A jobboldal szerint alkotmányellenesek azok a reformok, amelyek árán Pedro Sánchez spanyol szocialista kormányfő elérte, hogy véget vessenek egy négy éve tartó alkotmányos válságnak két szocialista bíró alkotmánybírósági kinevezésével. Kérdés, nem folytatódik-e a válság máshogy. Az ügyben magyar EP-képviselők is felszólaltak, amikor az EP a spanyol jogállamiságról vitázott. Összefoglalónk.
Nagyot ment Spanyolországban Győri Enikő fideszes EP-képviselő spanyol jogállamisággal kapcsolatos európai parlamenti felszólalása – tudta meg lapunk. A felszólalást több spanyol lap összefoglalta.
A spanyol jogállamiságról január 18-án tartottak vitát az EP-ben, ugyanis
a spanyol jogállamisági jelentések az intézmények átpolitizáltságát, a korrupciót és a a polgárok hatalmi visszaélésekkel szembeni védelmét szolgáló európai irányelvek átültetésének hiányát rótták fel
„az ibériai Gyurcsány” kormányának, de az itthon is ismert Pegasus-program állítólagos használatát is megemlíti. A spanyol közélet és jogállamiság legfontosabb kérdése azonban az alkotmányos válság törvényellenes megoldása Pedro Sánchez szocialista kormányfő részéről, amelyet alább foglalunk össze.
Győri Enikő az EP-ben kiemelte: a Pedro Sanchez kormánya csak azért működik, mert pártja, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) koalíciót kötött „szélsőbaloldali és alkotmányellenes” pártokkal , programja pedig a jogállamiság és a szabadságjogok felszámolásából, a magánéletbe való beavatkozásból és a spanyolok mindennapi biztonságának veszélyeztetéséből áll.
„És maguknak van bátorságuk kritizálni a magyar jogállamiságot?” – tette fel a kérdést Győri Enikő.
Álságos, hogy a baloldali spanyol kormány az uniós helyreállítási forrásokat átláthatatlan módon használja fel,
miközben azzal zsarolják a Bizottságot, hogy tartsa vissza a Magyarországnak járó pénzeket.” Győri a spanyol bírói kinevezéseket is kritizálta. Végezetül megkérdezte Reynders biztost, hogy mikor fognak végre a baloldali spanyol kormány ellen is fellépni, „vagy csak a szabadságszerető és családbarát konzervatív kormányok kerülnek a célkeresztbe?” – zárta felszólalását az EP-képviselő.
Kettős mércét alkalmaz az Európai Parlament, amíg ugyanis a szocialista kormány irányítása alatt működő Spanyolországban komoly jogállamisági és alkotmányossági problémák vetődnek fel, a testület nem követel eljárást az országgal szemben, ellenben ha Magyarországon ilyen történne, már azonnal szankciókat jelentenének be – jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője Strasbourgban január 18-án, szerdán az MTI szerint.
Hidvéghi Balázs az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság spanyolországi helyzetével foglalkozó vitáját követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: a spanyol igazságügyi miniszter szerint teljesen rendben van, ha egy politikust neveznek ki az alkotmánybíróság tagjává, miután
Kiemelte: az uniós parlament nem követel eljárást Spanyolország ellen, sőt, ez idáig vitatkozni sem lehetett a jogállamiság spanyolországi helyzetéről, azt ugyanis a spanyol baloldali EP-képviselők megakadályozták. Az Európai Bizottság sem kívánja visszatartani az uniós források kifizetését, ahogy ezt megteszi Magyarország vagy Lengyelország esetében. Ahogyan az EP a jogállamiság kérdését tárgyalja, nem kiegyensúlyozott. Politikailag motivált, kettős mércén alapuló boszorkányüldözés zajlik, ami rombolja az európai együttműködést - húzta alá.
„Véget kell vetni a kettős mércének, véget kell vetni a jogállamiság fogalmával való cinikus visszaélésnek” – fogalmazott Hidvéghi Balázs, majd kiemelte: a kettős mérce alkalmazása tévút, ami tönkreteszi az európai egységet.
