Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban, éves összevetésben 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
Jelentősen emelkedett tavaly azoknak az alapvető élelmiszereknek az ára, amelyeket az árstopnak köszönhetően a fogyasztók hosszú ideig alacsony áron tudtak megvásárolni – már amikor ezek a termékek kikerültek az üzletek raktárából a polcokra. A kormány 2022-ben a csirkemellfilére, a sertéshúsra, a 2,8 százalékos tartós tejre, a kristálycukorra, a búzalisztre, a napraforgó-étolajra, később pedig a tojásra és az étkezési burgonyára vezetett be árstopot az orosz–ukrán háború inflációs következményeinek tompítására. A 2021. októberi árak alapján előírt hatósági árak megvédték az alacsony jövedelmű fogyasztókat a drasztikus drágulástól azokban az időszakokban, amikor a világpiaci alapanyag- és energiaárak óriási mértékben emelkedtek.
A világpiaci folyamatoknak köszönhetően az árstop megszüntetése nem okozott árrobbanást, ehhez átgondolt menetrendre volt szükség. A rögzített árak kivezetése előtt ugyanis elindult az árfigyelő rendszer, így néhány kattintással össze lehet hasonlítani a hazai üzletek árait. Megjelent a kötelező akciózás is, vagyis az üzleteknek bizonyos termékcsoportokból időről időre kötelezően alacsonyabb áron kellett kínálniuk egy-egy terméket.
A hatósági ár 2023 augusztusában megszűnt, de a fogyasztókat továbbra is védte a hirtelen drágulástól az az előírás, hogy az érintett élelmiszereket a boltok legfeljebb a kiskereskedelmi beszerzési áron értékesíthették. Ezekre az alapvető termékekre tehát nem rakhatta rá a hasznát a kereskedő, tilos volt árrést alkalmaznia. Az ársapkák megszüntetése egyedül a kristálycukor bolti árában hozott azonnali jelentős áremelkedést a magas világpiaci ár miatt.
A kormány tavaly júliusban törölte el a korábban rögzített árú élelmiszerekre vonatkozó korlátozást, vagyis 2024 második fél évétől az árrés is megjelenhetett a fogyasztói árakban. Az üzletek nem is húzták az időt: a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból kiderül, hogy egy év alatt átlagosan több mint 20 százalékkal drágultak az érintett termékek. Kiugró mértékben nőtt a 2,8 százalékos tartós tej és a búzafinomliszt ára egy év alatt: előbbié 64,5, utóbbié 52 százalékkal. Az árstopos élelmiszerek a sertéshús kivételével ráadásul rövid idő, fél év alatt drágultak több mint 20 százalékkal. Ennek ellenére összességében 6 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak a vizsgált időszakban.
A magyarországi üzletláncok és diszkontok indokolatlan és jelentős áremelése miatt úgy érzik az emberek, hogy nem sikerült letörni az inflációt. Nagy István agrárminiszter a Mandinernek adott interjújában úgy vélekedett, hogy a kormány sikeresen küzdött az inflációval szemben, a jelenlegi drágulás pedig csak azoknál az élelmiszereknél tapasztalható, amelyeknél tavaly júliusig nem alkalmazhattak árrést a kereskedők. A miniszter szerint noha 20–60 százalékkal nőtt ezeknek a kimondottan keresett alapvető élelmiszereknek az ára, ez a valóságban néhány tíz vagy száz forintot jelent. Tűrhetetlennek nevezte, hogy az üzletek annak ellenére emelték óriási mértékben az árakat, hogy annak piaci oldalról nem volt alapja. Nagy István példaként említette, hogy
a sertéshúst 2024 végén az év elejéhez képest alacsonyabb áron szerezték be a kereskedők, a fogyasztók mégis több mint 10 százalékkal többet fizettek.
