Akkor most tisztázzuk, milyen inflációs folyamatok zajlanak!

E témáról többször írtam a Mandineren: íme az egyik, továbbá például itt egy korábbi, illetve itt van a DK hamis grafikonos kampánya kapcsán írt cikkem is. 

***

Most az OECD foglalkoztatási kilátások 2023 (OECD Employment outlook 2023) kiadványra hivatkozva előbb a Portfólió, majd szinte az összes ellenzékhez közeli média arról ír, hogy „Magyarországon zuhant a legnagyobbat a bérek vásárlóereje”.

A DK az elhíresült hamis grafikonos kampányában is azt a módszert használta, hogy a legrosszabb havi adatunkat harsogta, s az sem érdekelte, hogy mondjuk már rég sokkal jobbak a mutatóink. El akarják hitetni külföldön (angol nyelven is kiadta pl. a Telex e témában a cikkét) és belföldön is, hogy haldoklik a magyar gazdaság, s a családok helyzete nálunk romlik a legjobban, ezzel is sugallva, hogy a magyar kormány nem végzi megfelelően a dolgát. Vegyük sorra a tényeket! Kezdjük az OECD kiadványának 34. oldalán található 1.15. ábrával:

Az „A” grafikon mutatja, hogy 2023 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a bruttó átlagkereset (sötétlila oszlop) nagy növekedést produkált, a KSH szerint 10,8%-ot, de az inflációt leszámítva mégis a legnagyobb reálkereset csökkenést mutatja, 15,6%-ot. Az OECD nominálisan igazat mond, de azért egy kicsit is tájékozott újságírónak emlékezni kellene, hogy a 10,6%-os bruttó kereset növekedés ennél jóval nagyobb lenne, ha a 2022 februárban kifizetett hathavi fegyverpénz nem emelné a múlt évi bázist.

Azaz így 16,1% lenne a bruttó átlagkereset növekedése, s a nettóé pedig az adókedvezmények körének bővülése miatt (30 év alatti anyák adónemtessége) még ennél is több, 16,6%. Így aztán a reálkereset csökkenés 10,3% az idei első negyedévben. ami a 3. helyet jelenti Lettország és Csehország után. De ez a legnagyobb értékünk, a későbbiekben csökken, sőt a III. negyedévtől már növekedni fog a reálkereset.

Vizsgáljuk meg az ábra „B” grafikonját is, amiről az előttem megszólaló szakértők mind elfeledkeztek! Itt azt látjuk, hogy a Covid kitörése előtti utolsó időszakhoz, 2019 IV. negyedévéhez viszonyítva 2022 IV. negyedévében mennyivel növekedett a bruttó átlagkereset. A magyar 40%-kal, ami Litvánia után a 38 ország közül a második legnagyobb érték (sötétlila oszlop). Erre az időtartamra is mutatja a grafikon az infláció leszámítása utáni értékeket, 

Hangsúlyozom: a járvány alatt és a szomszédunkban dúló háború első évében. 

Korábban többször bemutattam, hogy Magyarországon egészen 2022-ig minden évben reálkereset emelkedés történt. A teljes munkaerőpiacot vizsgálva a tavalyi évben az Európai Unió tagállamai közül egyedül nálunk. Ugyanakkor például Németországban már 2020 óta minden évben csökkent a reálkereset, Csehországban tavaly az OECD országok közül a legnagyobb reálkereset csökkenést tapasztalhattuk éves szinten.

Ha negyedéves folyamatokat vizsgálunk, akkor nálunk először 2022 IV. negyedévében csökkent a reálkereset, amit az előző három negyedév kompenzált, így lett éves szinten emelkedés. Idén az I. és a II. negyedévben kell csökkenéssel kalkulálni, mert a januárban tetőző, utána csökkenő inflációnk a III. negyedévben már szinte biztosan alacsonyabb lesz, mint a bruttó átlagkereset emelkedése. 

Nálunk az infláció közel fél évvel később ugrott meg, mint például a balti országokban. Ott Észtországban és Litvániában hét, Lettországban nyolc, nálunk pedig kilenc hónapon át volt 20% feletti az előző év azonos időszakához mért harmonizált árindex. Ez az Eurostat által egységesen használt mutató, annyiban különbözik a KSH elsődleges mutatójától, hogy beleveszi a vizsgálatba a külföldiek adott országban realizált költéseit is. Mivel tavaly júniusban a külföldiek már nem tankolhattak kedvezményes árú ársapkás üzemanyagot, ezért az uniós módszertan szerinti harmonizált árindex már júniusban 20% alá csökkent, 19,9% lett. 

Ne értse senki félre:

s remélhetően a második félévben a folytatódó csökkenés hatására a negyedik negyedévben mi is egyszámjegyűek leszünk. Nézzük meg, mire alapozom az infláció csökkenését!

Ha a fogyasztói árak alakulását nem az előző év azonos időszakához, hanem a vizsgált hónapot megelőző hónaphoz viszonyítjuk, akkor látható, hogy január volt az utolsó magas értékünk, azóta 1% alattiak vagyunk. Sőt májusban már csökkenést is mértünk, ami a szakértői várakozásoknál jobb. 

Az Eurostat még csak az eurozóna országaira adta ki a júniusi inflációs adatokat, jövő hét közepén jönnek a nem euroövezeti országok. Ha a február-júniusi időszakunk inflációját összehasonlítjuk az eurozóna országaival, akkor nálunk a hatodik legkisebb az árak emelkedése, tehát 15 eurot használó országban volt az elmúlt öt hónapban nagyobb infláció, mint a magyar. 

Kijelenthetjük, hogy hazánkban az árak emelkedése nem most a legnagyobb, korábban sokkal kaotikusabbak, kiszámíthatatlanabbak voltak az árak, a magyar beteg már gyógyul.

A második félévben, ha a júniusi 0,4%-os árnövekedéssel számoljuk, akkor már október-novemberben elérhetjük a 10% alatti szintet, s így az éves átlagos infláció 17,7%-ra várható. Ha esetleg 0%-os árnövekedésünk lesz a következő hat hónapban, azaz stagnálnának összességében az árak, akkor 17% alá is bekukkanthat az éves inflációnk. 

A bruttó kereset növekedése az áprilisig tartó első négy hónapban 12% volt, de ha a fegyverpénz okozta torzító hatást kiküszöböljük, akkor 16%-kal kell számolnunk. Ha csak a versenyszférát vizsgáljuk, akkor 17,4%-os emelkedést tudunk kimutatni. Nem várom, hogy az egész évre számolva a keresetemelkedés alacsonyabb lenne az első négy havi szintnél. 

A számok összevetéséből látható, már majdnem biztos, ha lesz reálkereset-csökkenés, akkor az 2% alatti lesz. 

Ha a cikkek szakértő szerzői szerint a magyar kormány nem végzi jól a dolgát, akkor a fenti elemzésből megállapíthatjuk, hogy az Európai Unió összes országának kormánya nálunk rosszabbul végzi a dolgát, akár euroövezetbeli, akár azon kívüli országról van szó. 

Kérem inkább szurkoljunk azért, hogy ne torpanjon meg az infláció csökkenése és a keresetek emelkedése!

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Pixabay