Nincs kecmec: Trump visszavenné a Panama-csatornát Panamától
A hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök a magas használati díjakat kifogásolja.
Szikhből lett keresztény, bevándorlók gyermekéből harcos republikánus. Donald Trump után másodikként Nikki Haley jelentheti be hamarosan, hogy elindul a republikánus elnökjelöltségért. Ki ő és milyen esélyei vannak a választáson? Portrénk!
Messzinek tűnik 2024 novembere, amikor a következő elnökválasztást tartják az Egyesült Államokban, de az amerikai hagyományoknak megfelelően már a félidős választás után megkezdődik a mozgolódás és helyezkedés, az első előkészületek a két évvel később tartandó nagy választásra.
Az újabb választási ciklus két nagy kérdése: elindul-e újra a jövő őszi választás idején egyébként már 82. évét taposó Joe Biden az elnökségért, vagy a demokraták még időben lecsavarják az ambícióit és mást indítanak helyette;
miután az amerikai jobboldal sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja a volt elnököt.
Trump már eldöntötte és elsőként be is jelentette, hogy elindul az elnökségjelöltségért – bár ő is már 79. évében lesz jövő novemberben. Akinek most nagyon dilemmáznia kell, az Ron DeSantis, a népszerű, keményvonalas és ravasz politikus hírében álló floridai kormányzó, akit mostanság sokan a legesélyesebb és legsikeresebbnek ígérkező republikánus vezetőnek tartanak. Ugyanis kérdéses, hogy DeSantis meg akar-e mérkőzni Trumppal, mely során nyilván komoly mélyütéseket szerezhet, mi több, akár politikai jövője is ellehetetlenülhet, ha a hosszú politikai karrierre már életkorilag sem számító Trump – minden mindegy alapon – végzetesen ellene fordítja a trumpista republikánus szavazó tömegeket.
Jön most viszont egy egyelőre nem nevető, de annál ambiciózusabb harmadik: Nikki Haley. A republikánus politikusnő gyakorlatilag bejelentette indulási szándékát – hivatalosan február 15-én indítaná kampányát –, így
De kicsoda Nikki Haley? Nos, a republikánus középnemzedék egyik karakteres alakja, érdekes életúttal és tiszteletre méltó, sok tapasztalattal járó politikai pályafutással, ami előzetesen minimum alkalmassá teszi őt, hogy megmérettesse magát a legmagasabb pozícióért.
Az viszont bizonyos, hogy nem a fehér-angolszász-protestáns WASP-vonalon érkezett a washingtoni politikai elitbe. Nimrata Nikki Randhawaként született 1972-ben a dél-karolinai Bamberg városában.
– no nem az alsóbb kasztokból, hanem az elitből. Édesapja a pandzsábi agráregyetem professzora volt, édesanyja pedig jogász. Miután apja professzori állásajánlatot kapott a Voorhees College-tól, a család Dél-Karolinában, az amerikai Mély Délen telepedett le.
Haley karrierje távolról hasonlít Rishi Sunak brit kormányfő életútjára, akinek szintén indiai bevándorló szülei középosztálybeli jólétet és biztonságot teremtettek gyermeküknek, aki aztán szorgalmas munkával és ambíciókkal a konzervatív oldalon kezdett közéleti karrierbe.
Nikki Haley már gyerekkorában dolgozni kezdett az anyja által működtetett helyi ruhaboltban, majd könyvelői végzettséget szerzett, dolgozott a családi cégben és egy hulladékgazdálkodási vállalatnál is. 1996-ban férjhez ment, Michael Haley-val egy lányuk és egy fiuk született, a férje nevét fölvevő asszony pedig 1997-ben áttért a keresztény hitre.
Harminckét évesen aztán belevetette magát a politikába: egy helyi republikánus veteránnal szemben elindulva győzött, majd jutott be a dél-karolinai állami képviselőházba, ahol 2005-től 2010-ig dolgozott, majd 2010-ben elindult és győzött a dél-karolinai kormányzóválasztáson. Haley mindössze a valaha volt harmadik nem fehér kormányzó lett egy amerikai déli államban – e pozícióját 2017-ig tartotta meg.
Az alacsonyabb adók híve, a vállalkozások és a munkahelyteremtés támogatója. Büszkén vallja, hogy bevándorlók gyermekeként is a szigorú bevándorlási szabályok híve, az illegális migráció ellenfele. Az abortusz kérdésében életpárti – kormányzóként szigorított is az abortuszjogokon.
