A jövőben is beavatkozhat közvetlenül a kormány az élelmiszerek árába, ha a kiskereskedelmi láncok árpolitikája miatt erre szükség lesz. Ez azt jelenti, akár az árstop is visszatérhet, de alapvetően nem ez a cél – nyilatkozta a Mandinernek Nagy István. Az agrárminiszter megnevezte, ki a felelős egyes élelmiszerek további drágulásáért.
Tavaly átlagosan 2,8 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, vagyis sikerült visszaszorítani az inflációt, ám a legfrissebb adatok szerint januárban ismét gyorsult az árak emelkedése. Sokan úgy érzik, az évek óta tartó drágulás végig kitartott. Mi okozza a hivatalos adat és a vásárlók tapasztalatai közti különbséget?
Mint ismert, a háború és a brüsszeli energiaszankciók okozta hatások egyike volt a drágulás. Ezt mára letörtük, a magyar infláció ismét alacsony sávba süllyedt. Az élelmiszerek ára ugyan tavaly is emelkedett kissé, de ezt a drágulást össze sem lehet hasonlítani a 2022 és 2024 közötti, átlagosan 40-60 százalékos drágulással. A kormány 2024 nyarán vezette ki azt az ársapkát, amely megtiltotta, hogy egyes alapvető élelmiszereket a beszerzési árnál drágábban áruljanak. A boltok nem alkalmazhattak árrést a tartós tejnél, a csirkemellnél, a lisztnél, a sertéshúsnál, a tojásnál és az étolajnál. A családok érdekében a kormány változatlanul elkötelezett a kiskereskedelemben zajló tisztességes és fokozott intenzitású verseny mellett, ezért továbbra is fenntartja az online árfigyelő működését. A fogyasztói bizalmat tovább növeli a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság felállítása, amely határozottan és hatékonyan lép fel a termékbiztonság, a magyar fogyasztók és a családok védelme érdekében.
A korlátozás megszüntetését követően várható volt, hogy emelkedik az érintett élelmiszereknek az ára. Másra számított a kormány?
Természetesen számítottunk rá, hogy megjelenik az árrés a fogyasztói árakban, de a 20-50 százalékos áremelés messze meghaladta a várakozásokat. Ismét hangsúlyozom,
a kiskereskedelmi láncok árpolitikája miatt tapasztalható ez a drágulás, amivel a saját árbevételüket növelik. A kereskedők beszerzési árai mindössze töredékével, 7-12 százalékkal nőttek.
A sertéscomb annak ellenére volt 11 százalékkal drágább tavaly év végén az év elejéhez képest, hogy a kereskedők 4 százalékkal alacsonyabb áron szerezték be az árut. A beszerzési ár csökkenése lekövette a termelői árak változását, a vágósertés termelői ára 5 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy
a családoknak annak ellenére kell 11 százalékkal többet fizetniük a sertéscombért, hogy a boltláncok alacsonyabb áron szerzik azt be.
Fontos, hogy noha százalékos arányban magas a több tíz százalékos drágulás az említett élelmiszereknél, ez legfeljebb néhány tíz vagy százforintos áremelkedést jelent.
Korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter világossá tette, a kormány alacsonyan tartja az inflációt és ha kell, azonnal beavatkozik a családok védelme érdekében. Mivel tudja elérni a kormány, hogy a boltok kisebb árrést alkalmazzanak?
Folyamatosan figyeljük az élelmiszerárak alakulását és a piaci folyamatoktól jelentősen eltérő, irreális és indokolatlan áremelések esetén a kormány bármikor kész ismét közvetlenül beavatkozni.
A drágulás megfékezése érdekében akár a tavaly június végéig érvényben lévő korlátozás visszaállítását, akár legvégső esetben újabb hatósági árak, azaz árstopok bevezetését is mérlegeljük.
Hangsúlyozom, nem célja a kormánynak, hogy beavatkozzon a versenypiaci folyamatokba, de a magyar családok érdekében megtesszük a szükséges lépéseket.
Folyamatos támadások érik a kormányt az alapvető élelmiszerek korábbi árszabályozása miatt. Többek között felmerült, hogy az élelmiszer-inflációt részben az árstop gyorsította. Nem járhat rosszabbul a jövőben is a fogyasztó?
Nem igaz, hogy az ársapkák bevezetése tovább emelte az inflációt. A hatósági árakat szociális céllal vezettük be, az alacsony jövedelműek védelmében. Az infláció lassulása alapvetően azt jelenti, hogy az árak nem, vagy csak kis mértékben emelkednek. Árcsökkenésre ritkán láthatunk példát. A fogyasztók árcsökkenés-érzetét ugyanakkor nagyban meghatározza a fizetésük emelkedésének mértéke. Ezért a kormány a családok jövedelmének növelését tűzte ki az egyik legfontosabb célként.
