Magyar bérek: nem, nem keresnek jobban a románok

2022. december 22. 06:00

Ideje rendet tenni a fizetéseket és más gazdasági mutatókat illetően. Elemzésünk!

2022. december 22. 06:00
null

Szalai Piroska, munkaerőpiaci szakértő írása

Elemzésünk origójaként érdemes leszögeznünk: 2021-ben a magyar bruttó átlagkereset vásárlóértéke a 19. helyen állt az unióban, nem az utolsó előttin, ahogyan azt az ellenzéki körök tévesen hangoztatják.

Az Eurostat évek óta ugyanazzal az OECD által kidolgozott módszerrel dolgozik, ezért kiválóan összehasonlítható adatokat ad ki az éves átlagkeresetek értékére országonként (nettóban és bruttóban, az adott ország nemzeti valutájában, vagy éppen euróban átváltva és vásárlóértéken is).

A legfrissebb adatok a 2021-es, éves kereseti adatok. Ugyanis bár az Eurostat negyedéves és havi kimutatásokat nem közöl e területről, az éves adatok mindig biztonsággal megtalálhatók a felületen. Már ha az ember keresi őket.

Még a koronavírus-járvány alatt is előreléptünk egy-egy helyet

A magyar bruttó átlagkereset vásárlóértéke az Eurostat szerint folyamatosan javul, az utóbbi években még a koronavírus-járvány alatt is előreléptünk egy-egy helyet minden évben, így már Portugáliát és Görögországot, Csehországot, Észtországot, Horvátországot, Lettországot, Bulgáriát és Szlovákiát is megelőzve állunk – a fentebb is említett – 19. helyen.

Portugáliát tavaly, Csehországot és Görögországot pedig a járvány alatti visszaesésük idején sikerült megelőznünk. És bár Romániában a bruttó bérek vásárlóértéke a múlt évben még a magyarnál is jobban emelkedett, tavaly elénk kerültek a bruttó átlagkeresetek országlistáján, de a gyermekkedvezményekel számolt nettóértékeket tekintve keleti szomszédunk még mindig mögöttünk szerepel (lenti grafikon).

Nézzük az egy alkalmazottra jutó átlagbéreket!

2022. december 19-én az Eurostat bemutatott egy elemzést, ami nem a bruttó átlagkeresetet, hanem az un. „egy alkalmazottra jutó teljes munkaidőben kiigazított átlagbért” járja körül. Az elemzés számai minden országban jelentősen eltérnek a fent említett kereseti adatoktól.

Az Eurostat által kiadott hírből világosan látszik, hogy

az általuk az Európai Unió 26 tagországára kiszámolt fizetési adat csupán egy mutató,

amit a 2021. október 20-án elfogadott „kékkártya-irányelv” használatakor javasolnak alkalmazni. Érdemes megjegyezni, hogy Hollandiára ki sem számolják, mivel ott sok a részmunkaidős, és a hollandok jelezték, hogy nem kívánják használni az adatokat a félreértelmezések megelőzése miatt.

Kékkártya-irányelv

Ez az irányelv javaslatot tesz arra, hogy nemzeti szinten határozzanak meg egy bérküszöböt, amit az unión kívüli országokból érkező, munkavállalási engedéllyel rendelkező, magasan képzett munkavállalók munkáltatói a munkaszerződések megkötésekor figyelembe vehetnek.

Lényege, hogy ez a küszöb jelentsen akkora fizetést, amely elegendő a tisztességes megélhetéshez az adott tagállamban. Az ilyen fizetést egy teljes munkaidős állás éves átlagbéréből becsülik meg, amit pedig nem a keresetekből, hanem a GDP alapját képező „nemzeti számlák”-ból vezetik le. Nem is hívják keresetnek (angolul earningsnek), hanem a bér (salary) szót használják rá.

