A keresetnövekedés legyőzi az inflációt. Szalai Piroska elemzése.
A bruttó átlagkereset emelkedése és az infláció viszonyáról többször írtam a Mandineren, legutóbb az OECD riportja kapcsán itt, valamint íme egy másik, továbbá például itt egy korábbi, illetve itt van a DK hamis grafikonos kampánya kapcsán írt cikkem is.
Ma kiadta a KSH a júniusi kereseti adatokat, s maradt a korábban tapasztalt ütemes keresetnövekedés. Júniusban 16%-kal volt magasabb a bruttó és a nettó átlagkereset is, mint egy évvel korábban,
így a bruttó elérte a 566.800 Ft-ot a teljes munkaidős munkavállalókat vizsgálva, a nettó pedig a 376.900 Ft-ot.
A versenyszférában még ennél is nagyobb volt a javulás, ott 17,3%-ot mért a KSH. Az idei első félévben a versenyszféra 17,8%-os emelkedést teljesített, míg a köz- és civil szférával együtt is 16,3% az év első felének növekedése, ha a 2022. februári „fegyverpénz” hatását levesszük a tavalyi bázisból.
Ahogy korábban már ismertté vált, a magyar infláció júniusban még 20,1% volt, tehát akkor még csökkentek a reálkeresetek hazánkban. A júliusi infláció már 17,6%-ra mérséklődött, tehát az augusztus elején kézhez kapott júliusi keresetek esetében a versenyszférában már komoly esély van rá, hogy a növekedés kompenzálja az inflációt, a teljes munkaerőpiacra vonatkoztatva pedig becslésem szerint
augusztusban fogjuk elérni a fordulatot.
A nyári hónapokban hasonló szokott lenni a keresetek dinamikája, s augusztusban az infláció 16%-ra fog mérséklődni akkor is, ha a júniusi havi 0,3%-os áremelkedéssel kalkulálunk. Ha tovább számoljuk hasonló feltételezéssel az inflációt, akkor októberre 10% alá fog mérséklődni.
Így már nincs nagy kockázata annak az előrejelzésnek, hogy hazánkban mindössze 11 hónapon át tart a reálkereset csökkenése, 2022 szeptember-2023 július között, ahogy a következő grafikonon is látható.
Hazánkban a múlt év utolsó négy hónapjában, a legnagyobb kapzsinfláció idején tapasztalt romlást az év eleji nyolc havi növekedés éves átlagban kompenzálta. Kérdés, hogy el tudjuk-e érni idén, hogy az utolsó öt hónap javulása kompenzálja az év eleji első hét hónap romlását. Még nem lehetetlen, de igazán jó csillagállás szükséges hozzá.
Az Európai Unió tagállamai mindegyikében tovább tartott a romlás. Példaként vizsgáljuk meg Németországot, ahol a koronavírus kitörése óta szinte folyamatosan csökken a keresetek vásárlóereje.
A német statisztikai adatok nem havi, hanem negyedéves bontásban hozzáférhetők csak, de ebből is látható, hogy az elmúlt 3 évben lezajló folyamatos romlás elsődlegesen annak köszönhető, hogy nem volt megfelelő a bruttó átlagkereset növekedésének üteme. Ez nemcsak a németeknél tapasztalható, hanem szinte az összes tagállamban.
Az Eurostat csak éves szinten adja ki a kereseti adatokat, azt is a 10 főnél nagyobb versenyszférabeli vállalkozások teljes munkaidős alkalmazottjaira csupán. Így a nemzeti statisztikai hivatalok adataiból tudunk dolgozni, amik jól összehasonlíthatók a magyar KSH adatokkal, mert a teljes munkaidős munkavállalók egészére vonatkoznak általában.
Ha a 2020 I. negyedévhez viszonyítjuk a legfrissebb, 2023 I. negyedéves reálkereseteket, akkor legtöbb helyen csökkenést tapasztalhatunk. Lengyelországon, Románián és hazánkon kívül sehol nem tudták megtartani a keresetek vásárlóerejét.
Már ezt komoly fegyvertényként kell értékelnünk egy világjárvány és a szomszédunkban dúló háború idején.
Tehát a legfrissebb adatok is azt támasztják alá, hogy hamisak az ellenzék azon állításai, hogy nálunk romlik legjobban a családok helyzete, haldoklik a magyar gazdaság, ezzel is sugallva külföldön, hogy a magyar kormány nem végzi megfelelően a dolgát.
Ne értse senki félre, nem érdem, hogy közel egy éven át ilyen hatalmas volt a magyar infláció. De az is tény, hogy nálunk később indult az emelkedés, s így később is fut le, mint például az euro övezethez tartozó balti országokban, ahol szintén mértek 25%-os áremelkedést is – csak félévvel korábban.
De ha február-júliusi időszakunk inflációját összehasonlítjuk az eurozóna országaival, akkor nálunk a nyolcadik legkisebb az árak emelkedése, tehát 13 eurot használó országban volt az elmúlt hat hónapban nagyobb infláció, mint a magyar.
Kijelenthetjük, hogy hazánkban az árak emelkedése nem most hatalmas, korábban sokkal rosszabb volt a helyzet, a magyar beteg már gyógyul.
A nemzetgazdasági szinten mért adózás előtti vállalati profit, azaz a bruttó működési eredmény a GDP-ben tavaly a III. és a IV. és idén az I. negyedévben nálunk emelkedett a legnagyobb mértékben, s ez a túlzott profitemelés akkor hajtotta meg az inflációnkat. 2022 III. negyedévben 30%-kal, a tagállamok közül Litvánia után a második, 2022. IV. negyedévben 26,1%-kal, Lengyelország és Litvánia után a harmadik, s 2023 I. negyedévében 27,5%-kal messze a legnagyobb mértékben nőtt a profit. Ezek a számok azt mutatják, hogy a kapzsinfláció nálunk volt a legnagyobb, s nem a kkv-k hajtották. A 2022. III. negyedévig tartó folyamat elemzését itt olvashatják. Ezt a folyamatot törte meg a GVH a fokozott ellenőrzésekkel, majd a kötelező akciózás és az augusztusban indult online árfigyelő.
Ha a cikkek szakértő szerzői szerint a magyar kormány nem végzi jól a dolgát, akkor mit mondjunk a többi uniós tagállam kormányáról, hisz akár euroövezetbeli, akár azon kívüli országról van szó, mindenhol nagyobb volt és hosszabb ideig tartott a keresetek vásárlóerejének romlása.
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Ezt is ajánljuk a témában
Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Nyitókép: Pixabay
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
A költségvetési hiány csökkentése, az inflációt mesterségesen lefojtó intézkedések kivezetése rövid távon gondot fog okozni.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Európai összevetésben is kiemelkedőek a magyar számok.
Az előző kormány beavatkozásainak köszönhetően kiváló alapokról indulhatnak Magyar Péterék.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
A szlovák miniszterelnök szerint nem lehet kivételezni Kijevvel.
Az írónő Facebook-bejegyzésében reagált a vádakra.
