Durva adat érkezett, de a kormány jelezte: kész az asztalra csapni

Jelentősen drágultak a hazai termékek és szolgáltatások januárban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint januárban 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője megjegyezte: negatív meglepetést okozott a januári inflációs adat, az elemzői várakozásoknál érdemben nagyobb volt a gyorsulás mértéke.

Drágult a tojás és a tej is

 Előbbi áremelkedését a tavaly nyári hőhullámok okozták, amikor csökkenni kezdtek a tejhozamok, az ár pedig növekedni. A magyar tejárakra az olasz árazás van a leginkább hatással, hiszen a legtöbb nyerstejet oda exportáljuk. Ott már látszik a fordulat, visszakorrigálhat a tej ára a következő hónapokban, ami tompítani fogja a tejtermékek áremelkedését is. A tojásárakban a szomszédos országokban tomboló madárinfluenza játszott szerepet: csökkent a tojóállomány, így megugrott a tojás ára a nagy kereslet miatt. Itt is lehet számítani fordulatra, egy nagy diszkontlánc már jelezte is, hogy csökkenteni fogják az árakat.

Meglepetés a szolgáltatásoknál

Több gabona ára is drágult, így a liszt ára több mint 43 százalékot, az étolaj pedig több mint 21 százalékot nőtt. Molnár Dániel szerint a legnagyobb meglepetést a szolgáltatások árváltozása jelentette, itt havi alapon 2,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A hírközlési szolgáltatások esetében volt jelentős, közel 10 százalékos ugrás, most futott ki az októberi akciók hatása, de más területeken, például a lakbér, az egészségügyi szolgáltatások vagy a kulturális és szabadidő szolgáltatások esetében is a vártnál nagyobb volt az év eleji átárazás mértéke.

A Mandiner úgy értesült kormányzati forrásokból, hogy aktívan figyelik  a piacokat és készen állnak arra, hogy reagáljanak. Nagy Márton miniszter a közösségi oldalán már belengette az esetleges árstopok újbóli bevezetését, de a Gazdasági Versenyhivatal is ellenőrzi, hogy ne tudjanak kartelezni a kereskedők. A kormány tehát az asztalra csapott, kérdéses, veszik-e a lapot a kereskedők.

Ez lehetett a csúcspont

A várakozás egyébként az, hogy az idei inflációban a január jelentette a csúcsot, innentől már kedvezőbb adatok érkezhetnek. Az üzemanyagoknál például már január végén elindult egy csökkenés, de ez majd csak a februári adatoknál lesz látható. Március, április, május hónapokban jelentős bázishatások esnek majd ki, ezzel elindulhat egy meredekebb csökkenés az inflációs ütemben. Szintén kedvez az infláció csökkenésének, hogy a forint januárban jelentősen erősödött.

A februártól érkező lassulást Molnár Dániel is kiemelte, véleménye szerint ugyanakkor a jegybanki cél elérése későbbre tolódott. A toleranciasávba való visszatérés csak a nyári hónapokban várható várakozásaik szerint, miközben a cél megközelítése az év utolsó hónapjában lehet reális.

„Éves átlagban így arra számítunk, hogy kismértékben 4 százalék felett lehet az infláció. Ugyanakkor továbbra is jelentős kockázatok övezik az inflációs pályát, a geopolitikai konfliktusok, az orosz-ukrán háború vagy Donald Trump vámpolitikája érdemi negatív hatást gyakorol a forint árfolyamára, amely beépül több termék árába is és befolyással van az árazási döntésekre. Ugyan az elmúlt időszak érdemi forinterősödést hozott, azonban szükség lenne a tartósan erősebb árfolyamszintekre, ez segítene az üzemanyagárak csökkentésében is” – tette hozzá az elemző.

Nyitókép: Luis Boza / NurPhoto / NurPhoto via AFP