A kereset a régóta használt OECD-módszer alapján mind az Eurostat mind a KSH adatai esetén magában foglalja a tárgyévben a munkáltató által kifizetett összes pénzbeli javadalmazást. Az alapbéren felül minden bónusz, függetlenül attól, hogy rendszeresen fizetik-e vagy sem (13. vagy 14. havi, nyaralási bónuszok, nyereségrészesedés, ki nem vett szabadság után járó pótlékok, alkalmi jutalékok stb.) beleértendő, a végkielégítések és a természetbeni kifizetések nem tartoznak csak bele. Így aztán hazánkban az éves kereset jóval magasabb, mint az éves alapbér.

Ezt nézhette be a baloldal

A fentiek tükrében igazán sajnálatos, hogy a baloldal ezt a mutatót már a megjelenése pillanatában úgy tálalta, mintha az érték az átlagkereset mértékét adná meg.

Még a szerdai miniszterelnöki sajtótájékoztatón is szóba hozta az RTL, hogy szerintük „Magyarországon a második legkisebb a bére a teljes munkaidőben dolgozóknak”, nem téve hozzá azt, hogy a keresetek vásárlóértéke tekintetében tavaly már 8 ország teljesített hazánknál gyengébben az EU-ban.

Így alakultak a számok 2010-hez képest

Hiszem míg 2010-ben a magyar bruttó kereset vásárlóértéke az unióban legmagasabb luxemburginak csupán a 35 százaléka volt, addig ugyanez az érték 2021-re már 47 százalékra ugrott. De érdemes kitérni arra is, hogy

míg 2020-ban az unió átlagában és 7 tagállamban is csökkent a reálkereset, nálunk akkor is 3,4 százalékkal növekedett.

2021-ben pedig az ötödik legnagyobb mértékben növekedett, számszerűsítve 7,7 százalékkal. Mindezt akkor, amikor még 3 országban továbbra is csökkenést mutattak az adatok.

A 2022-es évről szólva

De a 2022-es évben is kizárólag hazánkban van esély arra, hogy nőni fog a reálkereset az OECD 32 tagállama közül. Ezt támasztja alá az OECD legutóbbi előrejelzése is (ld. aranykeretes rész cikkünk végén), valamint saját becsléseim is.

2022. január-szeptemberben a bruttó átlagkereset reálértéke hazánkban 5,1 százalékkal emelkedett. Mivel az MNB kedden bejelentett inflációs előrejelzése 14,6 százalék éves átlagos fogyasztói áremelkedést vár idén, az átlagkereset emelkedése pedig 16-17,5 százalék körül várható, ezért 2-2,5 százalék körüli reálkereset-emelkedést becsülhetünk. Ezzel párhuzamosan az unió többi 26 országában ugyanúgy, ahogy az OECD rajtunk kívüli 31 országában már az év első felében, illetve minden eddig ismert negyedévben reálkereset-csökkenés volt látható, így az éves átlagban sem várható más.

Hazánkban a növekedés motorja egyrészt a minimálbér- és garantált bérminimum 20 százalékos 2022-es emelése, másrészt a még mindig nagyon feszes munkaerőpiac. Tehát az a tény, hogy hazánkban a munkáltatók mindent megtesznek azért, hogy meg tudják tartani a munkavállalóikat, emeli az alapbért és a béren kívüli egyéb kereseti elemeket, juttatásokat is. 

Így aztán könnyen előfordulhat, hogy 2022-ben hazánk még előrébb léphet az említett rangsorban, és még tovább zárul a kereseti olló.

A 2023-mas évről elöljáróban

Sőt, 2023-ban is megvan az esélye annak, hogy hazánkban a bérek értékét éves szinten ne, vagy csak jóval kevésbé eméssze fel az infláció, mint a környező országokban dolgozókét, amelynek következtében nem esnénk vissza a tagállamok középmezőnyéből.

Az ezzel kapcsolatos pozitív várakozásokat erősíti meg egyrészt az, hogy

2023-ban a minimálbér 16 százalékos emelése jelen tudásunk szerint a legnagyobb – Lengyelországgal holtversenyben.

Szlovákiában ugyanis 8 százalékkal emelik a legkisebb béreket jövőre. Csehországban ugyancsak mindössze 6,8 százalék körüli emelésről folynak a tárgyalások. Ehhez képest még Észtországban is – ahol 2022-ben a legnagyobb volt az éves infláció – csupán 11 százalékkal emelik a minimálbért.

További érdekesség, hogy Németországban 2022-ben három alkalommal emelkedett a minimálbér, legutóbb október elsejétől, ezért most nem terveznek további növelést egészen júliusig. Ausztriában pedig nincs állami szintű egységes minimálbér szabályozás.

De arról sem szabad megfeledkezünk, hogy már számos cégnél lezajlottak a bértárgyalások, s legtöbbjüknél kétszámjegyű alapbéremelésről állapodtak meg munkavállalóikkal az érintett szervezetek, már a 2023-mas év elejétől, majd év közepén újra emelést terveznek, illetve több olyan béren kívüli, új juttatást is bevezetnek, amely emelni fogja a kereseteket. Ilyenek a különböző rezsikompenzációk, illetve az eredményrészesedésben részesülők körének kiterjesztése is az alacsonyabb beosztású munkavállalók csoportjaira annak érdekében, hogy még inkább érdekeltek legyenek az energia és egyéb költségtakarékosságban.

Nem beszélve arról, hogy a

a várható pedagógusbér-emelés is hajtani fogja a nemzetgazdasági átlag növekedését,

s így jövőre sem elképzelhetetlen a további előrelépésünk.

Bárki bármit is mond, a magyar keresetek vásárlóértéke folyamatosan nő amellett, hogy a foglalkoztatottak létszáma is csúcson van. Ez a magyar munkáltatók és a munkavállalók érdeme. Erre inkább legyünk büszkék, s ne higgyünk mindent el a károgóknak, akik az eredményeinket folyton kissebbíteni akarják.

 

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Kapcsolódó cikkek

Összesen 255 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Átoperált Kiscsoportos
2023. augusztus 25. 12:54
Azt felejti el az Ostoba Kolhozcseléd, h nálunk közben az árak olykor 2-szer, 3-szor akkorák lettek. :)))))))))))))))))))))))))))))))) ---------------------------------------------------------------------------------------- NEM JÖNNEK AZ EU-S PÉNZEK, ÖSSZEDŐLT A CIGÁNYPUTRI !!!!! :)))))))))) A Világhülyéje Csinovnyiktor bebizonyította, h az EU NÉLKÜL SENKIK VAGYTOK ! Nem törlöm belétek a cipőmet, mert a vajdátok már kitörölte veletek a seggét. Sötétmagyarország, sötétpedofidesz ...
Namond
2023. január 03. 12:46
Na itt van igaza Churchillnek; "Csak abban a statisztikában hiszek, amit én hamisítottam." A reálbérek nem nőhettek - kivéve a kormánytagok (30% béremelés) és miniszterelnök (185 %-os emelés) - 25 %-os infláció és 16 %-os forint árfolyam romlás mellett. Ki kapott infláció feletti béremelést a fentieken kívül, az országgyűlési képviselők?
Zolcsika
2022. december 22. 16:58
Szánalmas, hogy mind a két fél különböző táblázatokat keres. Már a megmagyarázásuk is egy külön kis regény. És a két oldal a magának tetszőt erölteti. Pedig a matek tök egyszerű. Nálunk rekord magas infláció van. A bérek elkesereve próbálnak utána menni. De mindenki tudja, hogy reménytelen. Miért nem azt nézik, hogy a bérből mennyi kenyeret, húst, benzint, tud vásárolni.
VerdbenekhyKeményFarkas
2022. december 22. 15:25
Nono! Azért Parragh László, az emberiség e pótolhatatlan szellemi kincse csak elkotyogta: "Magyarország nemzetközi versenyképessége az alacsony munkabérekre, olcsó munkaerőre épül!!!"
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik