Beindult a nyerészkedés, a miniszterelnök szerint is tűrhetetlen, ami a boltokban megy

„A termelők 200 forintért adják a tejet, a boltban 550. Ez tűrhetetlen. Szép szóval, vagy más eszközökkel, de meg fogjuk védeni az embereket az indokolatlan áremelésektől!” – fogalmazott nemrég Facebook-bejegyzésében Orbán Viktor. A miniszterelnök már többször is rámutatott, hogy 

A kormányfő ezért felkérte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy szükség esetén beavatkozzon a folyamatokba, akár az ársapkák újbóli bevezetésével. A Központi Statisztikai Hivatal részletes adataiból látható, hogy 

Az infláció januárban némiképp gyorsult a megelőző hónapokhoz képest, az élelmiszerárak átlagosan 6 százalékkal nőttek, az áremelés többségében az alapvető élelmiszereket érintette. Nagy István agrárminiszter korábban a Mandinernek arról beszélt, sok alapvető termék fogyasztói ára jóval nagyobb mértékben nőtt, mint amekkorát a piaci hatásokkal még meg lehet magyarázni. A miniszter rámutatott: 

Miért lett ilyen drága a tej?

A Mandiner megvizsgálta a nyilvános piaci adatok alapján, hogy az üzletek árpolitikája mennyiben tükrözi a piaci árak változását. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint januárban a nyerstej átlagára 25,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, vagyis a termelők ennyivel drágábban tudták értékesíteni a feldolgozóknak a nyerstejet, kilogrammonként 189,9 forintért. A termelői ár emelkedését az európai piaci trendek határozzák meg, elsősorban a kereslet és a kínálat aránya. A tavalyi, átlagosnál jóval melegebb és szárazabb nyári időjárás miatt szűkült a piaci kínálat, ez jelenik meg a nyerstej átvételi árában, ami az összes tejtermék árára hatással volt. A 25,7 százalékos éves termelőiár-emelkedés ugyanakkor még nem tükrözi a fogyasztói árak változását.

Az AKI jelentéséből az is kiderül, hogy a kereskedők januárban az 1,5 százalékos UHT tejet 13,7 százalékkal, a 2,8 százalékos UHT tejet pedig 17,5 százalékkal kapták drágábban, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi beszerzési ár emelkedése kisebb volt tehát mind a termelői ár emelkedésénél, mind a feldolgozói értékesítési árnál.

A jelentős áremelkedést az tette lehetővé, hogy a kormány megszüntette 2024 közepétől a kötelező akciózás néven ismertté vált intézkedést, vagyis azt a korlátozást, hogy a multik nem alkalmazhattak árrést a korábban hatósági áras élelmiszereknél, vagyis a vevők annyiért vehették meg a 2,8 százalékos tartós tejet, amennyiért a kereskedők beszerezték, így nyereségük ezeken az alapvető élelmiszereken nem keletkezett az üzleteknek.

ami megegyezik a korábban nem hatósági áras ESL tejek drágulásával.

Mi történik az élelmiszerek árával?

Nem csak Magyarországon, de világszerte rekordot döntött az infláció 2022-ben és 2023-ban, ennek oka az orosz-ukrán háború miatt kialakult globális piaci pánik volt, amely az élelmiszer-alapanyagok, valamint az energia árában soha nem látott mértékű, gyors emelkedést hozott.

A világpiacon már 2024-re normalizálódtak az árak, amit jól mutat, hogy idehaza számos élelmiszer jelenleg is alacsonyabb áron kapható, mint 2023 januárban, az árcsúcs idején. A kormány már 2023 második felében megszüntette az alapvető élelmiszerek hatósági árazását, mivel a piaci árak csökkenése lehetővé tette, hogy a családoknak ne kelljen azonnali, jelentős áremelkedéssel szembesülniük. Ezzel együtt a kormány közel egy évig fenntartotta a már említett korlátozást, vagyis az érintett termék beszerzési árát nem haladhatta meg a fogyasztói ár.

Az elmúlt bő fél évben tehát az olyan alapvető élelmiszerek, mint a tej ára azért emelkedik ütemesen, mert az üzletek visszaépítik az árrést, vagyis a beszerzési és a fogyasztói árak közötti bevételt. A tejtermékek 15-16 százalékos drágulása, valamint az édességek és a kávé áremelkedése piaci okokkal hozható összefüggésbe.