A woke ideológia térnyerése kapcsán azt üzente: „Vannak fontosabb ügyek, mint a demokraták által folytatott woke kultúrharc. Ezt csak azért csinálják, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy a politikáik cserben hagyják az amerikaiakat.” Hozzátette: „Az emberek nem engedhetik meg maguknak a politizálás luxusát. Nekik azt kell tudniuk, hogy vannak, akik értük harcolnak, vannak, akik meghallgatják őket és el is végzik a feladataikat.”
Haley 2017 elején, Donald Trump elnökké választása után lépett fel a világpolitika nagyszínpadára: egyes hírek szerint Trump felkérte őt a külügyminiszteri pozícióra, ám azt nem vállalta – viszont elfogadta az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének posztját, ami igen befolyásos és sok tapasztalatszerzést ígérő pozíció a nagyra törő politikusok számára.
Nikki Haley határozott és kemény szólamokkal vetette bele magát az ENSZ-es munkába, a kezdetekben harcosan kiállva a trumpi irányvonal mellett, mint arról annak idején a Mandiner is beszámolt. Haley rögtön az első napján azzal nyitott az ENSZ-ben,
Első ENSZ-beli felszólalásában, 2017 februárjában Haley Oroszországot hibáztatta a Kelet-Ukrajnában kiújult harcok miatt. Azt is mondta: szó sem lehet a szankciók enyhítéséről, amíg a Krímet nem adják vissza Ukrajnának.
Nikki Haley emellett a palesztinok melletti elfogultsággal vádolta az ENSZ-t.
Az AIPAC Izrael-barát lobbiszervezet konferenciáján amerikai ENSZ-nagykövetként elmondott beszédében leszögezte, hogy „új serif van a városban”, és „Izrael ostorozásának vége”.
Iránnak Haley azt üzente: „az iráni rezsim fittyet hány népe jogaira”.
Nikki Haley találkozott Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel is 2018 szeptemberében. Akkori hírek Haley- egyebek között
Haley beszéde az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről
2018 októberében viszont, az akkori amerikai félidős választások előtt Nikki Haley lemondott ENSZ-nagyköveti tisztségéről. Onnantól kezdve egyre több alkalommal fogalmazta meg kritikáit Donald Trumppal szemben.
„Trump olyan útra lépett, amelyre nem szabadott volna – és nekünk nem kellett volna követnünk, nem szabadott volna hallgatnunk rá. Nem engedhetjük, hogy még egyszer ilyesmi megtörténjen” – mondta a korábbi dél-karolinai kormányzó a Politico című weboldalnak adott interjúban 2021 februárjában. Haley külön is nehezményezte, hogy Trump alelnökét, Mike Pence-t bírálta január 6-án, mialatt a Capitoliumban randalírozó hívei az alelnököt keresték, és azt kiabálták: „Akasszuk fel Mike Pence-t!”. „Ez undorító” – jelentette ki Haley.
Az elmúlt két évben aztán kicsit elcsendesedett a Nikki Haley körüli hírverés – hogy aztán most az elnökjelölti terveivel robbanjon be újra a nyilvánosságba.
A napokban a jobboldali Fox News-nak úgy nyilatkozott: „Ha végiggondolod az elnökjelöltséget, két dolgot nézel meg. Az egyik, hogy a jelenlegi helyzet megkíván-e egy új vezetést. A másik pedig az, hogy alkalmasnak tartod-e magadat az új vezetésre.” Haley saját dilemmáira pedig két igennel válaszolt.
Arról is beszélt: „Ha Amerika jövőjére gondolsz, akkor úgy gondolom, szükség van egy nemzedékváltásra.
Nem gondolom, hogy nyolcvanévesen kellene washingtoni vezetőnek lenni”
– szúrt oda mind Bidennek, mind Trumpnak.
Donald Trump máris kommentálta Haley terveit: elmondása szerint a politikusnő telefonon értesítette őt a fejleményekről, Trump pedig azt mondta neki: „Nézd, menj a szíved után, ha el akarsz indulni”.
A Trafalgar Group friss kutatásai szerint a lehetséges republikánus elnökjelöltek listáján Trump az első 43 százalékkal, míg Haley a negyedi helyen áll 12 százalékkal.
Nikki Haley a hivatalos bejelentést február 15-én teheti meg a dél-karolinai Charlestonban.
Nyitófotó: Wade Vandervort / AFP