Nagy-Britannia történetének első indiai származású miniszterelnöke lesz Rishi Sunak: a legjobb iskolákba járt, legjobb körökben forgó és legjobban házasodó, szorgalmas és dúsgazdag bankárból lett politikus válságos időszakban veszi át az egykori gyarmatbirodalom anyaországának vezetését. Portrénk!
Ő lesz Nagy-Britannia első színes bőrű és hindu miniszterelnöke – aki azonban a leghagyományosabb brit konzervatív politikusi pályát járta végig eddig, immár a legmagasabb tisztségig.
Rishi Sunak a brit politika sztárja lett mostanra – ám közben a kritikák kereszttüzébe is került. Sunak nagyszülei Indiából származnak, édesapja már Kenyában, édesanyja Tanganyikában nőtt föl, mint a helyi, hagyományosan jelentős indiai kolónia tagjai.
Nem volt sanyarú sorsuk: az apa orvosként, az anya gyógyszerészként dolgozott. Az 1980-ban már a dél-angliai Southamptonban született
Ennek megfelelően magániskolák vártak rá: az egyikben már az iskolaújság szerkesztője lett, miközben nyaranta pincérként dolgozott egy indiai étteremben.
Sunak később Oxfordban folytatta egyetemi tanulmányait a Lincoln College-ban, filozófiát, politikaelméletet és közgazdaságtant hallgatva, kiváló eredménnyel végezve. Ezek a szakok a leghagyományosabb brit politikusképzőnek számítanak – ebből is látszik, hogy az ambiciózus fiatalember semmit nem bízott a véletlenre. Rishi Sunak tanult az amerikai Stanfordon is, ahol elnyerte a patinás Fulbright-ösztöndíjat. Kaliforniával és ottani tanulmányaival kapcsolatban Sunak azt mondja: „Otthona a vállalkozó szellemnek, a kreativitásnak, az innovációnak: megváltoztatta az életutamat is”.
A Guardian egy portrécikkében egy oxfordi közgazdász professzor úgy emlékezik vissza rá, mint aki nagyon érett gondolkodású diák volt. „Igazán kiváló, érdeklődő, a dolgokat megérteni akaró, odafigyelő, keményen dolgozó diák volt. Hallgatott, magába szívta a tudást, jó kérdéseket tett fel.” Ugyanakkor az egykori tanára meglepődött hogy Sunak később Boris Johnson mellé állt.
Stabil gyerekkor után stabil karrier várt Rishi Sunakra: a Goldman Sachs elemzője, később
ami nem független attól, hogy már az oxfordi egyetemen is olyan klubokba járt, ahol e körök embereivel tudta felvenni a kapcsolatot.
A feltörekvő üzletemberről elmondható, hogy igen sikeresen házasodott: Akshata Murty-t, az Infosys céget alapító indiai milliárdos, N. R. Narayana Murthy lányát vette el. A cégvezér leányának 1 százalékot sem elérő részesedése van az Infosys-ben, ami viszont így is közel egymilliárd dolláros vagyont jelent – így Mrs Sunak saját jogán az egyik leggazdagabb nő Nagy-Britanniában. 2009-es indiai esküvőjük az év társasági eseményének számított, ahol Sunak egyetemi barátaitól India leggazdagabb üzletemberiig terjedt a meghívottak sora.
Sunak utána pár évig ismét az Egyesült Államokban dolgozott, majd hazatért Nagy-Britanniába, hogy belevesse magát a politikába. A két leánnyal gyarapodó Sunak család ma
ahogy kedvük és idejük engedi.
Igaz, Rishi Sunak időközben elkötelezte magát a brit politika mellett: 2014-ben Yorkshire-ben egy bombabiztos konzervatív körzetben (több mint száz éve a toryk nyernek itt) megválasztották képviselőnek. Konzervatív párttársai úgy emlékeznek rá, mint aki bevándorló hátterével és nemzetközi pályafutásával is a legőszintébben oda tudott menni a helyi vidéki gazdákhoz, akár hogy a tehenek gondozásában segítsen.
Sunak egyébként büszke, vallásos hindu, s parlamenti esküjét is a hinduk szent könyvére, a Bhagavad-gítára tett kézzel mondta el.
– nem kevesebbet, mint 350 milliárd forintot (!) – ér, aminek nagy része Mrs Sunak Infosys-részesedéséből származik.
