Az inflációról és a reálkeresetekről már megint nem fejtik ki a teljes igazságot, csak riogatnak a baloldali szakértők, megszólalók. Nézzük a tényeket!
E témáról többször írtam a Mandineren: íme az egyik, továbbá például itt egy korábbi, illetve itt van a DK hamis grafikonos kampánya kapcsán írt cikkem is.
***
Most az OECD foglalkoztatási kilátások 2023 (OECD Employment outlook 2023) kiadványra hivatkozva előbb a Portfólió, majd szinte az összes ellenzékhez közeli média arról ír, hogy „Magyarországon zuhant a legnagyobbat a bérek vásárlóereje”.
Ezek az írások már megint kiragadnak egy adatot, s nem nézik meg, mi az oka annak, hogy a pillanatnyi érték akkora amekkora, s hogy milyen folyamatok zajlanak, merre fog az érték változni.
A DK az elhíresült hamis grafikonos kampányában is azt a módszert használta, hogy a legrosszabb havi adatunkat harsogta, s az sem érdekelte, hogy mondjuk már rég sokkal jobbak a mutatóink. El akarják hitetni külföldön (angol nyelven is kiadta pl. a Telex e témában a cikkét) és belföldön is, hogy haldoklik a magyar gazdaság, s a családok helyzete nálunk romlik a legjobban, ezzel is sugallva, hogy a magyar kormány nem végzi megfelelően a dolgát. Vegyük sorra a tényeket! Kezdjük az OECD kiadványának 34. oldalán található 1.15. ábrával:
Az „A” grafikon mutatja, hogy 2023 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a bruttó átlagkereset (sötétlila oszlop) nagy növekedést produkált, a KSH szerint 10,8%-ot, de az inflációt leszámítva mégis a legnagyobb reálkereset csökkenést mutatja, 15,6%-ot. Az OECD nominálisan igazat mond, de azért egy kicsit is tájékozott újságírónak emlékezni kellene, hogy a 10,6%-os bruttó kereset növekedés ennél jóval nagyobb lenne, ha a 2022 februárban kifizetett hathavi fegyverpénz nem emelné a múlt évi bázist.
A KSH a jelentésében pontosan kimutatta, hogy 5,3 százalékponttal magasabb a kereset növekedése, ha a fegyverpénz hatását kiszűrjük.
Azaz így 16,1% lenne a bruttó átlagkereset növekedése, s a nettóé pedig az adókedvezmények körének bővülése miatt (30 év alatti anyák adónemtessége) még ennél is több, 16,6%. Így aztán a reálkereset csökkenés 10,3% az idei első negyedévben. ami a 3. helyet jelenti Lettország és Csehország után. De ez a legnagyobb értékünk, a későbbiekben csökken, sőt a III. negyedévtől már növekedni fog a reálkereset.
Vizsgáljuk meg az ábra „B” grafikonját is, amiről az előttem megszólaló szakértők mind elfeledkeztek! Itt azt látjuk, hogy a Covid kitörése előtti utolsó időszakhoz, 2019 IV. negyedévéhez viszonyítva 2022 IV. negyedévében mennyivel növekedett a bruttó átlagkereset. A magyar 40%-kal, ami Litvánia után a 38 ország közül a második legnagyobb érték (sötétlila oszlop). Erre az időtartamra is mutatja a grafikon az infláció leszámítása utáni értékeket,
Magyarországon volt az ötödik legnagyobb (Európai Unió tagállamai között Litvánia után a második legnagyobb) reálkereset növekedése a három év alatt összesen.
Hangsúlyozom: a járvány alatt és a szomszédunkban dúló háború első évében.
Korábban többször bemutattam, hogy Magyarországon egészen 2022-ig minden évben reálkereset emelkedés történt. A teljes munkaerőpiacot vizsgálva a tavalyi évben az Európai Unió tagállamai közül egyedül nálunk. Ugyanakkor például Németországban már 2020 óta minden évben csökkent a reálkereset, Csehországban tavaly az OECD országok közül a legnagyobb reálkereset csökkenést tapasztalhattuk éves szinten.
Ha negyedéves folyamatokat vizsgálunk, akkor nálunk először 2022 IV. negyedévében csökkent a reálkereset, amit az előző három negyedév kompenzált, így lett éves szinten emelkedés. Idén az I. és a II. negyedévben kell csökkenéssel kalkulálni, mert a januárban tetőző, utána csökkenő inflációnk a III. negyedévben már szinte biztosan alacsonyabb lesz, mint a bruttó átlagkereset emelkedése.