A baloldal ismét a multikat sajnálja

Nem igazak azok a baloldali sajtóban rendre megjelenő, az üzletláncok árpolitikáját tévesen alátámasztó és a kormány gazdaságpolitikáját kritizáló állítások, amelyek többségében arról szólnak, hogy a hazai élelmiszer-kereskedelmet leuraló nagy nemzetközi üzletláncok és diszkontok azért emelik az egekbe az élelmiszerek árát, mert máskülönben tönkremennének a kormány által 2022-ben bevezetett kiskereskedelmi különadó miatt.

Tény, a különadó és az árstopok veszteséget okoztak a láncoknak, ugyanakkor ez nagyrészt a több tízmilliárd forintos éves profitjuk csökkenését jelentette, de működésük még a kiskereskedelmi forgalom elmúlt években tapasztalt gyors visszaesésére és az azt követő, a várakozásoknál lassabb emelkedés ellenére sem vált veszteségessé.

Összedugták a fejüket a láncok

A tartós tej árának éves, 65 százalékos emelkedésénél szembetűnő, hogy ez a drágulása az összes üzletláncnál tetten érhető, vagyis az árrés mértéke nem tükrözi a szabadpiaci versenyt, e helyett inkább egyfajta egyezségre utal az azonos árazási gyakorlat, ami ellentétes a szabad piaci verseny elveivel. Az AKI részletes adataiból ráadásul kiderül, hogy 

Ez az árpolitika pedig a sajátmárkás termékek megvásárlására ösztönzi a fogyasztókat, vagyis a láncok alacsonyabb áron beszerzett saját termékeinek a forgalmát növeli. Az árrés nem azonos a profittal, vagyis a beszerzési ár és a fogyasztói ár közötti különbözet fedezi részben a működési költségeket is, ám a korábban árstopos termékek kivételével az üzletek korábban szabadon választhatták meg ennek mértékét.

Nehezen hihető az a magyarázat, hogy az üzletláncok a különadó és az árstopok miatti veszteségeiket csak és kizárólag a tej, a liszt, az étolaj és a tojás árának több tíz százalékos emelésével tudják kompenzálni. Ezt a KSH adatai is alátámasztják: 

Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormánynak tehát az adatok alapján igaza van abban, hogy a jelenleg tapasztalt magasabb inflációt a hazai piacot leuraló nemzetközi multiláncok látszólag összehangolt árpolitikája okozza.

A magyarokat sarcolják legjobban a multik

A kormány álláspontját támasztja alá az a tény is, hogy Magyarországon az üzletláncok által alkalmazott árrés a tartós tejek esetében messze magasabb, mint a környező országokban és mintegy háromszorosa a nyugat-európai átlagnak. A nyilvánosan megismerhető adatok szerint a tartós tejeknél alkalmazott árrés

• Magyarországon 30-35 százalék,
• Romániában 25-30 százalék,
• Szlovákiában 15-25 százalék,
• Lengyelországban 10-15 százalék,
• Ausztriában 20 százalék,
• Horvátországban, ahol hatósági szabályozás van, 10 százalék.

A nyugat- és dél-európai országok közül csak Franciaországban haladja meg egyes tartós tejek árrése a 20 százalékot, Németországban átlagosan 15 százalék, miközben Spanyolországban és Nagy-Britanniában nulla közeli a kereskedők nyeresége a folyadéktejeken.

Fogytán a kormány türelme

A kormány már a januári inflációs adat megismerése előtt jelezte, tűrhetetlen a multik árpolitikája, amivel tévesen azt a hamis érzetet keltik az emberekben, hogy az infláció leszorítása kudarcba fulladt. Nagy Márton Nemzetgazdasági Miniszter a közelmúltban nyomatékosította, ha március közepéig nem sikerül önmérsékletet gyakorolniuk az üzletláncoknak, akkor újra beavatkozik a kormány.

Ha ezzel sem sikerül meggátolni az élelmiszerek árának további emelkedését, akkor pedig újra bevezeti a központilag meghatározott árakat. Ez a láncoknak sem érdekük, mivel a hatósági árazás összességében torzíthatja a piaci versenyt és veszteségessé teheti egyes alapvető élelmiszerek értékesítését. Fontos, hogy a probléma nem abból fakad, hogy ezeken az élelmiszereken profitot is realizálnak a boltok, hanem az áremelések olyan mértékű emelése, ami újra nehéz helyzetbe hozhatja az alacsonyabb jövedelműeket.

Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI/MTVA