A Sunak-házaspár Károly herceggel és Camillával egy British Museumban tartott rendezvényen 2022 februárjában (Tristan Fewings / POOL / AFP)
A sikeres és törekvő Sunakot felkarolta David Cameron, aki 2010 óta immár miniszterelnökként is a Konzervatív Párt felfrissítésén dolgozott. Sunak azonban érezhetett valamit a levegőben, mert Cameronékkal szemben a Brexit-kérdés élesedésekor odaállt az EU-ból való kilépést szorgalmazó körök mellé. Igaz, már egyetemista korában, a kilencvenes években is írt olyan tanulmányt, amely kritikusan elemezte az EU szabad piacot és állami szuverenitást korlátozó rendszereit.
A Brexit-párti döntést élete addigi legnehezebb politikusi elhatározásának mondta akkor, ugyanakkor meggyőződésének adott hangot, hogy az EU-ból való kilépés után Nagy-Britannia szabadabb, méltányosabb és sikeresebb lesz. Hangsúlyozta: globális üzleti tapasztalatai arra tanították, hogy
„Amióta a Közös Piachoz csatlakoztunk, Európa világgazdaságból való részesedése megfeleződött, és tovább csökken. Kína összterméke megduplázódott a recesszió óta, és Európa – Antarktisz mellett – az egyetlen kontinens a világon, ami nem tudott növekedni” – vallotta akkor Sunak.
Az indiai származású, ám brit földön született Rishi Sunak a bevándorlásról is elmondta a maga véleményét. „Hiszem, hogy a megfelelő bevándorlás hasznos lehet az országunknak. De ellenőriznünk kell a saját határainkat, és ezt csak az EU-n kívül tehetjük meg. EU-tagként Európa mind az ötszázmillió lakója jogszerűen ide jöhet, és a brit kormány semmit nem tud tenni ez ellen. De az nem lehet helyes, hogy Brüsszel nem választott bürokratáinak több szavuk abban, hogy ki jöhet a hazánkba, mint önöknek” – üzente a brit nyilvánosságnak Rishi Sunak.
Szerinte az EU-ból való kilépés „egyszeri lehetőség egy nemzedék életében, hogy az ország visszaszerezze a saját sorsa fölötti hatalmat. Persze a kilépés hoz némi bizonytalanságot, de végső soron a nemzetünk szabadabb, méltányosabb és virágzóbb lesz az EU-n kívül”.
Ő tehát főleg szabadpiaci érvekkel támogatta az EU-ból való kilépést, majd 2019-ben támogatásáról biztosította a miniszterelnökségre törő Boris Johnsont is. „A toryk nagy veszélyben vannak. Csak Boris Johnson tud megmenteni minket” – írta egy Times-ban megjelent cikkében, ami aztán kormányzati pozíciót is jelentett Johnson hamarosan felálló kormányában.
Egy tory tanácsadó úgy emlékezik vissza a kormányzati szerepet vállaló Sunakra,
mint aki „minisztertől példátlan módon akár hajnali 2 óráig is dolgozott”.
Rishi Sunak szorgalmas és önbizalommal teli karakterének azonban vannak árnyoldalai is. A Guardian által megszólaltatott tory háttérember szerint a politikus politikája egyfajta paternalizmus: „Nézzétek, gazdag és okos vagyok, bízzatok bennem, én tudom a legjobban”. Arra is figyelmeztet a forrás, hogy önbizalma ellenére politikailag felületes, sőt naiv is tud lenni.
Gyorsan felfutó politikai karrierjének eddigi csúcsa a 2020 februárjától betöltött, rendkívül befolyásos pénzügyminiszteri (kancellári) poszt, amiről július 5-én, Johnson miniszterelnökségének összeomlásakor mondott le – mondhatni, épp időben ellépve az ellehetetlenülő Boris mellől.
Sunak egyébként a Covid, a háború és az egyéb egymásra toluló válságjelenségek kapcsán eltávolodott kissé a szabadpiaci meggyőződésektől is: egyre nagyobb deficitet kellett kezelnie, de így is különböző újabb állami kiadásokat, költekezéseket jelentett be az elmúlt két évben, ahogy Johnson mellett igyekezett egyenesben tartani a szigetország hánykolódó hajóját.
Közben Sunaknak a saját, illetve dúsgazdag felesége vagyonával kapcsolatban kellett kellemetlen botrányokkal szembenéznie, hogy vajon mit is kell avagy nem kell bevallaniuk, illetve hogyan is kellene adózniuk – és
A konzervatívok nyári, Boris Johnson lemondása miatt elindított versengésének Sunak volt az egyik legnagyobb esélyese. Politikai és mosolyoffenzívával, kalandos családtörténetével, a legközhelyesebb kampányszöveggel házalva bejelentette, hogy elindulna kormányfőnek – mert szerinte vele érheti el Nagy-Britannia a szebb jövőt egy válságos korszakban.
