Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A bruttó keresetek júniusban 16 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami lassulást jelent az előző havi 17,9 százalékhoz képest. Regős Gábor szerint ez azonban nem meglepetés, hiszen inkább az előző havi adat volt kiugró, mivel a korábbi hónapok növekedései is 15,5 és 16,6 százalék között szóródtak.
A vezető közgazdász kiemelte, hogy a közszféra és a versenyszféra béremelkedése között továbbra is jelentős eltérés adódik: míg a közszféra keresetei átlagosan csak 12,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, addig a vállalkozások esetében a növekedés mértéke ennél jelentősebb, 17,3 százalék.
Az ágazatok majd mindegyikében átlagosan két számjegyű béremelés történt az egy évvel korábbihoz képest. Ez alól csupán az egészségügy jelent kivételt, ahol az átlagkeresetek növekedése csupán 6,2 százalékot tett ki,
itt a júliusi adat már kedvezőbb lesz az ápolók és az egészségügy nem gyógyító területein dolgozók 18 százalékos béremelése révén.
A legmagasabb keresetnövekedés az ingatlanügyletek ágazatban (19,9 százalék) és a feldolgozóiparban (19,7 százalék) történt.
Regős Gábor elmondta továbbá, hogy a két számjegyű béremelkedéshez az év eleji minimálbér-emelés, a magas foglalkoztatás nyomán még mindig sok helyen jelenlévő munkaerőhiány és a magas infláció is hozzájárult. Ugyanakkor – figyelembe véve a júniusi 20,1 százalékos inflációt – a reálbérek ebben a hónapban 3,4 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, ami azt is jelenti, hogy ár-bér spirálról továbbra sem beszélhetünk, hiszen annak előfeltétele lenne, hogy a bérek emelkedése okozza az inflációt, ami kizárja a reálbércsökkenést.
Regős feltevése szerint, amennyiben a béremelkedés a következő hónapokban a mostani szinten marad (márpedig az évközi béremelés ritka, még ha a vártnál magasabb infláció ezt akár indokolttá is tehetné), akkor az a legvalószínűbb, hogy a reálbérek szeptemberben vagy esetleg augusztusban indulnak növekedésnek éves összehasonlításban. A versenyszféra esetében ez azonban akár már júliusban bekövetkezhet. A Makronóm Intézet vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy
a reálbérek növekvő pályára állítása kiemelkedő fontosságú a fogyasztás beindítása szempontjából,
itt pedig a nagyobb feladat a közszféra esetében látható. Kérdés, hogy a költségvetésen belül sikerül-e erre átcsoportosítással fedezetet találni.
Címlapfotó: 123rf
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
A K&H elemzője még azt is elárulta: melyik időszak lesz a legizgalmasabb az infláció szempontjából 2025-ben.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Az elemző az Indexnek nyilatkozott.
Ki volt ez a vértanú, Szent Luca, akit egyesek félnek, míg mások dicsőítenek? Ennek jártunk utána!
