A kutatók szerint a klímaváltozás miatt a jövőben sokkal nagyobb eséllyel kerülhetnek turbulenciába a repülők. De vajon a repülés veszélyesebb lesz emiatt?
Noha a turbulencia jelenségéről a repülés kapcsán egyre gyakrabban hallani, és ilyenkor sokan attól rettegnek, hogy majd tízezer méteres magasságban a gép vadul rázkódni kezd, a jó hír, hogy ettől zömében nem kell félni, ugyanis a mai repülőgépeket úgy tervezték, hogy az átlagos turbulencia többszörösét is kibírják. És ha ehhez hozzávesszük, hogy a pilótáknak sem érdekük, hogy rossz élményben legyen része az utasoknak, sokszor már csak azért is irányt váltanak, hogy kikerüljék a viharokat.
A turbulenciától önmagában tehát nem kell félni, hiszen a teljesen természetes jelenségre a repülőgépek váza és a gép egésze fel is van készítve, hogy akár az átlagos viszonyok többszörösét elviselje a szerkezet.
A baj így leginkább akkor keletkezhet, ha hirtelen lép fel a légörvény, például olyankor, amikor az utasok épp a folyosón sétálnak, pihennek, a stewardok és stewardessek pedig épp felszolgálnak. A legtöbb sérülés is ekkor szokott történni: két hónapja például egy Németországból Mauritiusra tartó Condor került erős légörvénybe kétezer kilométerre az afrikai célállomástól. A fedélzeten tartózkodó 285 főből akkor húsz ember sérült meg.
Egy kicsit rosszabbul jártak egy indiai járat utasai, amikor május elején a Spicejet fapados légitársaság Mumbaiból Andalba tartó járatának több utasát is kórházba kellett szállítani, miután 16 ezer láb, azaz közel ötezer méteres magasságban erős légörvénybe került. A jelentések szerint olyan erős volt a légmozgás, hogy egyes oxigénmaszkok kinyíltak a mennyezeti rekeszből, a fej feletti csomagtárolókból kirepültek a csomagok és egyéb tárgyak. A heves turbulenciáról néhány utas még videót is készített, ám csak azoknak javasoljuk ezek megnézését, akik nem félnek a repüléstől.
Kisebb rázkódás szinte az összes repülőúton észlelhető, ugyanis jellemzően nem a viharok okozzák a turbulenciát, hanem egy másik természetes jelenség: a meleg levegő felfelé történő áramlása. Pontosabban a földről felszálló meleg és a magasan lévő hideg levegő kölcsönhatása.
Aki például már repült Dél-Olaszországba, tapasztalhatta, hogy a Dinári-hegység felett jellemzően erős a turbulens áramlás, ugyanis ilyen környezetben sokkal nagyobb eséllyel alakul ki erős légmozgás. Az igazán érezhető rázkódás tehát akkor tapasztalható a repülőgépen, mikor hirtelen változik a szélerősség, ami ide-oda lökdösi a repülőgépet.
Érdekesség a jelenség kapcsán, hogy maguk a repülőgépek is okoznak turbulenciát, többek között ezért is van követési távolság megszabva két jármű között a le- és felszállásnál.
A tudósokat megosztja, vajon nagyobb eséllyel kerülünk turbulenciába a klímaváltozás miatt. Az Afar által megosztott jelentés szerint különösen az úgynevezett tisztaidős turbulencia esetében kell számítani arra, hogy a jelenség a jövőben egyre gyakoribban fordul majd elő.
Isabel Smith, a University of Reading meteorológusa a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy ennek a veszélye, hogy
Dr. Paul Williams, ugyanezen egyetem legkörkutató professzora egy márciusi tanulmányában arról írt, hogy eddig jellemzően a téli hónapok voltak azok, ahol a leggyakrabban fordul elő tisztaidős turbulencia, addig ez a trend megfordulni látszik és 2050-re a nyarak lesznek a legszelesebbek.
Még erősebb turbulencia esetén is érdemes figyelni a légiutaskísérőket, ők vélhetően nem először kerültek ilyen helyzetbe. Így amennyiben ők nyugodtan viselkednek, vélhetően az utasoknak sincs mitől aggódniuk. Természetes számukra az aggódó utas, lehet nekik szólni, ha nem érzi magát jól valaki és mindig készségesen segítenek.
A másik fontos segítség lehet, ha megpróbáljuk elterelni a figyelmünket a légköri jelenségről. A zenehallgatás jó ötlet elsőre, de sokkal jobb a podcast, ugyanis az nagyobb koncentrációt igényel és jobban leköti a figyelmet.
Az alkohol és a koffeines tartalmú italok ugyancsak kerülendőek, az orvosok szerint ezek csak fokozzák utazómagasságon a szorongást, így érdemes gyümölcslevet és vizet fogyasztani a fedélzeten. Arról pedig, hogy mi az, amit semmiképpen nem szabad tenni a repülőgépek fedélzetén, ide kattintva olvashat bővebben!
Nyitókép: guvendemir/Getty Images
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Szerencsére sem az utasok, sem a személyzet nem volt veszélyben.
Az amerikai elnök a floridai tárgyalások után azonnal kamerák elé állt, és olyat mondott, amire az egész világ várt.
Pattanásig feszült a helyzet Bosznia-Hercegovinában.
Szívrohamok, mentális egészségügyi problémák, trópusi betegségek – a globális felmelegedés egyre nagyobb fenyegetést jelent világszerte. A klímaváltozás hatása fokozatosan minden ember életébe begyűrűzik.
Ezúttal is magabiztos volt az Európai Bizottság elnöke.
„Segélyül hívtam az ismeretet, a hitet és a képzelmet” – mondta Jókai Mór, aki A jövő század regényében megjósolta a világháborút, és hogy hamarosan feltalálják a repülőgépet.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