A spanyol alkotmánybíróság kapcsán ősszel éleződtek ki a konfliktusok egy alkotmányos válság kapcsán. Lejárt ugyanis három konzervatív és egy baloldali bíró mandátuma, akiknek a helyére alább taglalandó okokból nem sikerült újat kinevezni, de
A spanyol alkotmánybíróságnak 12 tagja van, akiket a király (jelenleg VI. Fülöp) nevez ki 9 évre, mégpedig úgy, hogy négy tagot képviselőház (a parlament, a Cortes alsóháza), négy tagot a szenátus (a Cortes felsőháza), kettőt a kormány és úgyszintén kettőt a bírói hatalmi ág legfelső szerve, az Igazságügy Általános Tanács (Consejo General del Poder Judicial, CGPJ) jelöl (utóbbi 3/5-ös többségi szavazással). Az alkotmánybíróságnak az alkotmány szerint a testületnek mindig a harmadát kell lecserélni. A CGPJ pedig az a szerv, ami a normál bíróságokra kinevezi a bírákat.
Az alkotmány szerint a jelölteknek legalább 15 év tapasztalattal kell rendelkezniük az igazságszolgáltatás területén, akár jogászként, akár egyetemi professzorként, akár közhivatalnokként, viszont nem viselhettek a közelmúltban a függetlenségüket megkérdőjelező pozíciót, azaz nem lehettek képviselők vagy épp párttisztséget viselők.
Az alkotmánybíróság Pedro Sánchez akciójáig konzervatív többségű testület volt, ahogy az egész igazságügy alapvetően egy konzervatív terület Spanyolországban.
A CGPJ tagjainak négy éve járt le a mandátuma, és új testületet kellene választani, ám a Néppárt ezt blokkolja, mivel azt szeretné, ha nem a politikusok, hanem a bírák választanák meg a tagjait. Ilyen esetben meghosszabbodik a tagok mandátuma, ami ellen a Sánchez-kormány már sok mindent bevetett, de végül elállt az ötleteitől; csökkenteni akarta például a CGPJ-tagok megválasztásához szükséges többséget.
Mint az El Espanol kifejti, a CGPJ ezzel együtt már régóta nem nevezte meg a saját jelöljeit, mivel a testületben nem volt meg a szükséges többség jelöltjei megválasztásához. Viszont mivel az alkotmány egyszerre kell az alkotmánybíróság egyharmadát kitevő négy bírót kinevezni, a CGPJ ezzel a döntésképtelenséggel a kormány jelöltjeinek kinevezését is elodázta.
A CGPJ-n belüli baloldali többség azt kommunikálta a jobboldaliak felé, hogy meg fogják választani a saját jelöltjüket, José Manuel Bandrést, a Legfelsőbb Bíróság bíráját, viszont nem hajlandóak fontolóra sem venni a jobboldal jelöltjének megszavazását. Azonban a baloldali frakciónak nem volt meg a háromötödös többsége.
Ezért a szocialisták az alkotmánybíróságra vonatkozó törvény megváltoztatását javasolták, hogy a kormány jelöltjei megkezdhessék a munkát. Először azért, hogy megegyezésre kényszerítse a Néppártot, törvényben megtiltotta a meghosszabbított mandátumú CGJP-nek a kinevezéseket. Ám emiatt a Spanyol Néppárt az alkotmánybírósághoz fordult, ami azonban nem döntött a kérdésben. A szocialisták és szélsőbaloldali koalíciós társuk, az Unidas Podemos aztán nyáron feloldotta a CGPJ kinevezési tilalmát, úgy módosítva a dolgon, hogy egy meghatározott dátumig, szeptember 13-ig megnevezhette volna jelöltjeit, addig a dátumig, amikor lejárt a két alkotmánybíró mandátuma, de ha nem, annak büntetőjogi következményei lettek volna, mert mulasztásos törvényszegésnek számított volna. A kormánytöbbség a CGPJ átalakításával is próbálkozott.
November végén aztán kiderült, kik a kormány jelöltjei: Juan Carlos Campo Morenó, aki 2020-2021-ben szocialista igazságügyi miniszter volt, illetve Laura Díez Buesó, aki a miniszterelnöki hivatalban is dolgozott kinevezését megelőzően. Ők kinevezésük után nem vehetnek részt olyan törvényekről való alkotmánybírósági döntések meghozatalában, amely törvények az ő kormányzatban töltött idejük alatt születtek.
