Keményen üzent a miniszterelnök a DK-s Arató Gergelynek: Önöknek a bíróság előtt kell felelniük az álhírbotrányért

A hétvégi Harcosok Klubja edzőtábor után hétfőn már a parlamentben szólalt fel Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az azonnali kérdések és válaszok órájában reagáljon az ellenzéki felszólalásokra. 

A DK-s Arató Gergely ismét a Szőlő utcai ügyről kérdezte a kormányfőt, mondván, hogy mindenki mást most ebben a kérdésben arról, hány nyomozás folyik és mióta, illetve van-e kiskorú érintett. Minden eszközzel akadályozták az igazság kiderítését – hangoztatta Arató. 

A Szőlő utcai ügyben annyi tudunk, hogy önök és személy szerint Arató Gergely álhírbotrányt terjesztenek, rágalmaznak, vádaskodnak, miközben egyetlen bizonyítékot sem tudtak felmutatni – válaszolta Orbán Viktor.

– üzente Aratónak a miniszterelnök. 

A DK-s politikus válaszában azt mondta, hogy Orbán Viktor építhet magának akármekkora színpadot a Kossuth téren, válaszolnia kell a kérdésekre, előbb-utóbb.

Viszonválaszában Orbán Viktor először is sunyi, kommunista reflexnek nevezte azokat a szavakat, hogy a nemzeti ünnepet Arató csak egy színpadnak titulálta.

Ne beszéljen így október 23-ról – üzente Orbán. 

„Igenis álhírbotrányról van szó, mert maguk kormánytagokat rágalmaztak meg. Ez bűncselekmény, és nagyon remélem, hogy amikor elindulnak a jogi eljárások, akkor nem fognak a mentelmi joguk mögé bújni” – fogalmazott. 

Az MSZP elnöke Komjáthi Imre a munkahelyi balesetekről kérdezte a kormányfőt, mondván, hogy egyre több az ilyen eset. Komjáthi azt kérdezte, hogy a kormány támogatja-e a szocialisták által beterjesztett szigorításokat illetve a minimálbér adómentessé tételét.

Orbán Viktor azzal vágott vissza, hogy a szocialisták kormányzása alatt 12,5 százalékos volt a munkanélküliség, most viszont lényegében nincs. 

– hangsúlyozta a miniszterelnök. Én nem tudom, hogy ön hol áll, de hogy a pártja nem áll a munkások mögött az egészen biztos – fogalmazott a kormányfő. Ha a munkások mögött álltak volna, akkor támogatták volna azokat az intézkedéseinket, amelyeket az elmúlt időszakban vezettünk be. Így például a gyermekek után járó adókedvezményt. 

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a devizahitelesek problémáját hozta elő, emlékeztetve az uniós bíróság döntésére, amely a károsultaknak kedvez. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, hogy előrébb hozza-e a kormány a kilakoltatási moratóriumot november 15-ről?

A kormányfő azonban leszögezte: nem változtatnak a gyakorlaton, a moratórium november 15-től április 15-ig tart. Orbán arra emlékeztette a jobbikos politikust, hogy kormánya mennyit tett a devizahitelesek megsegítéséért, felszámolva a devizahitel-válságot. 

A párbeszédes Jámbor András a szociális ágazat dolgozóinak béremelését kérte számon Orbán Viktoron, mert ez nem szerepel a költségvetésben. Jámbor az 1500 forintos fejadag emelésére is rákérdezett, ahogy felemlegette a Szőlő utcai ügyet is. 

Orbán először is azt üzente az ellenzéki politikusnak, hogy ő is részt vett az álhírbotrány felépítésében. A konkrét kérdésre azt mondta: a kormány „lökésszerű emelésekkel próbál előrehaladni”, egy-egy szakmát kiválasztva, nagyobb emelésekkel. Ebben van egy sorrend, és Orbán igazat adott abban Jámbornak, hogy van két ágazat, a szociális és a kulturális, amelyben ez még nem valósult meg. A tervek szerint azonban erre a 2026-os költségvetésben sor kerül. 

A Mi Hazánk elnöke Toroczkai László azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy a tervezett budapesti békecsúcson hajlandó-e felhozni Kárpátalja státuszát és autonómiáját? 

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a kormány mindig, mindenhol képviseli a külhoni magyarok autonómiáját, majd az ezzel vitatkozó Toroczkainak azt mondta, hogy Szijjártó Péter lépten-nyomon felszólal a kárpátaljai magyarok autonómiatörekvései mellett és folyamatosan egyeztetnek az ottaniakkal, hogy kialakítsák a közös lépéseket.

Ez a a mindenkori magyar kormány alkotmányos kötelessége – szögezte le. 

Az azonnali kérdések órájában szóba került a p*d*f*lok elleni fellépés, amelynek kapcsán a jobbikos Ander Balázs kérdezte Lázár Jánostól, hogy támogatná-e javaslatukat a a kémiai kasztrációról.

Az építési és közlekedési miniszter válaszában azt mondta, hogy szigorúbb büntetésekre van szükség a p*d*f*lokkal szemben. Megismételte álláspontját, miszerint valóban a kémiai kasztrálást tartaná a legjobb büntetésnek, de leginkább a halálbüntetést.