Hagyjuk a „bezzegromániázást”: nem igaz, hogy szomszédunk előrébb járna nálunk

Szalai Piroska írása

Január elsején a magyar minimálbérek vásárlóértéke eurocentre pontosan megegyezett a csehekével, megelőztük a görögöket, az észteket, a szlovákokat, a letteket és a bolgárokat, ahogy ezt megírtuk korábban. Január 31-étől hozzáférhetők az Eurostat nyilvános adatbázisában a tagállamok idén január 1-jén érvényben levő minimálbér adatai.

Eltelt egy hét, és szerdán beindult a baloldal szokásos álhírgyára a témában. Reggel megjelentették a hírt, miszerint „Mélypont: az EU második legkisebbje a magyar minimálbér”, amit aztán az egységfrontba tömörült „független” médiaszereplők mind átvettek, némelyek szerdán több írásban is visszatértek a témára. Egyikük megkérdezte a minisztériumot is, s még a hivatalos válasz elé is képes volt bedobni, hogy „szerdán közzétették az Eurostat legfrissebb, a tagállami minimálbérekre vonatkozó statisztikai adatait. E szerint újabb mélypontot ért el a magyar minimálbér értéke az Európai Unión belül.”

Továbbá fontosnak tartom leszögezni, hogy a legfrissebb elérhető Eurostat adatok alapján vásárlóerő paritáson összehasonlítva a magyar minimálbér a 16. helyen áll, holtversenyben Csehországgal. Íme a korábbi cikkben is megjelent országsorrend:

Szinte már „természetes”, hogy ha a banki árfolyamon euróra átváltott magyar minimálbért nézzük, akkor sokkal hátrébb állunk a listán, de azt a jelentősen alulértékelt euró/forint árfolyam okozta. Bármennyire is szereti az ellenzék euróba átváltani, egyértelmű szakmai hiba a bér – kereset – jövedelem adatok banki árfolyamon történő összehasonlítása, amely nem veszi figyelembe az egyes országok eltérő árszínvonalát. A magyar fogyasztóiár-színvonal a második legalacsonyabb az unió tagállamai között, s ez becslésem szerint a tavalyi jelentős áremelkedések hatására sem változott.

A magyar munkavállaló a keresetét Magyarországon forintban költi el, s nem euróért vásárol. Ezért a pénze vásárlóértékét kell vizsgálni.

Akár a minimálbér, akár a teljes kereset – ami az alapbér és a munkahelyen kapott rendszeres, valamint a nem rendszeres egyéb pénzeink összessége – növekedésének vagy csökkenésének a mértékét kívánjuk vizsgálni, akkor az összes éves munkahelyi javadalmazásunk havi átlagának növekedéséből kivesszük az éves inflációt. Ez lesz a reálérték változása.

2022-ben a többi tagországét jelentősen meghaladta a magyar minimálbérek emelkedése. Bulgáriában és Lettországban romlott legjobban, 10% feletti mértékben, mert e két országban nem emelték tavaly a minimálbéreket.

2023. január 1-én a tagállamok közül már 22 országban van egységes minimálbér, idén bevezette Ciprus is. Ausztriában, Svédországban, Dániában Finnországban és Olaszországban még nincs ilyen szabályozás. Azonban még csak becsülni tudjuk, hogy hogyan alakul az egyes országokban a reálérték, lesz-e vajon növekedés. Tény, hogy idén is a hatodik legnagyobb, 16%-os javulást valósítottuk meg. Nálunk nagyobb arányban emelő országokban vagy nem volt, vagy az inflációnál jóval alacsonyabb volt tavaly a legkisebb bérek korrekciója tavaly. 

Ha csak az idei emeléseket vizsgáljuk, akkor a legnagyobb emelkedés 24% volt Lettországban – ahol 2022-ben elmaradt az emelés, ezért ezt kétéves változásként kell értelmezni. A második a 22,2%-os német növekedés, amit meg az árnyal, hogy tavaly januárig egy év alatt mindössze 2,6%-kal emelkedett a minimálbér, majd az infláció miatt év közben többször is emelték. Így, ha a németek elmúlt kétéves összes emelését egyben számoljuk, akkor 25,4%-os javulást kapunk. A harmadik helyen Bulgária 20%-os emelése áll, ami szintén két évre számolandó, mivel tavaly elmaradt náluk is az emelés. A negyedik helyezett Belgium lett 17,9%-kal, ahol a németekhez hasonlóan 2% volt a tavalyi emelés, és az infláció ennek ötszöröse, így a két évben együtt 20,3%-kal növekedett a minimálbér. Az ötödik Románia 17,6%-kal, náluk tavaly 14,3%-os emelés volt, a kettő együtt 34,5%-ot tesz ki.