Nálunk az infláció közel fél évvel később ugrott meg, mint például a balti országokban. Ott Észtországban és Litvániában hét, Lettországban nyolc, nálunk pedig kilenc hónapon át volt 20% feletti az előző év azonos időszakához mért harmonizált árindex. Ez az Eurostat által egységesen használt mutató, annyiban különbözik a KSH elsődleges mutatójától, hogy beleveszi a vizsgálatba a külföldiek adott országban realizált költéseit is. Mivel tavaly júniusban a külföldiek már nem tankolhattak kedvezményes árú ársapkás üzemanyagot, ezért az uniós módszertan szerinti harmonizált árindex már júniusban 20% alá csökkent, 19,9% lett.
Ne értse senki félre:
nem érdem, hogy ekkora a magyar infláció, de azért azt látnunk kell, hogy nálunk később tetőzött,
s remélhetően a második félévben a folytatódó csökkenés hatására a negyedik negyedévben mi is egyszámjegyűek leszünk. Nézzük meg, mire alapozom az infláció csökkenését!
Ha a fogyasztói árak alakulását nem az előző év azonos időszakához, hanem a vizsgált hónapot megelőző hónaphoz viszonyítjuk, akkor látható, hogy január volt az utolsó magas értékünk, azóta 1% alattiak vagyunk. Sőt májusban már csökkenést is mértünk, ami a szakértői várakozásoknál jobb.
Az Eurostat még csak az eurozóna országaira adta ki a júniusi inflációs adatokat, jövő hét közepén jönnek a nem euroövezeti országok. Ha a február-júniusi időszakunk inflációját összehasonlítjuk az eurozóna országaival, akkor nálunk a hatodik legkisebb az árak emelkedése, tehát 15 eurot használó országban volt az elmúlt öt hónapban nagyobb infláció, mint a magyar.
Kijelenthetjük, hogy hazánkban az árak emelkedése nem most a legnagyobb, korábban sokkal kaotikusabbak, kiszámíthatatlanabbak voltak az árak, a magyar beteg már gyógyul.
A második félévben, ha a júniusi 0,4%-os árnövekedéssel számoljuk, akkor már október-novemberben elérhetjük a 10% alatti szintet, s így az éves átlagos infláció 17,7%-ra várható. Ha esetleg 0%-os árnövekedésünk lesz a következő hat hónapban, azaz stagnálnának összességében az árak, akkor 17% alá is bekukkanthat az éves inflációnk.
A bruttó kereset növekedése az áprilisig tartó első négy hónapban 12% volt, de ha a fegyverpénz okozta torzító hatást kiküszöböljük, akkor 16%-kal kell számolnunk. Ha csak a versenyszférát vizsgáljuk, akkor 17,4%-os emelkedést tudunk kimutatni. Nem várom, hogy az egész évre számolva a keresetemelkedés alacsonyabb lenne az első négy havi szintnél.
A számok összevetéséből látható, már majdnem biztos, ha lesz reálkereset-csökkenés, akkor az 2% alatti lesz.
Még annak az esélyét sem kell elvetnünk, hogy az átlagkeresetek meg tudják tartani a reálértéküket. Ez azért hatalmas fegyvertény lenne!
Ha a cikkek szakértő szerzői szerint a magyar kormány nem végzi jól a dolgát, akkor a fenti elemzésből megállapíthatjuk, hogy az Európai Unió összes országának kormánya nálunk rosszabbul végzi a dolgát, akár euroövezetbeli, akár azon kívüli országról van szó.
Kérem inkább szurkoljunk azért, hogy ne torpanjon meg az infláció csökkenése és a keresetek emelkedése!
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: Pixabay
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
A német kabinet belső konfliktusai, a gazdasági nehézségek és az AfD erősödése miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a berlini vezetésre.
Az árfelhajtó hatások és a csökkenő hozamok miatt az elemzők 30 százalékos zöldség- és gyümölcsdrágulást sem tartanak kizártnak – figyelmeztet a FruitVeb.
Az iráni konfliktus, a lassan begyűrűző energiaválság és az árrésstopok tervezett kivezetése mind hatással lehetnek a hazai infláció alakulására.
Az ukrán elnök szerint legyűrik az orosz légvédelmet.
A beavatottakon kívül senki sem tudott az érkezéséről.