A salátatörvénynek része volt a büntetőtörvénykönyv módosítása is úgy, hogy eltörlik a a lázadás bűntettét – ami a katalán függetlenségi mozgalom alsóházban ülő mérsékelt szárnyának támogatása miatt volt fontos. Ugyanis ezen törvény alapján ítéltek el kilenc katalán vezért, akik 2017-ben a függetlenségi törekvések élére álltak. Emellett a törvénytervezet része volt az is, hogy csökkentik a büntetést azok számára, akik ugyan rosszul használják a közpénzeket, de nem személyes célokra költik azokat. Ez is a katalán támogatás miatt volt fontos, miután a katalán függetlenségről szóló népszavazást közpénzből szervezték, amit ilyen célra nem használhattak volna fel.
Az alsóház elfogadta a törvénymódosítást, ám
Az ekkor még konzervatív többségű alkotmánybíróság december 19-én, hétfőn fel is függesztette ezeket a törvényeket.
Pedro Sánchez ezután azt nyilatkozta, hogy a kormány bármit bevet azért, hogy megakadályozza a CPGJ és az alkotmánybíróság „igazolhatatlan blokádját”, és úgymond helyreállítsa az alkotmányosságot. A Podemos alsóházi vezetője, Ione Belarra szerint a jobboldal váratlan támadást indított a demokrácia ellen. A szocialisták felsőházi vezetője, Ander Gil a parlamenti autonómia megőrzéséről beszélt. A PP, a Néppárt elnöke, Alberto Núñez Feijóo azonban épp fordítva gondolja: szerinte a kormány akart jogtalanul beavatkozni az igazságügy dolgaiba.
A CPGJ végül december 28-án nevezte meg jelöltjeit, úgy, hogy a baloldali többség elfogadta a jobboldaliak jelöltjét: a konzervatív César Tolosát és a progresszív María Luisa Segovianót. A bírákat 2023. január 9-án iktatták be. Ezzel
Cándido Conde-Pumpido személyében, aki Jose Zapatero szocialista kormánya idején főügyészként szolgált. Viszont az új balos többség felrúgta azt a szokásjogot, hogy a testület alelnökét a másik oldal, a kisebbség adja. Eszerint ugyanis konzervatív alelnököt kellett volna választani, de most az alelnök is progresszív lett (Inmaculada Montalbán).
Az már ki is derült, hogy amikor az alkotmánybíróság a Zapatero-kormány idején hozott abortusztörvényről fog dönteni a Néppárt beadványa nyomán, Conde-Pumpido nem fog tartózkodni a szavazástól, ami ellentétes az eddigi gyakorlattal, hiszen a törvény az ő főügyészsége alatt született, főügyész pedig a baloldali kormánytöbbség támogatásával lett.
Viszont ugyebár kérdéses, törvényes volt-e kötelezni a CGPJ-t, hogy bírái még hivatali idejük alatt nevezzenek meg jelölteket, valamint a jobboldal szerint a volt kormánytag bírák kinevezése szembe megy az Európai Bizottság irányelveivel és a Velencei Bizottság ajánlásaival. A La Razón jobboldali lap véleménycikke meg is jegyzi, az EU kifogásolta a lengyel és magyar bírósági reformokat.
nyitókép: MTI/EPA-EFE/Kai Försterling
A kormányfő Sátoraljaújhelyen ismertette, hogy a skandináv országban bűnözői hálózatok gyerekeket használnak gyilkosként, tudva, hogy a rendszer nem ítéli el őket.
A tömeg a sportolókat sem kímélte.
Ábrán látható, ahogy az ázsiaiak meghódították az ágazatot.
A lap emlékeztetett, Magyarország korábban többször is hangoztatta, hogy nem fogja jóváhagyni az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos első tárgyalási forduló megnyitását.
A „merjünk kicsik lenni” szellemében a teljes behódolás mellett döntött a Tisza Párt.
Itt a válaszom.
Akkor lesz tehát normális közélet hazánkban, ha végre eljutunk oda, hogy ki tudjuk mondani: a politikai ellenfelem is a haza érdekét szolgálja, csak én nem értek vele egyet.
A játékvezető szabályosnak ítélte Szalah gólját, pedig a felvételek egyértelműek. A szabálytalanság nehezen vitatható.