Piaci oldalról is tapasztalható volt az árak emelkedése, de a termelői és a kiskereskedelmi árak növekedése meg sem közelítette az üzletek áremelését. A gazdák és a feldolgozók költsége átlagosan csak 7 és 15 százalék között emelkedett.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mellett az agrártárca vezetője is megerősítette, hogy a kormány bármikor kész beavatkozni a piac működésébe, ha azt tapasztalja, hogy a láncok „irreális árakkal próbálják fenntartani a fogyasztók azon téves meggyőződését, hogy visszatér az infláció”. Több eszköz is rendelkezésére áll a kormánynak, akár az ársapkák újbóli bevezetése.
A kormány álláspontja szerint az infláció alacsony szintre szorítása mellett az is elengedhetetlen, hogy az emberek azt érzékeljék, nem kell tartaniuk a 2022–2023-ashoz hasonló árrobbanástól. A multinacionális láncok árpolitikája viszont ellentétes érzetet kelt a vásárlókban: tavaly olyan alapvető élelmiszerek ára is jelentősen emelkedett, amelyeket a legtöbb háztartás napi szinten vásárol.
Nagy István utalt arra, hogy 2024-ben ismét 3 százalék környékére lassult az árak emelkedése, az élelmiszerek pedig ennél is kisebb mértékben drágultak. Az árstoppal nem érintett élelmiszerek ára alig változott, sőt egy részük olcsóbb volt 2024 végén, mint az év elején. A tejtermékek áremelkedése meghaladta a 10 százalékot, ami alátámasztható a világpiaci árak változásával. Szintén drágultak a nem alkoholos italok, és jelentősen nőtt a kakaó és a kávé ára is, ugyancsak globális okokból: a termővidékeken az ültetvények rossz állapota és a klímaváltozás folyamatosan szűkíti a kínálatot, a kereslet viszont lendületesen nő.
Az inflációt azért is érezzük magasnak, mert a korábban árstopos termékeket viszonylag gyakran – akár heti rendszerességgel – drágítják a láncok,
ráadásul egyszerre. Hiába nem nagy az emelés mértéke, még élénken él a 40-60 százalékos élelmiszerár-emelkedés emléke. A folyamat a belső fogyasztás beindításához szükséges keresletnövekedés helyett további spórolásra ösztönzi a háztartásokat.
Az alapvető élelmiszerek folyamatos drágulása ráadásul szinte mindenkit érint, mivel e termékeket a legtöbb család rendszeresen fogyasztja. Ha jobban megvizsgáljuk a statisztikai hivatal fogyasztói átlagárakat bemutató táblázatát, akkor láthatjuk, hogy ma 40-féle élelmiszer olcsóbb, mint 2023 januárjában, és csak 32 élelmiszer ára haladja meg a 2023. januári csúcskor mért fogyasztói árat.
Tavaly fél év alatt 23,6 százalékkal emelkedett a 2,8 százalékos uht tej helyettesítő termékének számító 2,8 százalékos esl tej ára, és idén januárban még ennek ellenére is 11,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetnünk érte, mint két évvel ezelőtt. Az infláció lassulása alapvetően azt jelenti, hogy az árak nem emelkednek olyan ütemben, mint korábban; arra ritkán van példa, hogy tartós árcsökkenést tapasztaljanak a vásárlók. Ezúttal viszont számos alapvető élelmiszerre igaz, hogy két évvel ezelőtt többe került, mint most. A trappista sajt átlagosan több mint 27 százalékkal alacsonyabb áron kapható most, mint 2023 januárjában. A rétesliszt ára a kétéves vizsgált időszakban 30 százalékkal csökkent, a csirke- és a pulykahús – a csirkemellfilé kivételével – szintén olcsóbb lett, és a felvágottakért is kevesebbet kell fizetnünk. A tejtermékek közül a vaj és a tejföl ára is érdemben, 10 százalék fölötti mértékben csökkent. Egy csomag spagettiért pedig 35 százalékkal kérnek kevesebbet a kereskedők most, mint két éve.
