Óriásit lépett Magyarország: Ausztria már mögöttünk, Románia a kirakatban sincs

Sopron legnagyobb ünnepén, a Hűség Napján – Orbán Viktor miniszterelnök részvételével – átadták az M85-ös gyorsforgalmi autóút Fertőrákos csomópont–Sopron országhatár közötti kétszer kétsávos új szakaszát, amelynek része a Bécsi domb alatt átvezető 780 méter hosszú dupla közúti alagút.

Csakhogy az a furcsa helyzet állt elő, hogy a másik – ausztriai – oldalon még nem épült ki az erre rácsatlakozó autóút-hálózat. A kormányfő lecsapta a feldobott labdát:

Akik követik a hazai közúti fejlesztéseket, tudják, hogy az autópálya-hálózat hosszát illetően már egy ideje Ausztria előtt áll Magyarország. Az Eurostat adatai szerint odaát ezerhétszáznegyvenkilenc, idehaza ezernyolcszázhetven kilométernyi szakaszon épült ki gyorsforgalmi úthálózat 2023-ra.

A valós szám azonban még ennél is magasabb, mivel az Eurostat adataiban nem szerepelnek az autóútnál alacsonyabb paraméterű, de szintén 110 kilométer per órás sebességet lehetővé tevő négysávos 67-es, 21-es vagy a nemrégiben átadott 83-as és 37-es főutak.

Hiszen, mint arra a Világgazdaság felhívta a figyelmet, hiába épült meg szinte a rendszerváltásig az M5-ös Kecskemétig, az M3-as Füzesabonyig, az M1-es Győrig és a M7-es autópálya a Balatonig, mintegy 340 kilométer hosszan, a nyugati országok ez idő alatt sokkal látványosabb fejlesztéseket vittek végbe. Az osztrák hálózathoz viszonyítva a szakportál hozott egy másik mutatószámot: Magyarországon százezer lakosra vetítve kettő kilométer autópálya jutott; ugyanez Ausztriában tizennyolc volt 1987-ben.

Majd következett a magántőke bevonása, az úgynevezett PPP-konstrukciók: miután megépült az M1-es Hegyeshalomig (készülve a Béccsel közösen tervezett világkiállításra), illetve az M0-ás déli szektora; a kétezres években bedurrantották az úthengereket. Az M70-es kétezer-négyre Szlovéniát, az M5-ös autópálya kétezer-hatban érte el Röszkét és a szerb–magyar határt. Egy évre rá az M3-as elérte Nyíregyházát. Ugyanebben az esztendőben adták át az M8-as dunaújvárosi hídját. Kétezer-nyolcban az M7-es elérte Horvátországot. Megnyitották a budapesti körgyűrű keleti és északi szektorait. Kétezer-tízre pedig Miskolc és Pécs is összeköttetésbe került a fővárossal. Tíz esztendő alatt, 2000 és 2010 között 555 kilométerről 1477 kilométerre hízott a magyarországi autópályák hossza.

Autópályák helyett alacsonyabb műszaki tartalmú autóutakra helyeződött a hangsúly, valamint arra, hogy a vármegyeszékhelyek belegyenek kötve az országot átszelő autópálya-hálózatba. 2010 óta kapott gyorsforgalmi összeköttetést Kaposvár, Szombathely, Szolnok, Salgótarján, Eger, Veszprém illetőleg Békéscsaba. Kiépült az M4-es, M44-es, M85-ös, M86-os, M25-ös. Csupán egy város maradt még ki: Zalaegerszeg, amely az M76-os meghosszabbításával fog megvalósulni. A zalai vármegyeszékhely elérése minden idők legdrágább fejlesztése lehet, fogalmazott korábban Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Hát igen, a vitákat részben a költségek, részben a forgalomszámlálási adatok generálják. De kritikának adhat okot az utak minősége is.

ami jövőre tovább fog bővülni, mivel elkészül az M44-es M5-ös autópálya-csatlakozása Kecskemétnél. Míg az M49-es első üteme már előkészítés alatt áll, akárcsak az M4-es új szakasza. A miniszterelnök bejelentette,

Ebben jelentős szerepet játszhat a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF), amely kétezer-huszonkettő szeptember elsejétől 1237 kilométernyi gyorsforgalmi út üzemeltetését, fejlesztését végzi. Az M0-ás alternatívájának majdan számító M200-as, M81-es, illetve a jelenleg is épülő M4-es mellett az M34-es, valamint M49-es szintén a koncessziós társaság tízéves tervének része, ahogy a M1-es, M3-as és M7-es autópályák jövőre induló bővítései.

Fentebb említettük az úthálózat állapotát, s épp az MKIF vállalja az útfelújítások jelentős részét, minek után tavaly 3,6 millió négyzetméteren cserélt aszfaltot, ahol szükséges volt, több rétegben is,

Négymillió négyzetméteren úgynevezett szintrehozási munkákat végeztek azokon a szakaszokon, ahol a burkolatállapotok nem érték el az elvárt műszaki szintet – jelezte érdeklődésünkre reagálva a cég. További egymillió négyzetméteren a biztonságosabb közlekedés érdekében hajtottak végre nagyfelületű burkolatcserét. Utóbbi munkák, ahol szükséges volt, nemcsak a felső kopó, de az alsóbb kötő és alapréteget is érintették. „A burkolatok cseréje mellett megújult 131 híd és felüljáró, kicseréltük például a Kőröshegyi völgyhíd tönkrement saruit is. Az idén 33 pihenőt szintúgy felújítottunk.”

A szintrehozási munkákkal 2025. augusztus 31.-re kell végezniük, ami azt jelenti, hogy jövőre 3,1 millió négyzetméternyi út újulhat meg. De 40 hídhoz vagy felüljáróhoz is hozzányúlnak, és további pihenőhelyeket újítanak meg. „A munkákat a tervek szerint tavasszal kezdjük, addig előre tervezett nagyfelületű burkolatcserék az általunk üzemeltetett pályákon nem várhatóak” – tette hozzá az MKIF.

Hogy Magyarország regionális autópálya-hatalommá fejlődött, tudja jól az építési és közlekedési tárcavezető örök kritikusa, a Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel kooperáló Vitézy Dávid is. Ő ezt a kabinet szemére is szokta vetni, mondván, a kötöttpályás közlekedés-fejlesztésekre legalább ugyanekkora, de inkább nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a kormánynak.

„Nem csak a kétszer akkora lakosságú Románia van mögöttünk (szinte pontosan fele annyi náluk az ilyen utak összes hossza, mint nálunk), hanem a közel negyvenmilliós Lengyelország és a nálunk egyébként sokkal fejlettebb Ausztria is” – fogalmazott közösségi oldalán Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

Korábban egy másik aspektust szintúgy megemlített: „Magyarországon az európai sorszámmal rendelkező utak 43 százaléka autópálya. Ennél magasabb aránnyal csak Szlovénia rendelkezik, ahol ugyanez az érték 51 százalék. A skála másik végén Montenegró, Moldova és Lettország van, mely államoknak nincsen autópályájuk. Az autópályával rendelkező államok közül pedig Románia esetében a legalacsonyabb a vizsgált mutató, mindössze 13 százalék. Bár ez valószínűleg nem lep meg senkit, aki arrafelé autózott már.”