Brüsszelben is egyre többen bírálják Kaja Kallast az Izraelről tett kijelentése miatt

A brüsszeli székhelyű Euractiv exkluzív értesülése szerint Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke és az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője május végén Mexikóban tartott zárt tárgyalásokon az izraeli palesztinpolitikát a dél-afrikai apartheid rendszeréhez hasonlította. A lapnak nyilatkozó diplomaták szerint Kallas arról beszélt, milyen mély benyomást tett rá egy korábbi dél-afrikai látogatása, valamint a johannesburgi apartheidmúzeum.

Az Euractiv szerint az Európai Unió ugyan rendszeresen bírálja Izraelt egyes intézkedései miatt, támogatja a kétállami megoldást, valamint kifogásolja a ciszjordániai telepbővítéseket, az apartheidhez való hasonlítást azonban nem tekinti hivatalos álláspontnak. A lap által idézett egyik uniós diplomata úgy fogalmazott:

Az ügy különösen érzékeny annak fényében, hogy több tagállam – köztük Németország és Franciaország – korábban határozottan elutasította az ilyen jellegű párhuzamokat. Az apartheidvád ugyanakkor központi eleme annak az eljárásnak is, amelyet Dél-Afrika indított Izrael ellen a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. Kallas hivatala az Euractiv megkeresésére nem kívánta kommentálni az értesüléseket, és nem erősítette meg, de nem is cáfolta azokat.

Az Izraellel kapcsolatos kijelentés csak az egyik botlás a sorban

A lap szerint nem ez az első eset az elmúlt hetekben, amikor Kallas kellemetlen helyzetbe hozta az uniós diplomáciát. Május végén, az uniós külügyminiszterek ciprusi informális találkozóján arról beszélt, hogy az amerikai diplomaták elhagyták Kijevet, miközben az európai nagykövetségek helyben maradtak. Az állítás azonban tévesnek bizonyult, mivel az amerikai diplomaták nem távoztak az ukrán fővárosból. Egy másik diplomata az Euractivnak azt mondta:

A viták már túlmutatnak egy-egy elszóláson. Az Euractiv szerint az Európai Külügyi Szolgálaton belül egyre erősebb az elégedetlenség, és több tagállam – köztük Franciaország, Németország, Svédország, Finnország és Írország – részéről is bírálatok érik Kallas vezetői teljesítményét. Egy magas rangú bizottsági tisztviselő szerint különösen problémás, hogy az alelnök huszonhét tagállam nevében szólal meg, miközben nincs olyan közvetlen politikai kontroll alatt, mint egy nemzeti külügyminiszter. A növekvő elégedetlenséget jól mutatja, hogy egy diplomata már úgy fogalmazott: 

Kallas ugyanakkor csütörtökön a munkatársainak küldött levelében azt írta, hogy az uniós intézmények feladatait és hatásköreit a szerződések egyértelműen meghatározzák, és ez a keretrendszer változatlan marad.

Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP