„Ebben sok munka van” – kéretlen Gyurcsány-beismerés az uniós források visszatartásáról

Szokatlan őszinteséggel nyilvánult meg politikai céljai és eszközei kapcsán Gyurcsány Ferenc a minap a Spirit FM Harcosok Klubja című műsorában. A DK vezetője először is „óvatos” üzeneteket küldött a többi ellenzéki pártnak, örömködve azon, mennyien dezertálnak hozzájuk, majd kegyesen jelezve: az ajtók hamarosan záródnak. Korábban nagyjából egy évről volt szó, ezek szerint az exkormányfő meggondolta magát.

A beszélgetés végén aztán szóba került az is,

(Ezt ugye eddig tagadták, ami Gyurcsány mondatai után minimum nehezebb lesz.) Például abból a helyreállítási alapból, aminek fedezete egy közös uniós kölcsön, ám jelen állás szerint egyelőre hazánk a visszafizetésnek lesz csak részese, az elköltésnek nem. Ráadásul hol van már a Covid-járvány, aminek a negatív gazdasági hatásait volt hivatott enyhíteni ez az eszköz. Azóta van háború és szankciós politika, továbbá energiakrízis.

Na de vissza Gyurcsányra! A minden jel szerint az ellenzéki térfelet ledomináló politikus nincs elkeseredve attól, hogy egy évvel az újabb Fidesz-KDNP-kétharmad után a kormánypártok a mérések szerint megismételnék a tavalyi eredményt, az ellenzék pedig csak megosztottabb lett, népszerűbb nem. A jövőbe tekint, és tetszik neki, amit lát.

„Dolgozni kell, történelmileg nekünk van igazunk, jövő tavasszal a Fidesz történelmi mélységben lesz” – buzdít Gyurcsány, aki ezek szerint a baloldal számára pozitív választási eredményt vizionál a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati voksoláson. Olyannyira optimista, hogy a beszélgetés korábbi részében azt sem zárja ki, hogy Budapesten nem csak a főpolgármester, hanem akár valamennyi kerületvezető is ellenzéki politikus lesz.

Gyurcsány optimista, szerinte jövőre „pocsékabbul fogunk élni”

Na de miben is bízik az őszödi igazmondó, ha eddig nem sikerült a fordulat az ellenzék számára? Hát abban, hogy – idézzük – „pocsékabbul fogunk élni”. Részben azért, mert szerinte az EU-források nem fognak megérkezni, „nem tud jönni uniós pénz Magyarországra”, „világos mint a nap”, „reménytelen”. A huszonhét úgynevezett szupermérföldkő ugyanis a „NER rendszerének a halálát jelentené, ha megcsinálnák, akkor vége van az Orbán-rendszernek”. Ezért – érvel GYF – nem is fogják „megcsinálni”.

Jelentem: eddig minden ésszerű és kialkudott feltételt teljesített a kormány, hosszú tárgyalások nyomán, csakhogy a kritériumok elkezdtek burjánzani, a meccs pedig ott tart, hogy az igazságügyi törvénytervezeten jelenleg az EB illetékesei üldögélnek. Pedig ez lenne az utolsó kör, a tavaly az Európai Tanács által is elfogadott menetrend szerint legalábbis.

Gyurcsány azonban kvázi leleplezi az illetékes elvtársakat, s a következőképp értelmezi a helyzetet: „Az unió azt mondta, akkor kaptok pénzt, ha felszámoljátok a NER-t, csak ez bele van öltöztetve egy ilyen jogi köntösbe.” Jól értjük? A tavaly hárommillió szavazópolgár által megerősített (erre még visszatérünk!) kormány változtasson a társadalmilag legitim politikáján a brüsszeli igények szerint, nota bene: távozzon a hatalomból, vagy nem kapjuk meg a nekünk járó uniós támogatást? Addig hiába egyeztetünk és tárgyalunk, a per még zajlik, de az ítélet már megvolna? Felettébb demokratikus!

Nagyon sokat dolgoznak

És akkor jöjjön a beszélgetés azon része, hogy Gyurcsány szerint a magyar baloldal, inkluzíve a DK-s politikusok mit tettek azért, hogy ez idáig fajuljon.

Hoppá! Persze a DK-elnök úgy véli, ebben semmi kivetnivaló nincs, éppen ellenkezőleg. „Mi nem Brüsszelben támadjuk az Orbánt, mi itthon is támadjuk. Mert Orbán felszámolta a rendszerváltozás utáni közjogi konszenzust” – magyarázza. Szép-szép, de mi is az a „közjogi konszenzus”? Ezt azzal a példával érzékelteti, hogy egyszer elmondta Csányi Sándor OTP-vezérnek, hogy neki annyi joga van, mint az „én hat általánost végzett édesanyámnak”. Nos, ezek szerint ha ezt el kellett magyarázni egy milliárdosnak, az akkor mégsem volt konszenzus, már ha a „rendszerváltozás után” alakult így. Ráadásul ha Ferge Zsuzsa baloldali szociológusnak hihetünk, a 2010 előtti, hazai és globális válsággal terhelt években csak nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek, az akkori kormányok hibájából. Zárójel bezárva.

