Méghogy minden drágul! Íme több tucat termék, ami még olcsóbb is lett

Ismét elszabaduló, tomboló, megfékezhetetlen, vagy éppen letört, sarokba szorított, földbe döngölt infláció. A gazdasági mutatók közül az elmúlt időszakban sokak szemében a leginkább rettegett index, a fogyasztói árindex, azaz az infláció értelmezése az utóbbi években erőteljes politikai színezetet kapott. A számoknál maradva: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég tette közzé a januárra vonatkozó számításait, amely alapján az infláció valóban emelkedésnek indult az év elején, ám ez több tényező miatt is alakulhatott így és egyelőre nem lehet rendkívüli megugrásról, végképp nem tomboló, vagy elszabaduló áremelkedésről beszélni.

Furcsa áremelkedések

Ahogyan arról a Mandineren is beszámoltunk: idén januárban 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Ez persze negatív meglepetés volt, hiszen az elemzői várakozások lassabb drágulást vártak. A meglóduló adatok mögött az élelmiszerárak drasztikus emelkedése állt. Két termék lógott ki nagyon felfelé a sorból: a tej 25 százalékkal, a tojás pedig 23,8 százalékkal drágult egy év alatt. 

Bár a kormány tavaly nyáron eltörölte a több termékre kiszabott hatósági árat, már hetek óta téma a kabinetnél a kereskedők árszabásának kordában tartása, hiszen több terméknél is olyan mértékben emelkedtek az árak, amelyeket a piaci folyamatok egyáltalán nem indokoltak. Nagy István agrárminiszter nemrég a Mandinernek példaként említette, hogy a sertéshúst 2024 végén az év elejéhez képest alacsonyabb áron szerezték be a kereskedők, a fogyasztók mégis több mint 10 százalékkal többet fizettek.

A termelői és a kiskereskedelmi árak növekedése meg sem közelítette az üzletek áremelését. A gazdák és a feldolgozók költsége átlagosan csak 7 és 15 százalék között emelkedett. Nem egy esetben lehetett tapasztalni manipulatív áremeléseket, azaz azért érezzük magasnak az inflációt, mint valójában, mert a láncok akár heti rendszerességgel is drágítják a korábban árstop alatt lévő termékeket. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször is kilátásba helyezte, hogy amennyiben ezt nem fejezik be a kereskedelmi hálózatok, akkor a kormány kész ismét bevezetni az árstopokat.

A kormányfő is kemény üzenetet küldött

Kedden aztán már Orbán Viktor miniszterelnök is üzenetet küldött a boltoknak, közösségi oldalára feltöltött videójában azt mondta: a kormány nem engedi, hogy „kifosszák az embereket”, ezért legvégső esetben még a kereskedelmi profitok korlátozására is készen állnak, amennyiben a hatósági árak ismételt bevezetése nem lesz elég. Kemény üzenet és feltehetően a boltok is veszik majd a lapot.

Sőt, a KSH adatai is arról árulkodnak, hogy nem minden termék drágul. A statisztikai hivatal 175 termék, vagy szolgáltatás pontos havi átlagárát közli, ezek közül többségében történt növekedés, néhánynál, ha megnézzük az adatokat, nem történt változás az egy évvel ezelőttihez képest, közel negyedüknél pedig nemhogy drágulás, vagy stagnálás nem történt, hanem épp ellenkezőleg, még olcsóbbak is lettek egy év alatt.

Olcsóbb a cukor, a virsli, de sok háztartási termék is

Ha minimálisan is, de néhány élelmiszernél is tapasztalni lefelé történő tendenciát. Olcsóbb lett több csirkehús, például a comb és a szárny, de lefelé ment a virsli, a cukor és a spagetti ára is. A vöröshagyma és az akácméz esetében már látványos csökkenést is tetten lehet érni, illetve az ásványvíz és a sör is kevesebbe kerül, mint egy éve.

Aki most tervez új háztatási gépeket vásárolni, az is jobban jár: a gáztűzhelyek és a LED-tévék ára is lejjebb ment, ahogyan ülőgarnitúrát is olcsóbban kapni, mint egy éve. A családoknak nem elhagyagolható hír, hogy a mosogatószer, a mosópor, az egészségügyi papír, a papírzsebkendő és a sampon is olcsóbb lett tavaly januárhoz képest. De íme a lista, amit a KSH adataiból szemezgettünk ki.

 Nyitókép: MTI/MTVA/Róka László