Áremelési technikákkal manipulálnak a multik

Jelentősen emelkedett tavaly azoknak az alapvető élelmiszereknek az ára, amelyeket az árstopnak köszönhetően a fogyasztók hosszú ideig alacsony áron tudtak megvásárolni – már amikor ezek a termékek kikerültek az üzletek raktárából a polcokra. A kormány 2022-ben a csirkemellfilére, a sertéshúsra, a 2,8 százalékos tartós tejre, a kristálycukorra, a búzalisztre, a napraforgó-étolajra, később pedig a tojásra és az étkezési burgonyára vezetett be árstopot az orosz–ukrán háború inflációs következményeinek tompítására. A 2021. októberi árak alapján előírt hatósági árak megvédték az alacsony jövedelmű fogyasztókat a drasztikus drágulástól azokban az időszakokban, amikor a világpiaci alapanyag- és energiaárak óriási mértékben emelkedtek.

A világpiaci folyamatoknak köszönhetően az árstop megszüntetése nem okozott árrobbanást, ehhez átgondolt menetrendre volt szükség. A rögzített árak kivezetése előtt ugyanis elindult az árfigyelő rendszer, így néhány kattintással össze lehet hasonlítani a hazai üzletek árait. Megjelent a kötelező akciózás is, vagyis az üzleteknek bizonyos termékcsoportokból időről időre kötelezően alacsonyabb áron kellett kínálniuk egy-egy terméket.

A hatósági ár 2023 augusztusában megszűnt, de a fogyasztókat továbbra is védte a hirtelen drágulástól az az előírás, hogy az érintett élelmiszereket a boltok legfeljebb a kiskereskedelmi beszerzési áron értékesíthették. Ezekre az alapvető termékekre tehát nem rakhatta rá a hasznát a kereskedő, tilos volt árrést alkalmaznia. Az ársapkák megszüntetése egyedül a kristálycukor bolti árában hozott azonnali jelentős áremelkedést a magas világpiaci ár miatt.

Nem tétlenkedtek az üzletek

A kormány tavaly júliusban törölte el a korábban rögzített árú élelmiszerekre vonatkozó korlátozást, vagyis 2024 második fél évétől az árrés is megjelenhetett a fogyasztói árakban. Az üzletek nem is húzták az időt: a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból kiderül, hogy egy év alatt átlagosan több mint 20 százalékkal drágultak az érintett termékek. Kiugró mértékben nőtt a 2,8 százalékos tartós tej és a búzafinomliszt ára egy év alatt: előbbié 64,5, utóbbié 52 százalékkal. Az árstopos élelmiszerek a sertéshús kivételével ráadásul rövid idő, fél év alatt drágultak több mint 20 százalékkal. Ennek ellenére összességében 6 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak a vizsgált időszakban.

A magyarországi üzletláncok és diszkontok indokolatlan és jelentős áremelése miatt úgy érzik az emberek, hogy nem sikerült letörni az inflációt. Nagy István agrárminiszter a Mandinernek adott interjújában úgy vélekedett, hogy a kormány sikeresen küzdött az inflációval szemben, a jelenlegi drágulás pedig csak azoknál az élelmiszereknél tapasztalható, amelyeknél tavaly júliusig nem alkalmazhattak árrést a kereskedők. A miniszter szerint noha 20–60 százalékkal nőtt ezeknek a kimondottan keresett alapvető élelmiszereknek az ára, ez a valóságban néhány tíz vagy száz forintot jelent. Tűrhetetlennek nevezte, hogy az üzletek annak ellenére emelték óriási mértékben az árakat, hogy annak piaci oldalról nem volt alapja. Nagy István példaként említette, hogy 

Piaci oldalról is tapasztalható volt az árak emelkedése, de a termelői és a kiskereskedelmi árak növekedése meg sem közelítette az üzletek áremelését. A gazdák és a feldolgozók költsége átlagosan csak 7 és 15 százalék között emelkedett.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mellett az agrártárca vezetője is megerősítette, hogy a kormány bármikor kész beavatkozni a piac működésébe, ha azt tapasztalja, hogy a láncok „irreális árakkal próbálják fenntartani a fogyasztók azon téves meggyőződését, hogy visszatér az infláció”. Több eszköz is rendelkezésére áll a kormánynak, akár az ársapkák újbóli bevezetése.

A kormány álláspontja szerint az infláció alacsony szintre szorítása mellett az is elengedhetetlen, hogy az emberek azt érzékeljék, nem kell tartaniuk a 2022–2023-ashoz hasonló árrobbanástól. A multinacionális láncok árpolitikája viszont ellentétes érzetet kelt a vásárlókban: tavaly olyan alapvető élelmiszerek ára is jelentősen emelkedett, amelyeket a legtöbb háztartás napi szinten vásárol.