Nem, nem áskálódnak. Ez a dolguk

Mindenesetre Gyurcsány állítja, nem áskálódnak Brüsszelben. Nem, nem, hanem ezt csinálják: „Ez úgy megy, hogy a mi elképesztően aktív európai parlamenti képviselőink azok iszonytató mennyiségben tárgyalnak és elvégzik a dolgukat, az Európai Parlament és az Európai Bizottság embereivel folyamatosan. Megpróbálják megértetni, mi történik Magyarországon. Ebben sok munka van. Ezek nem maguktól történnek meg.

Vagyis virágnyelven ez mi mást jelentene, minthogy a baloldal Brüsszelben azon ügyködik, hogy leváltassa a kormányt? Kétségtelen, itthon is küzdenek ellene, de az egyelőre nem túl sikeres.

Gavra Gábor műsorvezető persze felteszi a valamennyiünkben szunnyadó kérdést: azért csak leszavaztak erre a kormányra jó páran tavaly tavasszal, vagy nem?

Gyurcsány a hárommillió Fidesz-szavazóról: „És?”

Íme a válasz: „És? Aronson (Elliot Aronson amerikai sztárpszichológus, a Társas lény című bestseller szerzője – a szerk.) óta tudjuk, hogy a magyar polgárnak nincsen saját véleménye általában. Hanem visszamondja saját referenciacsoportjának a véleményét. Ha a magyar nyilvánosság nyolcvan százalékát a Fidesz uralja (sic!), akkor az, hogy a magyar választópolgárok többsége a Fidesz véleményét visszhangozza, az nem csoda. Nem az az állítás, hogy a magyarok a Fideszre szavaznak, hanem az, hogy a Fidesz a Fideszre szavaz.”

Egyrészt: nem igaz, hogy a nyilvánosság nyolcvan százaléka a Fidesz kezében van, sőt. Másrészt: ezek szerint a magyar emberek olyanok, hogy ha olvasnak-néznek-hallgatnak bármilyen közéleti tartalmat, rögvest egyetértenek azzal, s úgy is szavaznak? Legalábbis Gyurcsány így véli. De akkor miért indulnak mégis a választáson a baloldali pártok, hogyan nyerhettek 2019 őszén Budapesten, s miért remél újabb balos aratást jövőre a DK-elnök, pusztán attól, hogy „pocsékabbul fogunk élni”?

Akkor lehet, eddig azért szavaztak olyan sokan a Fideszre, mert jobban éltek, mint mondjuk négy évvel korábban? Vagyis a kormány mégis jól kormányoz, ám ha a hazai baloldal hathatós közreműködésével sikerül befékezni a brüsszeli pénzeket, visszavetve ezzel az ország fejlődését, akkor talán esélyes a választáson a DK és tsai.? Ez lenne a logika?

Tele vagyunk kérdésekkel!

Gyurcsány szerint mindenesetre „nincs szabad akarat szabad nyilvánosság nélkül. Az, hogy kire szavaznak a magyar polgárok, az nem a magyar polgárok véleményéről tudósít minket, hanem a hatalom akaratáról.” Ergo: a magyarok hülyék, birkák és krokodilagyúak. Legalábbis a vidékiek, ahogy azt korábban hallhattuk balfélről.

No de a végére következzen még pár összegző gondolat a baloldal vezérétől, aki tudja még fokozni: „Hazafias érdek megfelelni az uniós tagságnak. Orbán hatalmának fenntartásához iszonyatos pénzzel járult hozzá az Európai Unió és Angela Merkel. Ennek megálljt kell parancsolni.

Még ott is forradalom tört ki, amikor az EU előszobájából ki akarták vezetni Ukrajnát. Aki ma nekimegy az Európai Uniónak, annak vége van történelmileg. Ez az ország Európában van, aki ezzel szembemegy, az elbukik. A rendszer, amit csinál, az most kilóg Európából, tíz év után eljutott oda, hogy ezt nem hagyja az EU, mi azon dolgoztunk, hogy ez megtörténjen.”

Külföldről szervezett, illetve inspirált forradalommal fenyegetni egy demokratikusan megválasztott kormányt, nos, ez már a „no comment” kategóriája. Gyurcsány agymenése önmagáért beszél, de nem csak magát leplezi le. Ez itt alighanem az őszödi beszéd 2.0-ás változata, az elvileg nemlétező magyar médianyilvánosság kellős közepén. Mi mást is fűzhetnénk hozzá mindehhez, minthogy: köszönjük!