A fogyasztói hangulatot vizsgáló szakértők régóta foglalkoznak a láncok pszichológiai hatással bíró árképzésével. Többségük véleménye szerint az árak emelkedése, főleg ha gyakori, jóval mélyebb hatást gyakorol a vásárlókra, mint a jövedelmük évi egyszeri, legfeljebb kétszeri emelése. A legfontosabb árucikkek árváltozása pedig téves összbenyomást kelthet.
Nemcsak az egész EU-t érintő 2022–2023-as megélhetési válságnak, hanem a 2008-as gazdasági világválságnak, sőt a kilencvenes évek életszínvonal-csökkenésének a tapasztalatai is sokakban élnek még. Egyebek mellett ezért is erősödik a bizonytalanság a legtöbb családban a sok esetben csökkenő árak ellenére. Erre még ráerősít az ellenzék és a baloldalhoz köthető média is azzal, hogy rendszeresen közölnek szakmaiatlanságból vagy szándékosan rosszul értelmezett adatsorokat.
A hat sokat dráguló árstopos élelmiszerért összesen 1200 forinttal kellett többet fizetnünk januárban, mint egy évvel korábban, egy kilogramm trappista sajtot viszont átlagosan 1700 forinttal olcsóbban szerzünk be most, mint az árcsúcs időszakában.
A magyarországi üzletláncok árazási gyakorlata erősíti a vásárlók megélhetési nehézségektől való félelmét, ami a környező országokhoz hasonlóan hazánkban is égető kérdés. Egyes vélekedések szerint a multik árpolitikájukkal a kormányra gyakorolnak nyomást, elsősorban azzal a céllal, hogy csökkentse vagy eltörölje a kiskereskedelmi szektorra is kivetett különadót, másrészt pedig erős jelzést is küldenek neki, hogy a jövőben nem érdemes beavatkoznia a piac működésébe. A kormány azonban kitart:
az árstop esetleges újbóli bevezetésének hírére – az árfigyelő információi szerint – néhány nap alatt 10 százalékkal csökkentek a drasztikusan megemelt élelmiszerárak.
Szakértők szerint a gazdasági helyzet reális érzékeléséhez elengedhetetlen az árak átláthatóvá tétele és a világos, rendszeres kommunikáció. Ennek hiányában kevésbé látható, hogy eredményes-e a magyar gazdaságpolitika.
A 2023-as árcsúcshoz képest ma a legtöbb családnak kevesebbe kerül a bevásárlás, ráadásul a reálbérek az elemzői várakozások szerint rekordközeli mértékben emelkedtek 2024-ben, vagyis a magyarok többet tudnak vásárolni a fizetésükből. Két évvel ezelőtt úgy kellett többet fizetniük az embereknek az élelmiszerekért, hogy a fizetésük átlagosan 10 százalékkal kevesebbet ért, mint most.
Mindezeket figyelembe véve kijelenthető: téved, aki jelenleg is elviselhetetlen élelmiszerár-emelkedést tapasztal. Az árfigyelő használata és az árakkal kapcsolatos ismeretek védetté teszik a fogyasztót, és nem keltik benne azt a rossz élményt, hogy tovább csökken az életszínvonala.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Magyar Péter persze – szokásához híven – gyáván menekül, s megpróbál úgy tenni, mintha a kiszivárgott dokumentum nem is létezne.
Tejtermékek, zöldség, gyümölcs és húsfélék kerültek fel a listára.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében végre kimondja, a konfliktus Kelet-Európa országainak gazdasági növekedését fékezi a legjobban.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A gyanú szerint manipulálták a brüsszeli diplomáciai akadémia közbeszerzését. Ez lehet a legsúlyosabb korrupciós botrány az Európai Unióban a Santer-bizottság 1999-es bukása óta.
„Egy szív, egy dobbanás.”