Magyarországon és Romániában van komoly esély van arra, hogy két év átlagában is emelkedik a vásárlóérték.

Tényleg jobban élnek Romániában, mint nálunk?

Először is azt javaslom, hogy aki teheti, menjen egy jót kirándulni, üdülni Székelyföldre, kóstolja meg a valódi micset, csorbát, a helyi sajtokat, s mindent, mi szem-szájnak kedves! Sokkal jobb most a helyzet a szomszédunkban is, mint korábban volt. De azért nem igazak azok az állítások, amik arról szólnak, hogy már jóval előttünk vannak.

Íme a tények:

Romániában 2018-tól a munkáltatók által fizetendő adót is beépítették a munkavállalók bruttó bérébe, egyféle szuperbruttósítást végeztek. Ez olyan módosítás, mintha a magyar bruttó kereseteket megemelnénk 13%-kal, s a munkáltatóknak nem kellene további adót fizetni a munkavállalók után.

Továbbá hazánkban jóval kevesebben dolgoznak minimálbérért, Romániában jóval több munkavállaló alapbére a minimálbér. 

S nálunk a minimálbér alapbér, csak egy része a munkavállalók teljes keresetének, hiszen a legkisebb keresetűek is részesülnek különböző egyéb juttatásokban ugyanúgy, mint azok, akiknek magasabb az alapbére. Hazánkban jóval kisebb az alacsony keresetűek aránya, mint Romániában. Az OECD adatai szerint 2020-ban Magyarországon a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 19,8%-ának volt alacsonyabb a keresete, mint a bruttó mediánkereset kétharmada, Romániában ez az arány 25,6% volt. A mért országok közül Romániánál rosszabb értéke csak Bulgáriának volt. 

Továbbá érdemes figyelnünk arra is, hogy Romániában jóval magasabb a szegénységi küszöb alatt élők aránya, mint hazánkban. Az unió által használt szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát mutató index egyik összetevője a relatív jövedelmi szegénységi arány, ami azt mutatja, hogy a teljes népesség mekkora része él olyan háztartásban, ahol a teljes jövedelem (a család összes nettó bevétele, amibe beletartoznak a keresetek mellett a gyermek utáni juttatások, a nyugdíjak, a vállalkozási- és tőkejövedelem is) alacsonyabb, mint a medián jövedelem 60%-a, azaz a szegénységi küszöb. 2020-ban a román népesség 22,6%-a élt szegénységi küszöb alatt, míg hazánkban 12,6%. Magyarország az ötödik legjobb tagállam volt, Románia pedig az utolsó előtti. 

Hazánkban jelentősen többen dolgozunk, mint Romániában. 2022 III. negyedévében a 20-64 évesek 68,9%-a volt foglalkoztatott Romániában, s 80,5% Magyarországon. Hazánkban ugyanekkor Romániában 5,4% volt a munkanélküliségi ráta, hazánkban pedig 3,6%.

… és Németország?

A minimálbérek kapcsán már mutattuk, hogy tavaly sajnos csökkent a reálérték. Illetve a helyi KSH, a Destatis kedden közölt adatai szerint minden korábbinál nagyobb mértékben csökkentek a reálkeresetek Németországban tavaly. A számítások szerint a reálkeresetek 4,1 %-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ami nem csupán a legnagyobb mértékű visszaesés a rendszeres adatfelvételek kezdete óta, hanem sorban a harmadik a 2020-as 1,1 %-os, és a 2021-ben regisztrált 0,1 %-os reálkeresetcsökkenés után. A nominális keresetek ugyan rekordütemben, 3,4 %-kal emelkedtek, de az infláció is új csúcsra, 7,9 %-ra nőtt. A tartósan magas infláció így nem csupán a növekedést „falta fel”, hanem ismét csökkentette a reálbéreket. Ezt korábban az OECD előrejelzése alapján már jeleztük.

Az OECD előrejelzése szerint és a saját számításaim szerint is Magyarország lehet az egyetlen az unió 27 tagállama és az OECD 32 országa közül, ahol reálkereset emelkedés történt tavaly. S hazánkban 2020-ban 6,2%-os, 2021-ben pedig 3,4%-os reálkereset emelkedés történt. Nálunk 2010 óta folyamatos a keresetek vásárlóerejének növekedése.

Kérem, ne higgyünk a rémhírterjesztőknek! Attól, hogy sokan és sokszor mondják, még nem igaz, hogy mindenki jobb nálunk! Sőt az az igazság, hogy mi a tavalyi, eddig legnehezebb évben is javulni tudtunk, s mindezt együtt, a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány időben meghozott hatékony intézkedéseinek együttes eredményeképpen.

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép:MTI/EPA/Robert Ghement