Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A bruttó keresetek júniusban 16 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami lassulást jelent az előző havi 17,9 százalékhoz képest. Regős Gábor szerint ez azonban nem meglepetés, hiszen inkább az előző havi adat volt kiugró, mivel a korábbi hónapok növekedései is 15,5 és 16,6 százalék között szóródtak.
A vezető közgazdász kiemelte, hogy a közszféra és a versenyszféra béremelkedése között továbbra is jelentős eltérés adódik: míg a közszféra keresetei átlagosan csak 12,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, addig a vállalkozások esetében a növekedés mértéke ennél jelentősebb, 17,3 százalék.
Az ágazatok majd mindegyikében átlagosan két számjegyű béremelés történt az egy évvel korábbihoz képest. Ez alól csupán az egészségügy jelent kivételt, ahol az átlagkeresetek növekedése csupán 6,2 százalékot tett ki,
itt a júliusi adat már kedvezőbb lesz az ápolók és az egészségügy nem gyógyító területein dolgozók 18 százalékos béremelése révén.
A legmagasabb keresetnövekedés az ingatlanügyletek ágazatban (19,9 százalék) és a feldolgozóiparban (19,7 százalék) történt.
Regős Gábor elmondta továbbá, hogy a két számjegyű béremelkedéshez az év eleji minimálbér-emelés, a magas foglalkoztatás nyomán még mindig sok helyen jelenlévő munkaerőhiány és a magas infláció is hozzájárult. Ugyanakkor – figyelembe véve a júniusi 20,1 százalékos inflációt – a reálbérek ebben a hónapban 3,4 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, ami azt is jelenti, hogy ár-bér spirálról továbbra sem beszélhetünk, hiszen annak előfeltétele lenne, hogy a bérek emelkedése okozza az inflációt, ami kizárja a reálbércsökkenést.
Regős feltevése szerint, amennyiben a béremelkedés a következő hónapokban a mostani szinten marad (márpedig az évközi béremelés ritka, még ha a vártnál magasabb infláció ezt akár indokolttá is tehetné), akkor az a legvalószínűbb, hogy a reálbérek szeptemberben vagy esetleg augusztusban indulnak növekedésnek éves összehasonlításban. A versenyszféra esetében ez azonban akár már júliusban bekövetkezhet. A Makronóm Intézet vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy
a reálbérek növekvő pályára állítása kiemelkedő fontosságú a fogyasztás beindítása szempontjából,
itt pedig a nagyobb feladat a közszféra esetében látható. Kérdés, hogy a költségvetésen belül sikerül-e erre átcsoportosítással fedezetet találni.
Címlapfotó: 123rf
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
Az utóbbi hetekben több médium is azt sugallta, hogy a magyar lakosság hitelállománya minden eddiginél magasabb szinten van.
Meglehetősen rejtélyesen fogalmazott Nagy Márton gazdasági miniszter, amikor arról beszélt keddi sajtótájékoztatóján, hogy szeptemberre új adócsökkentési programot dolgoz ki a minisztérium és terjeszt a kormány elé. Részleteket nem árult el ugyan, de most megpróbáltunk utánajárni, mi is lehet a háttérben.
Mi az igazság a magyar gazdaság helyzetét tekintve? Recesszió van vagy növekedés? Mennyit takarítanak meg a magyar családok? Miért fogyaszt többet Luxemburg? Mit jelent a magyar gazdaság kitettsége, miért jó keleti nyitás, és mire számíthatunk? A magyar gazdaság forró kérdéseit vitatták meg Tusványoson.
Az igazi rendszerváltó fizet, mint a katonatiszt, ha ezzel segíthet egy munkaidőben kenuzgató exnerest! Francesca Rivafinoli írása.
Mi lesz a jövője az aranynak?
Egy utánfutóra épített, töredékáron működő mobil IVF-labor is képes arra, amire eddig csak a drága termékenységi klinikák voltak.
Ez valami fogadás közted és Bayer között, hogy ki tud több embert elüldözni a Fidesztől?
A talkozóról Tánczos Barna, Románia magyar miniszterelnök-helyettese mesélt el részleteket.