Végül Sunak maradt versenyben Liz Truss-szal szemben.
Sunak jelölti kampányvideója
A Truss-szal folytatott vitákban Sunak a józan ész és a mértékletesség jegyében óva intett a politikusnő nagyívű adócsökkentő terveitől. A volt pénzügyminiszter – aki ellenfelével szemben a fiskális stabilitás mellett érvelt – akkor úgy vélte: adót csak abban az esetben szabad csökkenteni, ha az állam előtte megfogja az inflációt.
Az adócsökkentés azonban inflációnövelő hatású, ráadásul a fedezete sincs meg, azt hitelekből állná az állam, ez azonban a külső adósság növekedéséhez, a jövő generációk elszegényítéséhez vezetne. Sunak felhívta a figyelmet, hogy Truss adócsökkentési terve automatikusan a jegybanki alapkamat emelésével járna, ezzel az emberek megtakarításainak értéke csökkenne,
és ez végül a Konzervatív Párt elkerülhetetlen népszerűségvesztéséhez, illetve vereségéhez vezetne a következő parlamenti választáson.
Ugyan a brit nyilvánosság nagy része és a pénzügyi elitek inkább Sunak mellett tették le a garast, de a Konzervatív Párt tagsága körében tartott széleskörű szavazáson végül lemaradt: Truss 81 ezer, Sunak 60 ezer szavazatot kapott – így megkezdődhetett Liz Truss végül katasztrofálisan záruló, néhány hétig tartó kormányzása.
Az elmúlt hetekben bemutatott brit politikai őrültekháza-produkció, Truss nagy nekifutása és hasra esése láttán azt mondhatjuk: Rishi Sunaknak igaza volt a viták során kifejtett aggodalmaival.
A világ és Nagy-Britannia helyzetének változását jól mutatja, hogy Sunak
a kormányfőjelöltségét meghirdető üzenetben.
„Az Egyesült Királyság nagyszerű ország, de mély gazdasági válsággal kell szembenéznünk. Pártunk döntése meghatározza, hogy a britek új nemzedékének több lehetősége lesz-e, mint az előzőnek. Ezért indulok most, hogy az ön új miniszterelnöke és a Konzervatív Párt vezetője legyek, hogy teljesítsek az ország számára.
Szolgáltam a pénzügyminiszterükként, segítettem a gazdaság kormányzását a legnehezebb időkben. A mostani kihívásaink még nagyobbak. De a lehetőségek – ha jó döntést hozunk – még nagyszerűbbek.
Megvannak az eddigi teljesítményem bizonyítékai, megvan a világos tervem a legnagyobb problémáink megoldására, és megvalósítom a 2019-es kiáltvány ígéreteit. Integritás, professzionalizmus és elszámoltathatóság lesz a kormányzatom minden szintjén. Minden nap dolgozni fogok, hogy a dolgok el legyenek intézve.
A lehetőséget kérem önöktől, hogy segítsek megoldani a problémáinkat. Hogy a pártunkat és az országot a következő választás felé vezessem, önbizalommal, erős meggyőződéssel – készen állva az új vezetésre.”
Hétfőn kora délután pedig eldőlt: Penny Mordaunt visszalép a Konzervatív Párt vezetőjelölti versengéséből. Ez azt jelentette, hogy
A brit parlamentben kormányzó többséget alkotó toryk esetében ez azt jelenti, hogy Sunak lesz a párt által adott miniszterelnök is.
Fotó: Daniel LEAL / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Úgy tűnik, a helyzet rosszabb, mint bárki gondolta volna. Sikeresen lecsaptak az irániak a brit támaszpontra.
Nem nyugszik a volt miniszterelnök, aki rábeszélte az ukránokat, hogy vég nélkül folytassák a háborút.
A harmincszobás épület átkutatása befejeződött.
A brit fegyveres erők korábbi vezérkari főnökénél kiemelt helyre került Zelenszkijék további támogatása.
Keir Starmer most már sajnálja, hogy a pedofilbotrányba keveredett Peter Mandelsont nevezte ki washingtoni nagykövetnek.
Egy kutatás szerint ez az arány még tovább fog romlani. A következő tíz éven belül újabb 2,4 millió embernek ítélhetik oda a segélyeket.
„Ha lenne kristálygömböm...”
Első liverpooliként érhetné el ezt az eredményt.