Elengedhetetlen az ismét alacsony szintre leszorított infláció mellett az is, hogy az emberek is érzékeljék, nem kell tartaniuk a 2022-es és 2023-as évekhez hasonló árrobbanástól. A multiláncok árpolitikájukkal viszont ezzel ellentétes érzetet keltenek a vásárlókban, mivel olyan alapvető élelmiszerek ára nőtt tavaly is jelentősen, amelyeket a legtöbb háztartás napi szinten megvásárol.
Rendszeresen támadják a kormányt a 27 százalékos áfa miatt azok, akik szerint az alapvető élelmiszerek forgalmi adójának csökkentése vezetne alacsonyabb élelmiszerárakhoz. A korábbi áfacsökkentések nélkül most még magasabbak lennének az árak?
Az alapvető élelmiszerek áfakulcsát a kormány már több lépésben csökkentette. A jelenlegi, piaci okokkal nem magyarázható drágulással érintett termékek közül a sertéscomb, a csirkemellfilé, a tojás és az UHT tejek áfakulcsa 5 százalék. A búzaliszté 18 százalék és csak a napraforgó-étolaj áfakulcsa nem kedvezményes, azaz 27 százalékos.
A korábban csak beszerzési áron értékesíthető alapvető élelmiszerek fogyasztói ára mennyivel nőtt volna tavaly, tisztán piaci okokból?
Egyedül az UHT tej fogyasztói árának növekedése igazodott a termelői árak változásához, mind a termelők, mind a fogyasztók 16 százalékos költségnövekedéssel szembesülhettek a tavalyi év során. Fontos, hogy a kereskedői árrés a tejnél is pozitív, mivel a beszerzési árak kisebb mértékben, 8 százalékkal nőttek. A napraforgó-étolaj bolti ára is kisebb mértékben nőtt, mint a napraforgómag termelői ára. A vásárlók 31 százalékos átlagos drágulást tapasztalhattak, míg az előállítási költségek 40 százalékkal nőttek 2024 során. A legnagyobb árrést a tojásnál és a lisztnél alkalmazzák az üzletek. A tojás csomagolóhelyi átvételi ára 7 százalékkal nőtt, a vevőknek mégis 48 százalékkal kell magasabb árat fizetniük a ketreces tartásból származó M-es méretért. A búzaliszt 46 százalékos drágulása is irreális, mivel a beszerzési ára 7 százalékkal nőtt, míg az étkezési búza termelői ára 24 százalékkal haladta meg a tavaly év eleji árszintet az év végére.
Mi az a lélektani határ, amikor a kormány úgy dönt, azonnal beavatkozik?
Figyelünk, egyeztetünk, elemzünk és amikor kell, döntünk. A kormány a szakmai érdekképviseletekkel és a termelőkkel folyamatosan nyomon követi a fogyasztói árakat és részletesen megvizsgálja a gazdálkodók, valamint a feldolgozóipar helyzetét egy-egy terméknél, figyelembe véve természetesen a nemzetközi árak mozgását is.
Az alapvető termékeknél tapasztalható, a családok kiadásának növelését okozó, profitvezérelt kereskedelmi gyakorlatot tűrhetetlennek tartja a kormány,
miközben továbbra is elkötelezett a tisztességes piaci verseny támogatása mellett.
Ezt is ajánljuk a témában
Az infláció 5,5 százalék volt januárban és Nagy Márton miniszter a közösségi oldalán már belengette az árstopok újbóli bevezetését is, kérdés, veszik-e a lapot a kereskedők. Mert igen sokan megéreznék.
Ezt is ajánljuk a témában
Nagy Márton hétfő délelőtt vetette fel, hogy ismét bevezethetik az árstopokat.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Egyértelmű sikerként értékelték egy ukrán gazdasági lapban, hogy az elmúlt napok súlyos csapásai után emelkedésnek indult az olaj világpiaci ára. A drágulást márpedig mi is megérezzük majd előbb-utóbb, lehet, hogy az ukránok dróntámadásai miatt egy időre búcsút mondhatunk a 600 forint alatti üzemanyagáraknak
A 444 ironikus hangnemben számolt be Orbán Viktor interjújáról.
Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese szerint a fővárosban vélhetően ugyanaz a politikai zsarolás folyik, mint korábban Demszky Gábor regnálása alatt.
Rámutatott a Faktum az elemzésében, hogy az euró nem cél, hanem eszköz.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Súlyos jogsértéseket tárt fel a fogyasztóvédelmi hatóság.
