Valójában a DK állításával ellentétben nem leszakadnak a magyar minimálbérek a többi EU-tagállamban érvényes minimálbérekhez képest, hanem felzárkóznak.
A DK már jóval a hivatalos kampánykezdet előtt érezhetően ráfordult az európai parlamenti választásokra. Legutóbbi rendezvényükön az árnyék-miniszterelnökük a magyar minimálbérekről beszélt, ismét szakmaiatlanul csúsztatva. Cikksorozatunk első részében lerántottuk a leplet a keresetekről terjesztett álhírekről, most a minimálbérrel kapcsolatos állításokat vesszük szemügyre.
A DK árnyék-miniszterelnöke a hét elején elmondott szombathelyi beszédében tucatnyi grafikont mutatva azt fejtegette, hogy Magyarország az unióban a legrosszabb hely, de ők majd elhozzák a reményt. Addig, amíg ez csak az ő véleményük, nincs is semmi baj. A probléma ott kezdődik, ha ezt a véleményt objektív igazságként próbálják tálalni. Így tett Dobrev a minimálbérek esetében is.
Dobrev Klára – és a DK – azt állítja, hogy a magyar minimálbér a 2. legalacsonyabb Európában, csupán Bulgária áll mögöttünk, még Románia is megelőz minket. Ezzel szemben
az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar minimálbér vásárlóértéke nagyobb, mint öt másik tagállamé, Csehországgal eurocentre azonosak vagyunk.
Szakmaiatlan a dobrevi grafikon
Dobrev Klára ezen a grafikonján előrébb tart, mint az előző részben bemutatott átlagfizetésesen, hisz itt már azért az idei adatokkal akart dolgozni, míg a másikon még tavaly előttieket próbált bemutatni. De azért nemi pontosítást tehetett volna, ha igényesebb munkát akart volna készíteni; elmondhatta volna, hogy ezek január 1-jei adatok. Egyrészt vannak olyan országok, ahol év közben is lehetnek változások a minimálbérben, másrészt a magyar adatot is úgy tűnik, hogy a január 1-én érvényes euró árfolyamon számolta ki. Ha a mostanában érvényes 370 Ft/euró árfolyamon számolnánk, akkor akár 45-50 euróval is magasabb lenne az értékünk,
A mi fenti grafikonunkon a minél nagyobb összehasonlíthatóság érdekében nem egy tetszőleges árfolyamon euróba átszámított adatokkal dolgozunk, hanem vásárlóértéken hasonlítottuk össze a tagállami adatokat. A vásárlóérték számítását most is az Eurostat végezte el, az adatokat május 12-én kérdeztük le, így ezek a jelenleg elérhető legfrissebbek. Ahogy az előző cikkben is említettem, az Eurostat a vásárlóerő-számításhoz használt adatait június 20-án tervezi ismét frissíteni, akkor visszatérek majd a legújabb adatokkal, de nagy változást nem várok.
Az Eurostat adatai szerint 2021-ben vásárlóértéket vizsgálva még öten voltak mögöttünk, 2022-ben pedig megelőztük Görögországot és holtversenyben utolért bennünket Csehország, így léptünk előre egy helyet. Tavaly a minimálbérek reálértékének növekedése nálunk volt a legnagyobb az Eurostat szerint, ez eredményezte, hogy előre léptünk.
Az unióban 22 tagállamban van hivatalos, törvények által szabályozott minimálbér, legutóbb idén már Cipruson is bevezették. Mivel nincs mindenhol, és ez egy szabályozási limit, így szakmailag nem indokolt uniós átlagot képezni. Jól érzékelteti a felzárkózásunkat az, hogy míg a magyar minimálbér vásárlóértéke 2010. január 1-jén a luxemburginak a 30%-a, vagyis kevesebb mint harmada volt, addig idén január 1-jén már 54%-a, azaz több mint a felére emelkedett. Zárult az olló köztünk és a legmagasabbak között. Ezek a tények is mutatják, hogy nem most, hanem 2010-ig építette az akkori gazdaságpolitika a kiszolgáltatott és olcsó munkaerőre a magyar gazdaságot.
Továbbá fontos figyelembe vennünk azt is, hogy míg Magyarországon a 4,7 millió foglalkoztatott közül mindössze 2-300 ezren dolgoznak minimálbérért, addig más országokban jóval nagyobb arányban. Például Romániában még idén is a munkavállalók több mint negyede minimálbéres, tavaly pedig ez az arány még meghaladta a 30%-ot is – olvashattuk nemrégiben több helyen is például itt.
A DK állításait további cikkekben fogjuk elemezni.
Nyitókép: Mandiner-grafika
A kormánybiztos visszavágott Pogátsa Zoltánnak: „Az államadósság nem játék – a jövő terhére él, aki így gondolja.” György László szerint a pénzügyi fegyelem és a munkaalapú társadalom nélkül nincs középosztályi felemelkedés.
Az Európai Unióba való csatlakozásunkkal vállaltuk a közös fizetőeszköz bevezetését, ám most úgy tűnik, jégre került a téma. Orbán Viktor nem tervezi bevezetni az eurót, főleg politikai okokból, de a jelenlegi gazdaságunknak is többet ártana, mint használna a dolog.
A vezetők egyre nagyobb része értelmezi önkényesen a közlekedési szabályokat, különösen igaz ez a gyorshajtásnál, a záróvonal átlépésénél vagy éppenséggel a munkaterületeken – derül ki a friss statisztikákból. Bartal Tamás, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatósági elnöke hangsúlyozza: a Vedd észre! című országos közlekedésbiztonsági kampány nemcsak az autósokat, hanem a közutas dolgozókat és a társadalom egészét is megszólítja.
Nem a magyar nép lázad, hanem egy kisebbség, amelynek magját a sértődött kívülállók alkotják, és többségre akarnak jutni.
Megkezdődött az őszi hitelminősítések korszaka, elsőként a legfontosabb, a Standard & Poor's tette közzé véleményezését Magyarország adósságáról.
Az egészségfejlesztő-coaching pszichológus a lelki egészség világnapjához kapcsolódóan elmondta, már néhány egyszerű lépéssel sokat tehetünk a mentális jóllétünkért.
Miután a magyar miniszterelnök videója bejárta a román sajtót, Nicușor Dan államfő mégsem vett részt az RMDSZ kongresszusán.
