Mi a tartós béke záloga? – Elemzésben keresték rá a választ

Terjedelmes elemzésben kereste arra a választ a Faktum tényellenőrző portál, hogy mi a tartós béke záloga. 

A pénteki alaszkai csúcs utáni szkepticizmust a hétfői washingtoni találkozót követően erős optimizmus váltotta fel. Zelenszkij ukrán elnök és az európai szövetségeseit képviselő csoport 

azt a békét, ami pénteken még önmagában is elég távolinak tűnt – írták.

A portál ezután rámutatott, hogy a politikusi nyilatkozatok és felvetések alapján olyan lapok fogtak a lehetséges garanciák számbavételébe, mint például a New York Times vagy a Guardian. Az elemzéseket olvasva azonban felmerül, hogy az irreális  optimizmus nem csak a béke közelsége kapcsán nyert teret. Ezt az értékelést az orosz féltől azóta érkezett reakciók is megerősítették.

Több forgatókönyv is felmerült

Az elemzésben felidézték, hogy az orosz–ukrán háború lehetséges befejezése kapcsán többször kerül elő a kérdés, milyen biztonsági garanciákra lenne szükség ahhoz, hogy egy jövőbeni békemegállapodás ne csak létrejöjjön, hanem tartósan és működőképesen fenn is maradjon. 

Mivel Ukrajna NATO-tagsága elképzelhetetlennek tűnik, a Kijev számára is megnyugtató békéhez elengedhetetlenek az alternatív, a szövetséghez hasonló védelmi biztosítékok, amelyek hosszú távon is fenntarthatóvá tennék a békét. 

A nyilvánosságra került aktuális elképzelések és a sajtóban megjelent értesülések  alapján érdemes áttekinteni háború lezárása utáni lehetséges forgatókönyveket.

Ezek a garanciák a NATO kollektív védelmi elvéhez, az 5. cikkelyhez hasonló kötelezettségeket jelentenének, de Ukrajna tényleges NATO-tagsága nélkül.

• Kijev olyan írásos biztonsági megállapodást szeretne, amely jogilag kötelező erejű védelmi ígéretet tartalmazna több nyugati hatalom részéről.
• Sajtóhírek szerint az egyik ilyen konkrét biztonsági garancia, amely felmerült a béketárgyalások során, a nyugati katonai erők telepítése Ukrajnába a megállapodás megkötése után. Ennek a célja az lenne, hogy elrettentsék Oroszországot a szerződés megsértésétől. 
• A fizikai katonai jelenlét mellett a nyugati szövetségesek fokozott hírszerzési együttműködéssel is erősítenék Ukrajna biztonságát. 
• A G7 országok már 2023 júliusában közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben hosszú távú biztonsági kötelezettségvállalásokat fogalmaztak meg Ukrajna mellett. Ennek alapján minden ország külön megállapodásokat köt Kijevvel rendszeres fegyverszállításokról, kiképzési programokról és haditechnikai együttműködésről.
• A kihívás az, hogy az elrettentő erő létrehozását célzó kezdeményezésekre Moszkvának is rá kell bólintania, miközben határozottan ellenzi a nyugati jelenlétet és Ukrajna felfegyverzését, az 5. cikkelyhez hasonló megoldás kapcsán pedig Lavrov külügyminiszter olyan megoldási javaslattal állt elő két napon belül, ami teljesen alkalmatlanná teszi arra a célra, amire kitalálták

– sorolták a cikkben.

A teljes elemzést ITT olvashatja.

Nyitókép: