A Spiegel és a Daniel Freund nevével fémjelzett EP-bizottság német cégek állítólagos kiszorítása miatt kongatja a vészharangot, a fideszes EP-képviselő szerint ez megint a klasszikus közmondásos helyzet: nem fosztogatnak, hanem osztogatnak. Mint a Mandinernek kifejtette, újabb „történetet” építenek, ezúttal a hamarosan Budapestre is ellátogató testülettel, aminek a végén további forráselvonások lehetősége sejlik fel.
„Érdemes tisztázni, hogy ez megint a klasszikus közmondásos helyzet: nem fosztogatnak, hanem osztogatnak” – reagált a Mandinernek Deutsch Tamás tömören annak kapcsán, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága – a Népszava értesülései szerint – a jövő héten, alighanem a Spiegel cikke nyomán ülésezik, mondván, „él a gyanú, hogy a magyar kabinet zsarolja az európai vállalatokat”. Ahogy arról ugyancsak beszámoltunk: a német lap szerint „Orbán Viktor újabban maffiamódszerekkel igyekszik kiszorítani egyes német vállalatokat Magyarországról”.
Az EP-bizottságnak tagja a német zöldpolitikus, Daniel Freund is, aki a napokban ugyancsak kikelt az Orbán-kormánnyal szemben – sokadszorra. Sőt, az említett testület a hírek szerint májusban Budapesten is tiszteletét teszi, hivatalosan azért, hogy meggyőződjön a jogállamisági eljárásban tett magyar vállalások teljesüléséről, némi DK-s és momentumos asszisztálással. Természetesen szó lesz a szokásos korrupcióvádról is – akárcsak az április 25-i bizottsági ülésen.
Deutsch Tamás lapunknak kifejtette: szemben azzal, amit a Spiegel és Freund próbál sugallni, a szikár valóság az, hogy
A német-magyar kereskedelmi kamara tavalyi felmérése szerint e vállalkozások 88 százaléka azt válaszolta, ma is Magyarországot választaná befektetési helyszínként. Sőt, hihetetlen ütemben bővülnek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok, „beszédes példa, hogy Kína és Németország mellett csak Magyarországon van nagy gyára mindhárom német autóipari óriásnak”.
További adalék – mutatott rá a fideszes politikus –, hogy a magyarországi közvetlen külföldi tőkebefektetés huszonegy százaléka, összesen mintegy 17,6 milliárd euró érkezett Németországból. Ráadásul a tendencia tavaly és idén januárban is további bővülést jelzett: 2022-ben 13 százalékkal bővült az áruforgalom, míg idén januárban 19 százalékos exportnövekedés történt. „Ezek a tények. Ez lenne a maffiamódszerekkel való kiszorítás? Aligha” – jegyezte meg Deutsch, aki szerint így nehéznek tűnhet megmondani, hogy ha tisztában van a helyzettel, Freundot mégis mi motiválja.
„Az egyik lehetséges magyarázat egész egyszerűen az, hogy bolond. Ez talán félig igaz. Másrészt a pártja részvételével bukdácsoló berlini kormány számára lassan az a kép alakulhat ki, hogy
Németországnál Magyarország vonzóbb befektetési célpont kezd lenni egyes német cégek számára.
Persze Németország továbbra is Európa legnagyobb gazdasága, de látszik azért valamiféle tendencia” – jegyezte meg óvatosan a politikus.
Deutsch ugyanakkor utalt arra is, hogy ez a „történet” valójában évek óta épül, a jól ismert módszerekkel. „A volt TASZ-os, Soros-pénzen berlini NGO-t alapító Dénes Balázs pár éve egy hangfelvétel szerint bevallotta, hogy a német kormányra igyekezett nyomást gyakorolni a magyar kormánnyal szembeni fellépés, gazdasági nyomásgyakorlás érdekében, mindezt a civil törvénnyel összefüggésben. Vagyis: nincs új a nap alatt.”
Ahogy annak idején a Mandiner is beszámolt, a Jerusalem Post által közzé tett felvétel szerint Dénes arra a kérdésre, Németország hogyan tud egy magyar törvénnyel szemben fellépni, a magyarországi német gyárakra, a Mercedesre, Audira és Boschra utalt válaszában. Szerinte, ha a német külügyminisztérium akar valamit, ezeken keresztül el tudja érni a céljait.
„Az a pechük, hogy működik a memóriánk. Ez a mostani cirkusz csupán újracsomagolása egy régi vádnak.
Tisztázzuk: szó sincs róla, hogy német cégeket szorítanának ki, ellenkezőleg, az érintettek éppen hogy jönnek.
Ez ugyanakkor már nem sima korrupcióvád, agyafúrtabb, ami most épül, a cél végeredményben az, hogy aztán majd erre a hazugságra és rágalomra hivatkozva megint egy vélt, most éppen belső piaci jogsérelmi kifogást dobjanak be. Ami később megjelenhet a különböző jelentésekben és az ország-specifikus ajánlásokban, majd azokra alapozva lehet az európai pénzek visszatartását ismételten kezdeményezni” – részletezte az EP-képviselő.
Aláhúzta: „Gyurcsány Ferenc minapi önvallomása óta tudjuk, hogy valójában jogi köntösbe öltöztetett politikai problémákról és nyomásgyakorlásról van szó. Most újabb fokozatra kapcsoltak. Sajnos ahogy eddig, úgy ezután is igazunk lesz, amikor egyre aljasabb brüsszeli módszerekről beszélünk.”
Nyitókép: Ficsor Márton
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Két órán át országos fennakadás volt a német vasutakon.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A négyszeres győztes német válogatott hátrányba került ugyan, végül azonban 2–1-re legyőzte Elefántcsontpartot a labdarúgó-világbajnokságon.
A Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke már alig várja, hogy megtudja, mit tervez Magyar Péter.
Vasárnap reggel 6 órára is jut egy találkozó a napi programban.
A Második Reformkor (2RK) elnöke három fő kérdést fogalmazott meg a miniszterelnök felé, sőt, népszavazást is javasolt.
A déli-balatoni vonalon egy nagyméretű fa dőlt a felsővezetékre.
