Tavaly átlagosan 2,8 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, vagyis sikerült visszaszorítani az inflációt, ám a legfrissebb adatok szerint januárban ismét gyorsult az árak emelkedése. Sokan úgy érzik, az évek óta tartó drágulás végig kitartott. Mi okozza a hivatalos adat és a vásárlók tapasztalatai közti különbséget?
Mint ismert, a háború és a brüsszeli energiaszankciók okozta hatások egyike volt a drágulás. Ezt mára letörtük, a magyar infláció ismét alacsony sávba süllyedt. Az élelmiszerek ára ugyan tavaly is emelkedett kissé, de ezt a drágulást össze sem lehet hasonlítani a 2022 és 2024 közötti, átlagosan 40-60 százalékos drágulással. A kormány 2024 nyarán vezette ki azt az ársapkát, amely megtiltotta, hogy egyes alapvető élelmiszereket a beszerzési árnál drágábban áruljanak. A boltok nem alkalmazhattak árrést a tartós tejnél, a csirkemellnél, a lisztnél, a sertéshúsnál, a tojásnál és az étolajnál. A családok érdekében a kormány változatlanul elkötelezett a kiskereskedelemben zajló tisztességes és fokozott intenzitású verseny mellett, ezért továbbra is fenntartja az online árfigyelő működését. A fogyasztói bizalmat tovább növeli a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság felállítása, amely határozottan és hatékonyan lép fel a termékbiztonság, a magyar fogyasztók és a családok védelme érdekében.
A korlátozás megszüntetését követően várható volt, hogy emelkedik az érintett élelmiszereknek az ára. Másra számított a kormány?
Természetesen számítottunk rá, hogy megjelenik az árrés a fogyasztói árakban, de a 20-50 százalékos áremelés messze meghaladta a várakozásokat. Ismét hangsúlyozom,
a kiskereskedelmi láncok árpolitikája miatt tapasztalható ez a drágulás, amivel a saját árbevételüket növelik. A kereskedők beszerzési árai mindössze töredékével, 7-12 százalékkal nőttek.