Forrtak az indulatok az ENSZ BT Iránnal foglalkozó ülésén

Amerikai-orosz szócsata volt az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésén, amelyet az iráni tüntetések miatt hívtak össze amerikai kérésre. 

„2018-ban nem hallgatunk tovább!” – mondta Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, aki kedden terjesztette elő az amerikai kérést a BT összehívására. Haley szerint „az iráni rezsim fittyet hány népe jogaira”. A diplomata ezután azért ostorozta a teheráni kormányt, mert szerinte a fegyverekre költött pénzt az emberek jóléte sínyli meg. „Ennek a népnek az az üzenete, hogy fel kell hagyni a terrorizmus támogatásával” – állította a diplomata, aki ezután az internet teljes hozzáférésének visszaállítását követelte. Ebben csatlakozott hozzá a BT új, nem állandó tagja, Hollandia  ENSZ-nagykövete is. 

Vaszilij Nyebenza, Oroszország állandó ENSZ-képviselője azt hangsúlyozta, hogy „Irán dolga a saját problémáinak rendezése”. Az orosz diplomata „fantázián alapuló ürügynek” minősítette a BT rendkívüli ülésének összehívását, és leszögezte, hogy az „iráni belügyekbe történő beavatkozásról” van szó. Úgy fogalmazott: az Egyesült Államok „visszaél” a Biztonsági Tanács adta lehetőséggel.

Oroszország álláspontját az ülésen Bolívia, Etiópia és Egyenlítői Guinea támogatta. „Nem szabad aláaknázni a Biztonsági Tanács tekintélyét, hiszen az egységes fellépés a legfontosabb” – érvelt Tekeda Alemu etióp ENSZ-nagykövet. Kína helyettes nagykövettel képviseltette magát. Wu Hai-teo misszióvezető-helyettes hangsúlyozta: „az iráni helyzet nem fenyegeti a térség stabilitását”. 

A BT-ülésen megosztottak voltak az európai államok képviselői is. Az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete, Matthew Rycroft helyénvalónak tartotta a rendkívüli ülés összehívását, francia kollégája azonban óvatosabban fogalmazott. Francois Delattre nagykövet szerint ugyan „éberen figyelni kell az iráni szabadság helyzetét”, de nem szabad „külföldről eszközként felhasználni” az iráni helyzetet. Delattre felszólalása tükrözte Emmanuel Macron francia államfő e héten tett nyilatkozatát, amelyben „mérsékletet” kért az iráni helyzet megítélésében, és óva intett az Egyesült Államok, Izrael vagy Szaúd-Arábia felől érkező, harciasnak minősített állásfoglalásoktól.  A francia álláspontot Svédország és Peru misszióvezetői is osztották. Peru szintén új, nem állandó tagja lett a BT-nek.  Gholamali Khoshroo, Irán ENSZ-képviselője az egész ülést az Egyesült Államok „ostoba erőszakoskodásának” minősítette, leszögezve, hogy tisztán iráni belpolitikai kérdésről van szó.

(MTI)