Tények bizonyítják: viharos hullámok nyaldossák Közép-Európát, de a magyar gazdaság szigetként állja a rohamokat

Erősen halványul a „bezzeg Románia” kifejezés hangoztatása, amely tavaly év elején és nyáron még oly előszerettel hangzott el néhány ellenzéki politikus és véleményvezér szájából. Sőt, emlékezetes pillanat volt a Parlamentben, amikor Orbán Viktor miniszterelnök megelégelve a folyamatos ócsárolást és a szomszédos gazdaság állandó dicshimnuszát, egyszerűen kijelentette: „aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt!”

Nos, nagy valószínűséggel ma már egyáltalán nem tudnának túl nagy pozitívumokról beszámolni. A román infláció ugyanis decemberre az uniós tagországok közül messze a legjobban emelkedett, 5,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, de egész évben jelentős emelkedésben volt a fogyasztási árindex. Ezen felül pedig a munkanélküliség is kiemelkedően nőtt. 

Infláció, gazdasági visszaesés és adóemelés

„A munkanélküliségnél is fontosabb a foglalkoztatási ráta, ami azt mutatja, hogy a munkaképes korúaknak mekkora aránya rendelkezik állással. Ez a mutató Magyarországon 81 százalék a 20-64 éves korosztályban, ami a keleti régióban a harmadik legmagasabb érték Észtország és Csehország után, de egész Európában is magasnak számít. A román érték ezzel szemben 69 százalék. Azaz nyolc munkaképes korú emberből egy olyan van, akinek Magyarországon van munkahelye, míg az ő képesítésével, végzettségével és tapasztalataival Romániában állás nélkül maradna. Ez óriási különbség, ami egyben azt jelenti, hogy a magyar családok jelentős százalékának jóval magasabb és stabilabb jövedelme van, mint a romániai családoknak” – mutatott rá a szakértő. A régióban egyébként az említett csehek vannak csak előttünk ebben a mutatóban az Eurostat alapján, Lengyelországban 78, Szlovéniában és Szlovákiában 77,5 százalék körüli, Ausztriában 77, míg Horvátországban kevesebb, mint 71 százalékos.  

A tavalyi évben az infláció Magyarországon javarészt 4 százalék alatt maradt, egyedül decemberben ugrott jócskán a jegybanki célsáv fölé. A várakozások szerint ez az érték a következő hónapokban ismét visszatér a kedvezőbb tartományba, bár a drágulás egész 2025-ban maradhat, mégis, a toleranciasávon belül alakulhat. Nem úgy Romániában, ahol Európa legmagasabb árindexét mérték az év utolsó hónapjában és a közeljövőben sem számíthatnak sok jóra a szomszédban. Sebestyén Géza szerint ugyanakkor nem csak az infláció emelkedik majd, többek között a lej leértékelődése miatt, hanem várhatóan a gazdasági teljesítmény is nagyon rossz lesz Romániában. Ez pedig az ottani bérekre is hatással lehet. 

„Romániában befagyasztották a közalkalmazotti béreket és nyugdíjakat, emelték az adókat és csökkentették a mikrovállalkozások adózási küszöbét, és eltörölték az informatikai ágazatban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók adókedvezményeit” – sorolta a határon túli problémákat a szakértő. De költségcsökkentési okokból már vonatjáratokat is törölni kellett.

Megszorító intézkedések

Kicsit északabbra sem sokkal rózsásabb a helyzet, Szlovákiában ugyanis a Robert Fico vezette kormány kénytelen komoly megszorításokat hozni, hogy valamennyire víz felszínén tartsa a gazdaság hajóját. Októberben hosszú viták után szavaztak meg egy konszolidációs csomagot, amely a megszorítások révén kétmilliárd eurót tud spórolni az államkasszának a kormány. A hírek szerint ugyanakkor ez sem lesz várhatóan elég és tavasszal még egyet húzni kell a nadrágszíjon.

Leválnak az orosz olajról, de kérdés, megéri-e

Szlovákia mellett a cseh gazdaság még úgy ahogy tartja magát. Ugyanakkor két rendkívül baljós felleg is gyülekezik Prága felett. Egyrészt a cseh gazdaság jelentős mértékben támaszkodik az egykori nemzeti, ma már német kézben lévő Skoda gyárra. A Volkswagen tulajdonában lévő autógyár 2024-ben már visszaeső eladásokról számolt be. A Németországhoz ezer szállal kötődő gazdaság még súlyosabban megérzi az ottani recessziót, amely már két éve tart. A nyugat-európai ipar gyengülése a csehországit is magával rántja. A fogyasztói bizalmi index is gyengül, de szintén nem sok bizakodásra ad okot az sem, hogy novemberben elfogadták a nyugdíjreformot, amely értelmében 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt Csehországban.

Fontos kérdés, hogy mire lehet majd számítani azután, hogy nemrég a cseh kormány bejelentette: idén teljesen leválnak az orosz olajról. Korábban a csehországi olajszükséglet mintegy fele a Barátság vezetéken keresztül érkezett, orosz forrásból.

Ráadásul az Olaszországból érkező vezetéken keresztül várhatóan csak drágábban kap majd olajat az ország, kérdéses, ennek milyen hatása lesz a gazdaságára.

Elszálló árak és bojkott

Horvátországban ugyan a gazdaság még úgy ahogy tartja magát, bár 2025-ben és jövőre is csökkenő növekedéssel számolnak az előrejelzések. Az emberek egyre súlyosabban érzik a bőrükön az emelkedő árakat. 2024 végén megint erősen emelkedni kezdett az infláció, ami országszerte elégedetlenséget váltott ki. Január végén bojkottot hirdetett egy civil csoport, amely értelmében rengeteg boltban üresek maradtak a kasszasorok. Ennek pedig jelentős hatása lett, hiszen a tranzakciók száma 44 százalékkal, az eladások összértéke pedig több mint ötven százalékkal csökkent.

Itthon pozitív kilátások várnak ránk

Sebestyén Géza úgy látja, ha a régiós adatokat nézzük, akkor egyértelműen kitűnik a magyar gazdaság ereje. A legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcs is nálunk a legalacsonyabb a szomszédjaink közül, a mi 15 százalékunkkal szemben a románok 41,5 százaléka, az ukránok 54,7 százaléka, a szlovákok 25 százaléka, az osztrákok 55 százaléka áll.

„A románok akkor még hajszállal előttünk voltak, ám az idei megszorítások és bérbefagyasztások miatt a sorrend itt hamarosan változni fog. A nyugdíjak folyamatos emelése és a 13. havi nyugdíj visszaépítése miatt a 65 év felettiek rendelkezésre álló jövedelme is jónak számít régiós szinten. A magyar mutató magasabb, mint a litván, az észt, a lett, a cseh, a lengyel, a szlovén vagy a szlovák. A magyarok életminőségét tovább segíti, hogy nálunk a legalacsonyabb a lakossági gáz és áram ára” – összegezte az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

Nyitókép: AFP/Daniel Mihailescu