói áremelkedés januárhoz képest még magasabb lett, ebben pedig elsősorban az élelmiszer-infláció játszott szerepet. 

Itt a harminc alapvető élelmiszer

A részletekről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tartott szűk körben sajtótájékoztatót. Mint fogalmazott: nem volt megfelelő mértékű az árcsökkentés a kereskedelmi láncok részéről, ezért kellett lépni. Az árrés-szabályozás alapján semmilyen árrés, azaz haszonkulcs nem emelkedhet, azaz ha valakinek 4 százalék az árrése a felsorolt harminc alapvető élelmiszer, azaz 30 termék valamelyikén, az nem nőhet, amelyiknél pedig 10 százalék felett van, azt le kell vinni 10 százalékra, vagy alá. Ez azon kereskedőkre vonatkozik, amelyeknek 2023-ban meghaladta az értékesítés nettó árbevétele az egymilliárd forintot. Azaz a kiskereskedelmi láncokra nem. Az árrést a januári átlaghoz igazítják termékenként.

A kormány által felsorolt harminc alapvető élelmiszer a kiskereskedelmi boltokban kapható élelmiszerek 25 százalékát fedi le, az inflációs kosárnak pedig 6 százalékát, hiszen sokkal több termék van mögöttük, nem csak a felsorolt 30. A tejföl is minden tejfölre vonatkozik. Ez nagyságrendileg sokkal nagyobb beavatkozás, mint az árstop esetén. A részletszabályozás egy-két napon belül jelenik majd meg a Magyar Közlönyben. A termékek pontos listájáról ebben a cikkben írtunk. 

Mi várható az árrés-szabályozástól?

 – mondta Nagy Márton.

A miniszter kiemelte: a kereskedőknél van egy listaár, amelyre akár kedvezményeket is kaphat a kereskedő, ha például sokat vásárol belőle, vagy lesz egy marketingegyezség. Azaz a valós, kedvezményes beszerzési ár alacsonyabb, mint a listaár. A hatósági szabály az alacsonyabbra fog vonatkozni.

Nagy Márton ismertette: már vannak előrejelzések a márciusi első két hetének élelmiszer-inflációs adatairól. Az első két hétben tovább emelkedtek az árak, a februári hét százalékhoz képest megközelíthette már a 9-10 százalékot az élelmiszer-infláció a hónap első időszakában. Az árrés hatása így először az április inflációs adatokban lehetnek majd tetten érhetők.

A beavatkozás most első körben május végéig 31-ig lesz érvényben, addig ki kell elemezni a beérkező adatokat. Május közepén látni fogjuk, volt-e elegendő letörő hatás benne – magyarázta a tárcavezető, aki elárulta: a beszállítók megígérték a minisztériumban, hogy nem fognak árat emelni.

– emelte ki a miniszter.

Lesz veszteség, de nőhet a forgalom

Hozzátette: természetesen lesznek olyan termékek, ahol a kereskedők nagyobb veszteséget érnek majd el. Tojásnál 40 százalék feletti a felár, a vaj és a tejföl esetében 80 százalék feletti. A csirkecombnál 20 százalék körüli. A sertészsírnál 40 százalék feletti a felár, tehéntúrónál 70 százalék feletti, joghurtoknál 70-80 százalékos a felár. Párizsinál is 20 százalékos a felár. A saját márkás termékeknél a felár 10 százalék alatti, más termékeknél pedig sokkal nagyobb. Árcsökkenés nagyrészt a nem saját márkás termékeknél lesz megfigyelhető.

Ezen termékek jelenlétét is szabályozni fogják, az eddigi mennyiségek alapján nem szedhetik le a kereskedők a nem saját márkás termékeket. Lesznek készletezési szabályozások is. Várhatóak ellenőrzések is majd rendszeresen, a fogyasztóvédelmi hatóság akár 5 millió forintos bírságot is kiszabhat, rendkívüli esetben pedig akár be is zárhatnak boltot. Kiemelte: a vásárlókat nem fogják korlátozni, azaz nem lesz szabályozva a megvásárolható termékek mennyisége.

– üzente meg a miniszter.

Hasonló szabályozás van egyébként Romániában, Észak-Macedóniában, de terveznek ilyen lépést Lettországban és Görögországban is volt már hasonló. Az intézkedésnek egyébként 15-20 százalékos forgalomnövekedési hatása is lehet, legalábbis a kereskedők erre számítanak – hangzott el a beszélgetés során. 

 Nyitókép: Bruzák Noémi/MTI/MTVA