Hoppá! Persze a DK-elnök úgy véli, ebben semmi kivetnivaló nincs, éppen ellenkezőleg. „Mi nem Brüsszelben támadjuk az Orbánt, mi itthon is támadjuk. Mert Orbán felszámolta a rendszerváltozás utáni közjogi konszenzust” – magyarázza. Szép-szép, de mi is az a „közjogi konszenzus”? Ezt azzal a példával érzékelteti, hogy egyszer elmondta Csányi Sándor OTP-vezérnek, hogy neki annyi joga van, mint az „én hat általánost végzett édesanyámnak”. Nos, ezek szerint ha ezt el kellett magyarázni egy milliárdosnak, az akkor mégsem volt konszenzus, már ha a „rendszerváltozás után” alakult így. Ráadásul ha Ferge Zsuzsa baloldali szociológusnak hihetünk, a 2010 előtti, hazai és globális válsággal terhelt években csak nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek, az akkori kormányok hibájából. Zárójel bezárva.
Nem, nem áskálódnak. Ez a dolguk
Mindenesetre Gyurcsány állítja, nem áskálódnak Brüsszelben. Nem, nem, hanem ezt csinálják: „Ez úgy megy, hogy a mi elképesztően aktív európai parlamenti képviselőink azok iszonytató mennyiségben tárgyalnak és elvégzik a dolgukat, az Európai Parlament és az Európai Bizottság embereivel folyamatosan. Megpróbálják megértetni, mi történik Magyarországon. Ebben sok munka van. Ezek nem maguktól történnek meg.
Az a dolguk, hogy olyan európai politikát csináljanak, ami elutasítja a magyar kormány politikai gyakorlatát. Magyarországért küzdünk, azért, hogy ilyen ocsmány kormánya ne lehessen.”
Vagyis virágnyelven ez mi mást jelentene, minthogy a baloldal Brüsszelben azon ügyködik, hogy leváltassa a kormányt? Kétségtelen, itthon is küzdenek ellene, de az egyelőre nem túl sikeres.